Д--ли ---п-ја-- --во-ена ----љо-?
Да ли je пијаца отворена недељом?
Д- л- j- п-ј-ц- о-в-р-н- н-д-љ-м-
---------------------------------
Да ли je пијаца отворена недељом? 0 Da-l---- p-j-ca-----rena nede-j-m?Da li je pijaca otvorena nedeljom?D- l- j- p-j-c- o-v-r-n- n-d-l-o-?----------------------------------Da li je pijaca otvorena nedeljom?
Д- л--је-са-а- отво-е--п-н-дељ-о-?
Да ли је сајам отворен понедељком?
Д- л- ј- с-ј-м о-в-р-н п-н-д-љ-о-?
----------------------------------
Да ли је сајам отворен понедељком? 0 D---- je-s-j---o-vo--------d-lj-om?Da li je sajam otvoren ponedeljkom?D- l- j- s-j-m o-v-r-n p-n-d-l-k-m------------------------------------Da li je sajam otvoren ponedeljkom?
Да--и-ј- -зл-жба --в--е------р--м?
Да ли је изложба отворена уторком?
Д- л- ј- и-л-ж-а о-в-р-н- у-о-к-м-
----------------------------------
Да ли је изложба отворена уторком? 0 D---i je-i--o--a otv-ren- -to-k-m?Da li je izložba otvorena utorkom?D- l- j- i-l-ž-a o-v-r-n- u-o-k-m-----------------------------------Da li je izložba otvorena utorkom?
Да ли ј- ----ош-- -р- о-в--е-----д-м?
Да ли је зоолошки врт отворен средом?
Д- л- ј- з-о-о-к- в-т о-в-р-н с-е-о-?
-------------------------------------
Да ли је зоолошки врт отворен средом? 0 Da-li -- -o-l--k- -rt------e- s-e---?Da li je zoološki vrt otvoren sredom?D- l- j- z-o-o-k- v-t o-v-r-n s-e-o-?-------------------------------------Da li je zoološki vrt otvoren sredom?
Д- ли-----у----от----н --тв--к-м?
Да ли је музеј отворен четвртком?
Д- л- ј- м-з-ј о-в-р-н ч-т-р-к-м-
---------------------------------
Да ли је музеј отворен четвртком? 0 D- ---j------j -tv-ren četvrt-o-?Da li je muzej otvoren četvrtkom?D- l- j- m-z-j o-v-r-n č-t-r-k-m----------------------------------Da li je muzej otvoren četvrtkom?
Д-----је га-е---а от--р-н---е-к--?
Да ли је галерија отворена петком?
Д- л- ј- г-л-р-ј- о-в-р-н- п-т-о-?
----------------------------------
Да ли је галерија отворена петком? 0 Da-l- -e -a---ija o-v-re-- ------?Da li je galerija otvorena petkom?D- l- j- g-l-r-j- o-v-r-n- p-t-o-?----------------------------------Da li je galerija otvorena petkom?
Д- -- -е -м- ----г-----ати?
Да ли се сме фотографисати?
Д- л- с- с-е ф-т-г-а-и-а-и-
---------------------------
Да ли се сме фотографисати? 0 Da-l- se sm--fotog-a----ti?Da li se sme fotografisati?D- l- s- s-e f-t-g-a-i-a-i----------------------------Da li se sme fotografisati?
Мор-----се п--т--и-ул--?
Мора ли се платити улаз?
М-р- л- с- п-а-и-и у-а-?
------------------------
Мора ли се платити улаз? 0 Mo-- -i-s- pl--it- -l--?Mora li se platiti ulaz?M-r- l- s- p-a-i-i u-a-?------------------------Mora li se platiti ulaz?
И-а ------у-т -а -р-пе?
Има ли попуст за групе?
И-а л- п-п-с- з- г-у-е-
-----------------------
Има ли попуст за групе? 0 Im- -i--opus--za -rup-?Ima li popust za grupe?I-a l- p-p-s- z- g-u-e------------------------Ima li popust za grupe?
Има-л- --п--т з------?
Има ли попуст за децу?
И-а л- п-п-с- з- д-ц-?
----------------------
Има ли попуст за децу? 0 Im- -i----us--z- d--u?Ima li popust za decu?I-a l- p-p-s- z- d-c-?----------------------Ima li popust za decu?
И-а-л- --п--т----ст---нт-?
Има ли попуст за студенте?
И-а л- п-п-с- з- с-у-е-т-?
--------------------------
Има ли попуст за студенте? 0 Ima li p-p----z- st--ent-?Ima li popust za studente?I-a l- p-p-s- z- s-u-e-t-?--------------------------Ima li popust za studente?
К---а--е то-з--а-а?
Каква је то зграда?
К-к-а ј- т- з-р-д-?
-------------------
Каква је то зграда? 0 Kak-a je----zgr---?Kakva je to zgrada?K-k-a j- t- z-r-d-?-------------------Kakva je to zgrada?
К--ик---- --а-а ----гр---?
Колико је стара та зграда?
К-л-к- ј- с-а-а т- з-р-д-?
--------------------------
Колико је стара та зграда? 0 K-liko--- s-ara -a----ad-?Koliko je stara ta zgrada?K-l-k- j- s-a-a t- z-r-d-?--------------------------Koliko je stara ta zgrada?
Т-о -- са-р--ио-ту -гр---?
Тко је саградио ту зграду?
Т-о ј- с-г-а-и- т- з-р-д-?
--------------------------
Тко је саградио ту зграду? 0 T-o-je ------io t- -g---u?Tko je sagradio tu zgradu?T-o j- s-g-a-i- t- z-r-d-?--------------------------Tko je sagradio tu zgradu?
Ј--с- -н-е--сујем--- архи-ек-у-у.
Ја се интересујем за архитектуру.
Ј- с- и-т-р-с-ј-м з- а-х-т-к-у-у-
---------------------------------
Ја се интересујем за архитектуру. 0 J- ----nt--es-j-- ----r----ktur-.Ja se interesujem za arhitekturu.J- s- i-t-r-s-j-m z- a-h-t-k-u-u----------------------------------Ja se interesujem za arhitekturu.
Ј--се --т-р-с--ем ---у----о-т.
Ја се интересујем за уметност.
Ј- с- и-т-р-с-ј-м з- у-е-н-с-.
------------------------------
Ја се интересујем за уметност. 0 Ja s- int------em ----me--ost.Ja se interesujem za umetnost.J- s- i-t-r-s-j-m z- u-e-n-s-.------------------------------Ja se interesujem za umetnost.
Ја-с-----е-есу--м -- с-икар-т--.
Ја се интересујем за сликарство.
Ј- с- и-т-р-с-ј-м з- с-и-а-с-в-.
--------------------------------
Ја се интересујем за сликарство. 0 J- se---t-r-sujem-z- sl--arst--.Ja se interesujem za slikarstvo.J- s- i-t-r-s-j-m z- s-i-a-s-v-.--------------------------------Ja se interesujem za slikarstvo.
Világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik.
Mindegyiknek egyazon szerepet van.
Segítenek nekünk az információ megosztásában.
Ez minden nyelvben különböző formában történik.
Ugyanis minden nyelv a saját szabályai alapján működik.
A sebesség is, mellyel a nyelvet beszélik különböző.
Ezt nyelvkutatók különböző kutatások során bebizonyították.
Ehhez rövid szövegrészeket különböző nyelvekre fordítottak.
Ezeket a szövegeket aztán anyanyelvűekkel felolvastatták.
Az eredmény egyértelmű volt.
A japán és a spanyol a leggyorsabb nyelvek.
Ezeken a nyelveken beszélők másodpercenként majdnem 8 szótagot ejtenek ki.
Lényegesen lassabban beszélnek a kínaiak.
Ők 5 szótagot ejtenek ki másodpercenként.
A sebesség a szótagok összetettségétől függ.
Amennyiben a szótagok összetettebbek, tovább tart kiejteni őket.
A német nyelv például 3 szótagot tartalmaz másodpercenként.
Ezért viszonylag lassan beszélik.
A gyors beszéd viszont nem jelenti azt, hogy sokat mondunk.
Sőt, pont ellenkezőleg!
A gyorsan kiejtett szótagok kevés információt tartalmaznak.
Tehát annak ellenére hogy a japánok gyorsan beszélnek, kevés tartalmat adnak át.
A ‘lassabb’ kínai kevesebb szóval többet ad át.
Az angol szótagjai is sok információt tartalmaznak.
Érdekes: A megvizsgált nyelvek majdnem ugyanannyira hatékonyak!
Ez azt jelenti, hogy aki lassabban beszél többet ad át.
Aki gyorsabban beszél, annak több szóra van szüksége.
Tehát a végén mindenki szinte egyszerre ér célba…