Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   vi Quá khứ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [Tám mươi ba]

Quá khứ 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar vietnami Lejátszás Több
telefonálni Gọ---i-------i G-- đ--- t---- G-i đ-ệ- t-o-i -------------- Gọi điện thoại 0
Telefonáltam. Tôi -ã g-i điệ- t---i. T-- đ- g-- đ--- t----- T-i đ- g-i đ-ệ- t-o-i- ---------------------- Tôi đã gọi điện thoại. 0
Az egész időben telefonáltam. Tôi -- ----điện---o-i-s---. T-- đ- g-- đ--- t---- s---- T-i đ- g-i đ-ệ- t-o-i s-ố-. --------------------------- Tôi đã gọi điện thoại suốt. 0
kérdezni H-i H-- H-i --- Hỏi 0
Kérdeztem. Tôi------i. T-- đ- h--- T-i đ- h-i- ----------- Tôi đã hỏi. 0
Mindig kérdeztem. Tôi -úc--ào----g đ----i. T-- l-- n-- c--- đ- h--- T-i l-c n-o c-n- đ- h-i- ------------------------ Tôi lúc nào cũng đã hỏi. 0
mesélni K- K- K- -- Kể 0
Meséltem. Tô- -- k-. T-- đ- k-- T-i đ- k-. ---------- Tôi đã kể. 0
Az egész történetet elmeséltem. T-i -- k- hế--câ--ch-y--. T-- đ- k- h-- c-- c------ T-i đ- k- h-t c-u c-u-ệ-. ------------------------- Tôi đã kể hết câu chuyện. 0
tanulni H---tập H-- t-- H-c t-p ------- Học tập 0
Tanultam. Tô--đ- -ọ-. T-- đ- h--- T-i đ- h-c- ----------- Tôi đã học. 0
Egész este tanultam. T----ã h-c s-ốt-bu-i-tối. T-- đ- h-- s--- b--- t--- T-i đ- h-c s-ố- b-ổ- t-i- ------------------------- Tôi đã học suốt buổi tối. 0
dolgozni L-m-v--c L-- v--- L-m v-ệ- -------- Làm việc 0
Dolgoztam. Tô- đã---- -iệc. T-- đ- l-- v---- T-i đ- l-m v-ệ-. ---------------- Tôi đã làm việc. 0
Egész nap dolgoztam. Tô-----là--việc s-ốt-c- ---y. T-- đ- l-- v--- s--- c- n---- T-i đ- l-m v-ệ- s-ố- c- n-à-. ----------------------------- Tôi đã làm việc suốt cả ngày. 0
enni -n Ă- Ă- -- Ăn 0
Ettem. Tô- đ--ăn ---. T-- đ- ă- r--- T-i đ- ă- r-i- -------------- Tôi đã ăn rồi. 0
Az összes ételt megettem. Tôi--- ---t---cả -ồ-ă--r-i. T-- đ- ă- t-- c- đ- ă- r--- T-i đ- ă- t-t c- đ- ă- r-i- --------------------------- Tôi đã ăn tất cả đồ ăn rồi. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…