Kifejezéstár

hu Család   »   vi Gia đình

2 [kettő]

Család

Család

2 [Hai]

Gia đình

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar vietnami Lejátszás Több
a nagyapa N-ư---ô-g N---- ô-- N-ư-i ô-g --------- Người ông 0
a nagymama Ng--- -à N---- b- N-ư-i b- -------- Người bà 0
ő (férfi / fiú) és ő (nő / lány) ôn--và -à ô-- v- b- ô-g v- b- --------- ông và bà 0
az apa Ng-ờ---ha N---- c-- N-ư-i c-a --------- Người cha 0
az anya Ngư-i--ẹ N---- m- N-ư-i m- -------- Người mẹ 0
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) Ch--v- -ẹ C-- v- m- C-a v- m- --------- Cha và mẹ 0
a fiú (valakinek a fia) Người--on ---i N---- c-- t--- N-ư-i c-n t-a- -------------- Người con trai 0
a lány (valakinek a lánya) Ng--i-co- --i N---- c-- g-- N-ư-i c-n g-i ------------- Người con gái 0
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány). C-- tr-- và co--g-i C-- t--- v- c-- g-- C-n t-a- v- c-n g-i ------------------- Con trai và con gái 0
a fiútestvér N-ườ- e- - -nh -r-i N---- e- / a-- t--- N-ư-i e- / a-h t-a- ------------------- Người em / anh trai 0
a leánytestvér Ng----em ---hị--ái N---- e- / c-- g-- N-ư-i e- / c-ị g-i ------------------ Người em / chị gái 0
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) A-------hị - a-h và em---ch------m A-- v- c-- / a-- v- e- / c-- v- e- A-h v- c-ị / a-h v- e- / c-ị v- e- ---------------------------------- Anh và chị / anh và em / chị và em 0
a nagybácsi Ng--i-c-- ---h- /-b-c N---- c-- / c-- / b-- N-ư-i c-u / c-ú / b-c --------------------- Người cậu / chú / bác 0
a nagynéni N--------/-c--- bác N---- d- / c- / b-- N-ư-i d- / c- / b-c ------------------- Người dì / cô / bác 0
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) C-- và--ô C-- v- c- C-ú v- c- --------- Chú và cô 0
Mi egy család vagyunk. Chún- -----à--ộ--g-- ----. C---- t-- l- m-- g-- đ---- C-ú-g t-i l- m-t g-a đ-n-. -------------------------- Chúng tôi là một gia đình. 0
A család nem kicsi. G----ìn- kh-------i -h-. G-- đ--- k---- p--- n--- G-a đ-n- k-ô-g p-ả- n-ỏ- ------------------------ Gia đình không phải nhỏ. 0
A család nagy. G-a-đ-----ớ-. G-- đ--- l--- G-a đ-n- l-n- ------------- Gia đình lớn. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Mindannyian ‘Afrikaiul’ beszélünk?

Közülünk nem mindenki volt Afrikában. De lehet hogy minden nyelv már volt ott egyszer! Ezt vallja legalábbis néhány tudós. Véleményük szerint minden nyelv Afrikából származik. És onnan terjedtek el az egész világon. Összesen több mint 6000 különböző nyelv létezik. De állítólag mindegyiknek egy, közös afrikai eredetük van. Kutatók összehasonlították a nyelvek fonémáit. A fonémák a szavak legkisebb megkülönböztető egységei. Ha megváltozik a fonéma, megváltozik a szó jelentése is. Egy az angol nyelvből származó példa szemlélteti ezt. Az angolban a dip és a tip különböző jelentéssel bír. Tehát a /d/ és a /t/ az angolban két különböző fonéma. A legnagyobb számban az afrikai nyelvek között találhatóak meg ezek a hangtani változatosságok. Ezek jelentősen csökkennek, minél messzebb távolodunk el Afrikából. És pontosan ebben látják a kutatók az elmélet bizonyosságát. Ugyanis azok a populációk, amelyek területileg terjeszkednek, homogénné válnak. A külső peremeiken a genetikai sokszerűség csökken. Ez azért van, mert a ‘telepesek’ száma is csökken. Minél kevesebb gén távozik, annál egységesebb lesz egy populáció. A gének kombinációjának lehetősége csökken. Emiatt a kivándorolt populáció tagjai hasonlítanak egymásra. Tudósok ezt alapítói hatásnak nevezik. Amikor az emberiség elhagyta Afrikát, magukkal vitték a nyelvüket is. Kevesebb telepes viszont kevesebb fonémát vitt magával. Ezért az idő múlásával az egyes nyelvek egyre jobban hasonlítanak egymásra. Azt bizonyítottnak vesszük, hogy a homo sapiens Afrikából származik. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a nyelvekre is igaz-e…