Kifejezéstár

hu Számok   »   vi Số

7 [hét]

Számok

Számok

7 [Bảy]

Số

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar vietnami Lejátszás Több
Számolok: T----ế-: T-- đ--- T-i đ-m- -------- Tôi đếm: 0
egy, kettő, három m----h--, ba m--- h--- b- m-t- h-i- b- ------------ một, hai, ba 0
Én háromig számolok. T-i ----đế----. T-- đ-- đ-- b-- T-i đ-m đ-n b-. --------------- Tôi đếm đến ba. 0
Én tovább számolok: T---đ-m-ti--: T-- đ-- t---- T-i đ-m t-ế-: ------------- Tôi đếm tiếp: 0
négy, öt, hat, b------m- -á-, b--- n--- s--- b-n- n-m- s-u- -------------- bốn, năm, sáu, 0
hét, nyolc, kilenc b-y- t--- c-ín b--- t--- c--- b-y- t-m- c-í- -------------- bảy, tám, chín 0
Én számolok. Tôi----. T-- đ--- T-i đ-m- -------- Tôi đếm. 0
Te számolsz. B-n đế-. B-- đ--- B-n đ-m- -------- Bạn đếm. 0
Ő számol. Anh--- đ--. A-- ấ- đ--- A-h ấ- đ-m- ----------- Anh ấy đếm. 0
Egy. Az első. Mộ----g-ờ--thứ--h-t. M--- N---- t-- n---- M-t- N-ư-i t-ứ n-ấ-. -------------------- Một. Người thứ nhất. 0
Kettő. A második. H-i--Ng--i-thứ--a--/ n--. H--- N---- t-- h-- / n--- H-i- N-ư-i t-ứ h-i / n-ì- ------------------------- Hai. Người thứ hai / nhì. 0
Három. A harmadik. Ba---g--- th- -a. B-- N---- t-- b-- B-. N-ư-i t-ứ b-. ----------------- Ba. Người thứ ba. 0
Négy. A negyedik. B--.----ời-thứ tư. B--- N---- t-- t-- B-n- N-ư-i t-ứ t-. ------------------ Bốn. Người thứ tư. 0
Öt. Az ötödik. Năm. N---i-th- ---. N--- N---- t-- n--- N-m- N-ư-i t-ứ n-m- ------------------- Năm. Người thứ năm. 0
Hat. A hatodik. S--- Ng--i---ứ---u. S--- N---- t-- s--- S-u- N-ư-i t-ứ s-u- ------------------- Sáu. Người thứ sáu. 0
Hét. A hetedik. Bả---Ngư-i--hứ---y. B--- N---- t-- b--- B-y- N-ư-i t-ứ b-y- ------------------- Bảy. Người thứ bảy. 0
Nyolc. A nyolcadik. T-m-----ờ- -h--tám. T--- N---- t-- t--- T-m- N-ư-i t-ứ t-m- ------------------- Tám. Người thứ tám. 0
Kilenc. A kilencedik. C-ín.--gư-i thứ -h--. C---- N---- t-- c---- C-í-. N-ư-i t-ứ c-í-. --------------------- Chín. Người thứ chín. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!