Kifejezéstár

hu Módbeli segédigék múlt ideje 1   »   ku Past tense of modal verbs 1

87 [nyolcvanhét]

Módbeli segédigék múlt ideje 1

Módbeli segédigék múlt ideje 1

87 [heştê û heft]

Past tense of modal verbs 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
Meg kellett öntöznünk a virágokat. D-viy--m--kul--- --bida. Diviya me kulîlk avbida. D-v-y- m- k-l-l- a-b-d-. ------------------------ Diviya me kulîlk avbida. 0
A lakásban rendet kellett csinálnunk. Diviya me --- ----e- -i---a. Diviya me mal berhev bikira. D-v-y- m- m-l b-r-e- b-k-r-. ---------------------------- Diviya me mal berhev bikira. 0
El kellett az edényeket mosogatnunk. D---ya-m--fi-----işûşt-. Diviya me firax bişûşta. D-v-y- m- f-r-x b-ş-ş-a- ------------------------ Diviya me firax bişûşta. 0
Ki kellett fizetnetek a számlát? D--iy---- hesa--b-da? Diviya we hesab bida? D-v-y- w- h-s-b b-d-? --------------------- Diviya we hesab bida? 0
Kellett fizetnetek belépőt? Di-iy--we-heq--t----i-- b--a? Diviya we heqê têketinê bida? D-v-y- w- h-q- t-k-t-n- b-d-? ----------------------------- Diviya we heqê têketinê bida? 0
Kellett fizetnetek büntetést? D-v--a -- ---aye- -i--? Diviya we cezayek bida? D-v-y- w- c-z-y-k b-d-? ----------------------- Diviya we cezayek bida? 0
Kinek kellett elbúcsúznia? D--i----- x---r--i-we---? Diviya kî xatir bixwesta? D-v-y- k- x-t-r b-x-e-t-? ------------------------- Diviya kî xatir bixwesta? 0
Kinek kellett korán hazamennie? D-vi-a -î----ûtir- ----y--mal? Diviya kî/ê zûtirê biçûya mal? D-v-y- k-/- z-t-r- b-ç-y- m-l- ------------------------------ Diviya kî/ê zûtirê biçûya mal? 0
Kinek kellett vonattal mennie? D--i-a--î-- ----z b----ê-ê b-çû-a? Diviya kî/ê teqez bi trênê biçûya? D-v-y- k-/- t-q-z b- t-ê-ê b-ç-y-? ---------------------------------- Diviya kî/ê teqez bi trênê biçûya? 0
Nem akartunk sokáig maradni. M- -----s---- z----b----in. Me nexwest em zêde bimînin. M- n-x-e-t e- z-d- b-m-n-n- --------------------------- Me nexwest em zêde bimînin. 0
Nem akartunk semmit inni. Me--e-we-t -- -i--e-- -ex--n. Me nexwest em tiştekî vexwin. M- n-x-e-t e- t-ş-e-î v-x-i-. ----------------------------- Me nexwest em tiştekî vexwin. 0
Nem akartunk zavarni. M- ---w-st-e- -ci--b-kin. Me nexwest em aciz bikin. M- n-x-e-t e- a-i- b-k-n- ------------------------- Me nexwest em aciz bikin. 0
Éppen telefonálni akartam. Min --nê x---t t-----nekê--ik--. Min tenê xwest têlefonekê bikim. M-n t-n- x-e-t t-l-f-n-k- b-k-m- -------------------------------- Min tenê xwest têlefonekê bikim. 0
Egy taxit akartam hívni. Min -ixwast--an-î t----y-kê b---m. Min dixwast bangî texsiyekê bikim. M-n d-x-a-t b-n-î t-x-i-e-ê b-k-m- ---------------------------------- Min dixwast bangî texsiyekê bikim. 0
Ugyanis haza akartam menni. Mi--x-est biçim- m-l-. Min xwest biçime malê. M-n x-e-t b-ç-m- m-l-. ---------------------- Min xwest biçime malê. 0
Azt hittem / Gondoltam, fel akartad hívni a feleségedet. M-----got-qe- -- d----zî---lefo-î h-v-în- --e--ik-? Min digot qey tu dixwazî telefonî hevjîna xwe bikî? M-n d-g-t q-y t- d-x-a-î t-l-f-n- h-v-î-a x-e b-k-? --------------------------------------------------- Min digot qey tu dixwazî telefonî hevjîna xwe bikî? 0
Azt hittem / Gondoltam, fel akartad hívni a tudakozót. M-n di--t qe--t---i----î ---şê--rg-hê bigerî. Min digot qey tu dixwazî li şêwirgehê bigerî. M-n d-g-t q-y t- d-x-a-î l- ş-w-r-e-ê b-g-r-. --------------------------------------------- Min digot qey tu dixwazî li şêwirgehê bigerî. 0
Azt hittem / Gondoltam, egy pizzát akartál rendelni. M-- digot -e- t---i---z- pîz-ayek sî-a--ş--i-î- Min digot qey tu dixwazî pîzzayek sîparîş bikî. M-n d-g-t q-y t- d-x-a-î p-z-a-e- s-p-r-ş b-k-. ------------------------------------------------ Min digot qey tu dixwazî pîzzayek sîparîş bikî. 0

Nagy betűk, nagy érzelmek

A reklámokban sok képet mutatnak. A képek különösen felkeltik érdeklődésünket. Hosszabb időn keresztül és intenzívebben figyeljük meg őket mint a betűket. Ezáltal jobban emlékezünk olyan reklámokra, amelyekben képeket látunk. A képek erős érzelmi reakciókat is kiváltanak. A képeket az agyunk nagyon gyorsan felismeri. Rögtön tudja, mit ábrázol a kép. A betűk másképpen működnek mint a képek. A betűk elvont jelek. Ezért agyunk lassabban reagál a betűkre. Először értelmeznie kell a szónak a jelentését. Azt lehet mondani, hogy az agy beszédközpontjának először le kell fordítania őket. De betűkkel is lehet érzelmeket előidézni. Ehhez csak nagyon nagyban kell ábrázolni a szöveget. Kutatások kimutatták, hogy a nagy betűknek nagy a hatásuk is. A nagy betűk nem csak szembetűnőbbek mint a kisbetűk. Erősebb érzelmi reakciót is váltanak ki. Ez a pozitív és a negatív érzelmekre is igaz. A dolgok mérete mindig is fontos volt az emberiség számára. Veszély esetén az embernek gyorsan kell reagálnia. És ha valami nagy, akkor az valószínűleg már nagyon közel van! Érthető tehát, hogy a nagy képek erős érzelmi reakciót váltanak ki. Kevésbé világos, hogy ez a nagy betűkre miért igaz. A betűk tulajdonképpen nem jelzések az agyunk számára. Mégis erősen aktivitást mutat, ha nagy betűket lát. A kutatók számára ez a felfedezés nagyon érdekes. Megmutatja ugyanis, hogy a betűk mennyire fontosak lettek számunkra. Agyunk megtanulta valahogyan, hogy az írásra reagáljon…