Kifejezéstár

hu Család   »   zh 家庭

2 [kettő]

Család

Család

2[二]

2 [Èr]

家庭

[jiātíng]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
a nagyapa 祖- --祖父 祖- /--- 祖- /-祖- ------- 祖父 /外祖父 0
z--ù/ w-i-ǔ-ù z---- w------ z-f-/ w-i-ǔ-ù ------------- zǔfù/ wàizǔfù
a nagymama 祖---外-母 祖- /--- 祖- /-祖- ------- 祖母 /外祖母 0
zǔ-ǔ/--à-z-mǔ z---- w------ z-m-/ w-i-ǔ-ǔ ------------- zǔmǔ/ wàizǔmǔ
ő (férfi / fiú) és ő (nő / lány) 他 - 她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
tā h---ā t- h- t- t- h- t- -------- tā hé tā
az apa 父- 父- 父- -- 父亲 0
f-qīn f---- f-q-n ----- fùqīn
az anya 母- 母- 母- -- 母亲 0
mǔqīn m---- m-q-n ----- mǔqīn
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) 他 和 她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
t---é--ā t- h- t- t- h- t- -------- tā hé tā
a fiú (valakinek a fia) -子 儿- 儿- -- 儿子 0
ér-i é--- é-z- ---- érzi
a lány (valakinek a lánya) 女- 女- 女- -- 女儿 0
n-'ér n---- n-'-r ----- nǚ'ér
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány). 他-- 她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
tā h- -ā t- h- t- t- h- t- -------- tā hé tā
a fiútestvér 哥- -弟弟 哥- /-- 哥- /-弟 ------ 哥哥 /弟弟 0
gēg-/ dìdì g---- d--- g-g-/ d-d- ---------- gēgē/ dìdì
a leánytestvér 姐--/妹妹 姐- /-- 姐- /-妹 ------ 姐姐 /妹妹 0
ji-jiě--m-imei j------ m----- j-ě-i-/ m-i-e- -------------- jiějiě/ mèimei
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) 他-和 她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
tā--é--ā t- h- t- t- h- t- -------- tā hé tā
a nagybácsi 叔- ----/舅--/姑-叔叔-/伯- /舅----父 叔- /-- /-- /---- /-- /-- /-- 叔- /-父 /-舅 /-父-叔 /-父 /-舅 /-父 ---------------------------- 叔叔 /伯父 /舅舅 /姑父叔叔 /伯父 /舅舅 /姑父 0
s-ūs-u- b--ù/jiù---/ gūf- -h----- bóf-----j-u/ -ūfu s------ b----------- g--- s------ b----------- g--- s-ū-h-/ b-f-/-i-j-u- g-f- s-ū-h-/ b-f-/-i-j-u- g-f- --------------------------------------------------- shūshu/ bófù/jiùjiu/ gūfu shūshu/ bófù/jiùjiu/ gūfu
a nagynéni 阿- /-婶 -舅妈 /-- --妈 阿- /-- /-- /-- /-- 阿- /-婶 /-妈 /-妈 /-妈 ------------------ 阿姨 /婶婶 /舅妈 /姨妈 /姑妈 0
āy----hěns--n- --ù--/ y---/ ---ā ā--- s-------- j----- y---- g--- ā-í- s-ě-s-e-/ j-ù-ā- y-m-/ g-m- -------------------------------- āyí/ shěnshen/ jiùmā/ yímā/ gūmā
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) 他 - 她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
tā-hé--ā t- h- t- t- h- t- -------- tā hé tā
Mi egy család vagyunk. 我--- -个 家庭---- 是--家- 。 我- 是 一- 家- /-- 是 一-- 。 我- 是 一- 家- /-们 是 一-人 。 ---------------------- 我们 是 一个 家庭 /我们 是 一家人 。 0
wǒ-en shì-y-g- ----ín-/----en shì --jiā--én. w---- s-- y--- j------- w---- s-- y---- r--- w-m-n s-ì y-g- j-ā-í-g- w-m-n s-ì y-j-ā r-n- -------------------------------------------- wǒmen shì yīgè jiātíng/ wǒmen shì yījiā rén.
A család nem kicsi. 这是 个---的-家--。 这- 个 不-- 家- 。 这- 个 不-的 家- 。 ------------- 这是 个 不小的 家庭 。 0
Zh- shìgè-bù x-ǎo -e-jiātí-g. Z-- s---- b- x--- d- j------- Z-è s-ì-è b- x-ǎ- d- j-ā-í-g- ----------------------------- Zhè shìgè bù xiǎo de jiātíng.
A család nagy. 这- 一- 大 -庭-。 这- 一- 大 家- 。 这- 一- 大 家- 。 ------------ 这是 一个 大 家庭 。 0
Zhè -hì -ī-è----j-āt-n-. Z-- s-- y--- d- j------- Z-è s-ì y-g- d- j-ā-í-g- ------------------------ Zhè shì yīgè dà jiātíng.

Mindannyian ‘Afrikaiul’ beszélünk?

Közülünk nem mindenki volt Afrikában. De lehet hogy minden nyelv már volt ott egyszer! Ezt vallja legalábbis néhány tudós. Véleményük szerint minden nyelv Afrikából származik. És onnan terjedtek el az egész világon. Összesen több mint 6000 különböző nyelv létezik. De állítólag mindegyiknek egy, közös afrikai eredetük van. Kutatók összehasonlították a nyelvek fonémáit. A fonémák a szavak legkisebb megkülönböztető egységei. Ha megváltozik a fonéma, megváltozik a szó jelentése is. Egy az angol nyelvből származó példa szemlélteti ezt. Az angolban a dip és a tip különböző jelentéssel bír. Tehát a /d/ és a /t/ az angolban két különböző fonéma. A legnagyobb számban az afrikai nyelvek között találhatóak meg ezek a hangtani változatosságok. Ezek jelentősen csökkennek, minél messzebb távolodunk el Afrikából. És pontosan ebben látják a kutatók az elmélet bizonyosságát. Ugyanis azok a populációk, amelyek területileg terjeszkednek, homogénné válnak. A külső peremeiken a genetikai sokszerűség csökken. Ez azért van, mert a ‘telepesek’ száma is csökken. Minél kevesebb gén távozik, annál egységesebb lesz egy populáció. A gének kombinációjának lehetősége csökken. Emiatt a kivándorolt populáció tagjai hasonlítanak egymásra. Tudósok ezt alapítói hatásnak nevezik. Amikor az emberiség elhagyta Afrikát, magukkal vitték a nyelvüket is. Kevesebb telepes viszont kevesebb fonémát vitt magával. Ezért az idő múlásával az egyes nyelvek egyre jobban hasonlítanak egymásra. Azt bizonyítottnak vesszük, hogy a homo sapiens Afrikából származik. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a nyelvekre is igaz-e…