о- п---д---- до не--ље
од понедељка до недеље
о- п-н-д-љ-а д- н-д-љ-
----------------------
од понедељка до недеље 0 od -o----lj----o--edel-eod ponedeljka do nedeljeo- p-n-d-l-k- d- n-d-l-e------------------------od ponedeljka do nedelje
П-ви-да--ј- п-н-дељак.
Први дан је понедељак.
П-в- д-н ј- п-н-д-љ-к-
----------------------
Први дан је понедељак. 0 P-vi--an--e-po-edel--k.Prvi dan je ponedeljak.P-v- d-n j- p-n-d-l-a-.-----------------------Prvi dan je ponedeljak.
Д-----д-н--е у-о-а-.
Други дан је уторак.
Д-у-и д-н ј- у-о-а-.
--------------------
Други дан је уторак. 0 D-ugi d-- je -to---.Drugi dan je utorak.D-u-i d-n j- u-o-a-.--------------------Drugi dan je utorak.
Трећ--да---е-сред-.
Трећи дан је среда.
Т-е-и д-н ј- с-е-а-
-------------------
Трећи дан је среда. 0 Tre----d-n----sreda.Trec-i dan je sreda.T-e-́- d-n j- s-e-a---------------------Treći dan je sreda.
Ч-т-рт- --н--- ---в-т--.
Четврти дан је четвртак.
Ч-т-р-и д-н ј- ч-т-р-а-.
------------------------
Четврти дан је четвртак. 0 Č-----i-da--je-č----t--.Četvrti dan je četvrtak.Č-t-r-i d-n j- č-t-r-a-.------------------------Četvrti dan je četvrtak.
Пет- дан--е--е---.
Пети дан је петак.
П-т- д-н ј- п-т-к-
------------------
Пети дан је петак. 0 P-ti -a---e-peta-.Peti dan je petak.P-t- d-n j- p-t-k-------------------Peti dan je petak.
Ш---- --н-ј------та.
Шести дан је субота.
Ш-с-и д-н ј- с-б-т-.
--------------------
Шести дан је субота. 0 Šest--dan--- s-b-ta.Šesti dan je subota.Š-s-i d-n j- s-b-t-.--------------------Šesti dan je subota.
Се----да- -- нед--а.
Седми дан је недеља.
С-д-и д-н ј- н-д-љ-.
--------------------
Седми дан је недеља. 0 S---i dan j--n-de---.Sedmi dan je nedelja.S-d-i d-n j- n-d-l-a----------------------Sedmi dan je nedelja.
Се-мица-и-- -еда---ан-.
Седмица има седам дана.
С-д-и-а и-а с-д-м д-н-.
-----------------------
Седмица има седам дана. 0 S-d-i-- ima ---am--ana.Sedmica ima sedam dana.S-d-i-a i-a s-d-m d-n-.-----------------------Sedmica ima sedam dana.
М---а--м----м----т-д---.
Ми радимо само пет дана.
М- р-д-м- с-м- п-т д-н-.
------------------------
Ми радимо само пет дана. 0 Mi ra-im- -am- pet d---.Mi radimo samo pet dana.M- r-d-m- s-m- p-t d-n-.------------------------Mi radimo samo pet dana.
Az angol napjainkban a legfontosabb világnyelv.
Segítségével minden ember megértheti egymást.
De más nyelvek is ezt a célt kívánják elérni.
Például mesterséges vagy tervezett nyelvek.
A mesterséges nyelveket tudatosan fejlesztik és dolgozzák ki.
Tehát létezik egy terv mely szerint szerkesztik a nyelvet.
Mesterséges nyelvek esetében több nyelv elemeit keverik egymással.
Annak érdekében, hogy lehetőleg minél több ember számára tanulhatóak legyenek.
Minden mesterséges nyelv célja a nemzetközi kommunikáció.
A legismertebb mesterséges nyelv az eszperantó.
Először 1887-ben Varsóban mutatták be.
Ludwik L. Zamenhof doktor alapította.
Az egymás meg nemértésében látta a fő okát a konfliktusoknak.
Ezért szeretett volna egy nemzeteket összekötő nyelvet alkotni.
A segítségével minden ember legyen képes egyenrangúan beszélni egymással.
Az orvos álneve Dr. Esperanto, a reménykedő volt.
Ez mutatja, hogy mennyire hitt az álmában.
Az egyetemes megértés elve azonban sokkal régebbről származik.
Napjainkig számos mesterséges nyelvet fejlesztettek ki.
Olyan célokat kötünk ezekkel össze, mint a tolerancia és az emberi jogok.
Az eszperantót ma több mint 120 ország állampolgárai beszélik.
De kritika is éri az eszperantót.
Például a szókincs 70% újlatin eredetű.
És egyéb vonatkozásban is erősen idoeurópai jellemvonásokkal rendelkezik.
Azok, akik beszélik a nyelvet, kongresszusokon és egyesületekben találkoznak.
Rendszeresen szerveznek találkozókat és előadásokat.
Na, kedvet kapott az eszperantóhoz?
Ĉu vi parolas Esperanton? – Jes, mi parolas Esperanton tre bone!