Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 2   »   mr कारण देणे २

76 [hetvenhat]

valamit megmagyarázni 2

valamit megmagyarázni 2

७६ [शहात्तर]

76 [Śahāttara]

कारण देणे २

[kāraṇa dēṇē 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar maráthi Lejátszás Több
Miért nem jöttél? त- ------ - --ी ना-ीस? त- क- आल- / आल- न-ह-स? त- क- आ-ा / आ-ी न-ह-स- ---------------------- तू का आला / आली नाहीस? 0
t--kā-ālā- -lī-n--īs-? tū kā ālā/ ālī nāhīsa? t- k- ā-ā- ā-ī n-h-s-? ---------------------- tū kā ālā/ ālī nāhīsa?
Beteg voltam. मी-आजा-ी ह---- /-हो-े. म- आज-र- ह-त-. / ह-त-. म- आ-ा-ी ह-त-. / ह-त-. ---------------------- मी आजारी होतो. / होते. 0
Mī ā---ī h--ō.-/-Hōtē. Mī ājārī hōtō. / Hōtē. M- ā-ā-ī h-t-. / H-t-. ---------------------- Mī ājārī hōtō. / Hōtē.
Nem jöttem, mert beteg voltam. म----ो---ही ---- -ी -जा-- ----- / ह---. म- आल- न-ह- क-रण म- आज-र- ह-त-. / ह-त-. म- आ-ो न-ह- क-र- म- आ-ा-ी ह-त-. / ह-त-. --------------------------------------- मी आलो नाही कारण मी आजारी होतो. / होते. 0
Mī ā-- nā-----r-ṇa-mī--j--ī-hō--.----ō-ē. Mī ālō nāhī kāraṇa mī ājārī hōtō. / Hōtē. M- ā-ō n-h- k-r-ṇ- m- ā-ā-ī h-t-. / H-t-. ----------------------------------------- Mī ālō nāhī kāraṇa mī ājārī hōtō. / Hōtē.
Ő miért nem jött? ती -- आली -ाह-? त- क- आल- न-ह-? त- क- आ-ी न-ह-? --------------- ती का आली नाही? 0
T- kā-āl- nāhī? Tī kā ālī nāhī? T- k- ā-ī n-h-? --------------- Tī kā ālī nāhī?
Fáradt volt. त-----ी होत-. त- दमल- ह-त-. त- द-ल- ह-त-. ------------- ती दमली होती. 0
Tī---ma-- h--ī. Tī damalī hōtī. T- d-m-l- h-t-. --------------- Tī damalī hōtī.
Nem jött, mert fáradt volt. त--आ-ी ---ी क--- -- --ल- -ोत-. त- आल- न-ह- क-रण त- दमल- ह-त-. त- आ-ी न-ह- क-र- त- द-ल- ह-त-. ------------------------------ ती आली नाही कारण ती दमली होती. 0
T--ā-- -ā-ī---r-ṇ--t- d-malī--ōt-. Tī ālī nāhī kāraṇa tī damalī hōtī. T- ā-ī n-h- k-r-ṇ- t- d-m-l- h-t-. ---------------------------------- Tī ālī nāhī kāraṇa tī damalī hōtī.
Ő miért nem jött? त---ा-आला--ाह-? त- क- आल- न-ह-? त- क- आ-ा न-ह-? --------------- तो का आला नाही? 0
Tō k--ā---nāhī? Tō kā ālā nāhī? T- k- ā-ā n-h-? --------------- Tō kā ālā nāhī?
Nem volt kedve. त--ा---र-च- -व्ह--. त-य-ल- र-च- नव-हत-. त-य-ल- र-च- न-्-त-. ------------------- त्याला रूची नव्हती. 0
Ty-l- rū-ī-------ī. Tyālā rūcī navhatī. T-ā-ā r-c- n-v-a-ī- ------------------- Tyālā rūcī navhatī.
Nem jött, mert nem volt kedve. तो आला ना------- त्---- र--- --्ह--. त- आल- न-ह- क-रण त-य-ल- र-च- नव-हत-. त- आ-ा न-ह- क-र- त-य-ल- र-च- न-्-त-. ------------------------------------ तो आला नाही कारण त्याला रूची नव्हती. 0
Tō ā-ā--āhī-kā---a---ā-ā rūcī-na-ha-ī. Tō ālā nāhī kāraṇa tyālā rūcī navhatī. T- ā-ā n-h- k-r-ṇ- t-ā-ā r-c- n-v-a-ī- -------------------------------------- Tō ālā nāhī kāraṇa tyālā rūcī navhatī.
Miért nem jöttetek? तुम्ही--------न-ह--? त-म-ह- क- आल- न-ह-त? त-म-ह- क- आ-ा न-ह-त- -------------------- तुम्ही का आला नाहीत? 0
T-m-- ---ālā---h-t-? Tumhī kā ālā nāhīta? T-m-ī k- ā-ā n-h-t-? -------------------- Tumhī kā ālā nāhīta?
Az autónk tönkrement. आमची-क-र बिघड-- आह-. आमच- क-र ब-घडल- आह-. आ-च- क-र ब-घ-ल- आ-े- -------------------- आमची कार बिघडली आहे. 0
Ā---ī -ār--big---------ē. Āmacī kāra bighaḍalī āhē. Ā-a-ī k-r- b-g-a-a-ī ā-ē- ------------------------- Āmacī kāra bighaḍalī āhē.
Nem jöttünk el, mert az autónk tönkrement. आम--ी--ा---आ-ो ---ण-आमची -ा--बि---- -हे. आम-ह- न-ह- आल- क-रण आमच- क-र ब-घडल- आह-. आ-्-ी न-ह- आ-ो क-र- आ-च- क-र ब-घ-ल- आ-े- ---------------------------------------- आम्ही नाही आलो कारण आमची कार बिघडली आहे. 0
Ām-- ---ī āl- ---a---ām-c---ā-a--ighaḍ--ī āh-. Āmhī nāhī ālō kāraṇa āmacī kāra bighaḍalī āhē. Ā-h- n-h- ā-ō k-r-ṇ- ā-a-ī k-r- b-g-a-a-ī ā-ē- ---------------------------------------------- Āmhī nāhī ālō kāraṇa āmacī kāra bighaḍalī āhē.
Miért nem jöttek el az emberek? लोक क---ा-- आले? ल-क क- न-ह- आल-? ल-क क- न-ह- आ-े- ---------------- लोक का नाही आले? 0
L-ka--ā -ā-ī -l-? Lōka kā nāhī ālē? L-k- k- n-h- ā-ē- ----------------- Lōka kā nāhī ālē?
Lekésték a vonatot. त्य-ंची ट्र-न-च-क--. त-य--च- ट-र-न च-कल-. त-य-ं-ी ट-र-न च-क-ी- -------------------- त्यांची ट्रेन चुकली. 0
Ty--̄-- -r--a-cuk--ī. Tyān-cī ṭrēna cukalī. T-ā-̄-ī ṭ-ē-a c-k-l-. --------------------- Tyān̄cī ṭrēna cukalī.
Nem jöttek el, mert lekésték a vonatot. त- --ही --े क--- त-यांच---्र-न--ु-ल-. त- न-ह- आल- क-रण त-य--च- ट-र-न च-कल-. त- न-ह- आ-े क-र- त-य-ं-ी ट-र-न च-क-ी- ------------------------------------- ते नाही आले कारण त्यांची ट्रेन चुकली. 0
Tē-n-hī-ā-----ra-a ty-n-cī-ṭr--a --kal-. Tē nāhī ālē kāraṇa tyān-cī ṭrēna cukalī. T- n-h- ā-ē k-r-ṇ- t-ā-̄-ī ṭ-ē-a c-k-l-. ---------------------------------------- Tē nāhī ālē kāraṇa tyān̄cī ṭrēna cukalī.
Miért nem jöttél el? तू--ा-आला / आ-ी-न--ीस? त- क- आल- / आल- न-ह-स? त- क- आ-ा / आ-ी न-ह-स- ---------------------- तू का आला / आली नाहीस? 0
T- kā -l-/ --ī-n-hīs-? Tū kā ālā/ ālī nāhīsa? T- k- ā-ā- ā-ī n-h-s-? ---------------------- Tū kā ālā/ ālī nāhīsa?
Nem volt szabad. म-- ये-्याची-प---नगी-नव्---. मल- य-ण-य-च- परव-नग- नव-हत-. म-ा य-ण-य-च- प-व-न-ी न-्-त-. ---------------------------- मला येण्याची परवानगी नव्हती. 0
M-lā y--yācī --r--ā-agī-nav--tī. Malā yēṇyācī paravānagī navhatī. M-l- y-ṇ-ā-ī p-r-v-n-g- n-v-a-ī- -------------------------------- Malā yēṇyācī paravānagī navhatī.
Nem jöttem el, mert nem volt szabad. मी आ-- ----- -ाह--का---मला---ण-याची-----न----व----. म- आल- / आल- न-ह- क-रण मल- य-ण-य-च- परव-नग- नव-हत-. म- आ-ो / आ-े न-ह- क-र- म-ा य-ण-य-च- प-व-न-ी न-्-त-. --------------------------------------------------- मी आलो / आले नाही कारण मला येण्याची परवानगी नव्हती. 0
M- -lō/--lē-n--ī-k--a-a mal- y----c- -aravā--gī--avh-t-. Mī ālō/ ālē nāhī kāraṇa malā yēṇyācī paravānagī navhatī. M- ā-ō- ā-ē n-h- k-r-ṇ- m-l- y-ṇ-ā-ī p-r-v-n-g- n-v-a-ī- -------------------------------------------------------- Mī ālō/ ālē nāhī kāraṇa malā yēṇyācī paravānagī navhatī.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az amerikai őshonos nyelvek

Amerikában sok különböző nyelvet beszélnek. Az angol Észak-Amerika legfontosabb nyelve. Dél-Amerikában a spanyol és a portugál dominál. Mindezen nyelvek Európából származnak. A gyarmatosítás előtt más nyelven beszéltek ezeken a területeken. Ezeket amerikai őshonos nyelveknek nevezzük. Ezeket máig nem kutatták fel rendesen. Ezen nyelvek sokszínűsége óriási. Úgy gondolják, hogy Észak-Amerikában körülbelül 60 nyelvcsalád létezik. Dél-Amerikában ez a szám elérheti a 150-et. Ezekhez jön még számos elszigetelt nyelv. Mindezen nyelvek nagyon különbözőek. Csak nagyon kevés közös vonással rendelkeznek. Ezért nehéz a nyelveket besorolni. Az, hogy ennyire különböznek egymástól, Amerika történetével függ össze. Amerikát több lépcsőben népesítették be. Az első emberek 10000 évvel ezelőtt érkeztek Amerikába. Ez a populáció magával vitte a nyelvét a kontinensre. A legjobban azonban az ázsiai nyelvekre hasonlítanak az amerikai őshonos nyelvek. A régi amerikai nyelvek helyzete azonban nem mindenhol egyforma. Dél-Amerikában számos indián nyelv máig él. Olyan nyelveket mint a guarani vagy a kecsua milliók beszélik. Észak-Amerikában viszont sok nyelv majdnem teljesen kihalt. Az amerikai indiánok kultúráját sokáig elnyomták. Ezáltal a nyelvük is feledésbe merült. Néhány évtizede azonban ismét megnőtt az érdeklődés irántuk. Számos kezdeményezés létezik ezen nyelvek ápolására és megőrzésére. Tehát mégis lesz szamukra jövő…