Kifejezéstár

hu Család   »   ti ቤተሰብ

2 [kettő]

Család

Család

2 [ክልተ]

2 [kilite]

ቤተሰብ

[bētesebi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
a nagyapa እ- ---ጎ እ- ኣ--- እ- ኣ-ሓ- ------- እቲ ኣቦሓጎ 0
itī-a-oḥ--o i-- a------- i-ī a-o-̣-g- ------------ itī aboḥago
a nagymama ዓ--፣ --ይ-ዓ-ይ ዓ--- ኣ-- ዓ-- ዓ-ይ- ኣ-ይ ዓ-ይ ------------ ዓባይ፣ ኣደይ ዓባይ 0
‘aba-i--ad--- ‘aba-i ‘------ a---- ‘----- ‘-b-y-፣ a-e-i ‘-b-y- -------------------- ‘abayi፣ adeyi ‘abayi
ő (férfi / fiú) és ő (nő / lány) ንሱን---ን ን-- ን-- ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
nisu-- -i--ni n----- n----- n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
az apa እ- -ቦ እ- ኣ- እ- ኣ- ----- እቲ ኣቦ 0
i---a-o i-- a-- i-ī a-o ------- itī abo
az anya እ---ደ እ- ኣ- እ- ኣ- ----- እታ ኣደ 0
i-a-ade i-- a-- i-a a-e ------- ita ade
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ንሱ----ን ን-- ን-- ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
n----- -isani n----- n----- n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
a fiú (valakinek a fia) እ- -ሉድ/-ዲ እ- ው----- እ- ው-ድ-ወ- --------- እቲ ውሉድ/ወዲ 0
i----i-ud-/we-ī i-- w---------- i-ī w-l-d-/-e-ī --------------- itī wiludi/wedī
a lány (valakinek a lánya) እ- -----ል እ- ው----- እ- ው-ድ-ጓ- --------- እታ ውላድ/ጓል 0
i-- wi--d-/g-ali i-- w----------- i-a w-l-d-/-w-l- ---------------- ita wiladi/gwali
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány). ንሱን---ን ን-- ን-- ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
n------n-sa-i n----- n----- n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
a fiútestvér እቲ -ው እ- ሓ- እ- ሓ- ----- እቲ ሓው 0
i-ī-ḥ-wi i-- h---- i-ī h-a-i --------- itī ḥawi
a leánytestvér እታ-ሓ-ቲ እ- ሓ-- እ- ሓ-ቲ ------ እታ ሓፍቲ 0
i-a---af--ī i-- h------ i-a h-a-i-ī ----------- ita ḥafitī
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ንሱ- ን-ን ን-- ን-- ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
nisu-i n---ni n----- n----- n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
a nagybácsi እ- -ኮ እ- ኣ- እ- ኣ- ----- እቲ ኣኮ 0
itī a-o i-- a-- i-ī a-o ------- itī ako
a nagynéni እታ-ሓ-ኖ እ- ሓ-- እ- ሓ-ኖ ------ እታ ሓትኖ 0
i----̣at-no i-- h------ i-a h-a-i-o ----------- ita ḥatino
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ንሱን ን-ን ን-- ን-- ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
ni--n--n-s--i n----- n----- n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
Mi egy család vagyunk. ን-- -ን- --ራ---ኢና። ን-- ሓ-- ስ---- ኢ-- ን-ና ሓ-ቲ ስ-ራ-ት ኢ-። ----------------- ንሕና ሓንቲ ስድራቤት ኢና። 0
ni--i---ḥ--i-ī s------ē------። n------ h------ s--------- ī--- n-h-i-a h-a-i-ī s-d-r-b-t- ī-a- ------------------------------- niḥina ḥanitī sidirabēti īna።
A család nem kicsi. እ- ስ--ቤ---እ-ቶ --ኮ-ትን። እ- ስ---- ን--- ኣ------ እ- ስ-ራ-ት ን-ሽ- ኣ-ኮ-ት-። --------------------- እታ ስድራቤት ንእሽቶ ኣይኮነትን። 0
i-a-s-d-r-bē----i---h-t---y-ko-e--ni። i-- s--------- n-------- a----------- i-a s-d-r-b-t- n-’-s-i-o a-i-o-e-i-i- ------------------------------------- ita sidirabēti ni’ishito ayikonetini።
A család nagy. እታ----ቤት ዓ-- -ያ። እ- ስ---- ዓ-- እ-- እ- ስ-ራ-ት ዓ-ይ እ-። ---------------- እታ ስድራቤት ዓባይ እያ። 0
i-- ---irabē-i ‘-b-------። i-- s--------- ‘----- i--- i-a s-d-r-b-t- ‘-b-y- i-a- -------------------------- ita sidirabēti ‘abayi iya።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Mindannyian ‘Afrikaiul’ beszélünk?

Közülünk nem mindenki volt Afrikában. De lehet hogy minden nyelv már volt ott egyszer! Ezt vallja legalábbis néhány tudós. Véleményük szerint minden nyelv Afrikából származik. És onnan terjedtek el az egész világon. Összesen több mint 6000 különböző nyelv létezik. De állítólag mindegyiknek egy, közös afrikai eredetük van. Kutatók összehasonlították a nyelvek fonémáit. A fonémák a szavak legkisebb megkülönböztető egységei. Ha megváltozik a fonéma, megváltozik a szó jelentése is. Egy az angol nyelvből származó példa szemlélteti ezt. Az angolban a dip és a tip különböző jelentéssel bír. Tehát a /d/ és a /t/ az angolban két különböző fonéma. A legnagyobb számban az afrikai nyelvek között találhatóak meg ezek a hangtani változatosságok. Ezek jelentősen csökkennek, minél messzebb távolodunk el Afrikából. És pontosan ebben látják a kutatók az elmélet bizonyosságát. Ugyanis azok a populációk, amelyek területileg terjeszkednek, homogénné válnak. A külső peremeiken a genetikai sokszerűség csökken. Ez azért van, mert a ‘telepesek’ száma is csökken. Minél kevesebb gén távozik, annál egységesebb lesz egy populáció. A gének kombinációjának lehetősége csökken. Emiatt a kivándorolt populáció tagjai hasonlítanak egymásra. Tudósok ezt alapítói hatásnak nevezik. Amikor az emberiség elhagyta Afrikát, magukkal vitték a nyelvüket is. Kevesebb telepes viszont kevesebb fonémát vitt magával. Ezért az idő múlásával az egyes nyelvek egyre jobban hasonlítanak egymásra. Azt bizonyítottnak vesszük, hogy a homo sapiens Afrikából származik. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a nyelvekre is igaz-e…