Manual de conversa

ca Passat 2   »   hu Múlt 2

82 [vuitanta-dos]

Passat 2

Passat 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Tria com vols veure la traducció:   
català hongarès Engegar Més
Havies de trucar a una ambulància? M-s-áj--ol- me-t-t---v---? Muszáj volt mentőt hívnod? M-s-á- v-l- m-n-ő- h-v-o-? -------------------------- Muszáj volt mentőt hívnod? 0
Havies de trucar al metge? Mu-záj --lt -- --vo-t----n--? Muszáj volt az orvost hívnod? M-s-á- v-l- a- o-v-s- h-v-o-? ----------------------------- Muszáj volt az orvost hívnod? 0
Havies de trucar a la policia? Mu---j----t---r-nd-r---et-h-v-o-? Muszáj volt a rendőrséget hívnod? M-s-á- v-l- a r-n-ő-s-g-t h-v-o-? --------------------------------- Muszáj volt a rendőrséget hívnod? 0
Té el número de telèfon? Fa no res el tenia. Meg-an - -e-e-o---á-- Az -lő-b m---megv---. Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. M-g-a- a t-l-f-n-z-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. 0
Té l’adreça? Fa no res la tenia. M-g--- - cí-? -z elő---m-g m-g-olt. Megvan a cím? Az előbb még megvolt. M-g-a- a c-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ----------------------------------- Megvan a cím? Az előbb még megvolt. 0
Té el pla de la ciutat? Fa no res el tenia. M-gva--a-v------rké----z ---bb---g m-gv-lt. Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. M-g-a- a v-r-s-é-k-p- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. 0
Va venir a l’hora? No va poder venir a l’hora. P---os-n jö-t?-N-- t--ot- po-t--an jön-i. Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. P-n-o-a- j-t-? N-m t-d-t- p-n-o-a- j-n-i- ----------------------------------------- Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. 0
Que va trobar el camí? No va poder trobar el camí. Meg-a--lta--- ut--? Nem-tu-t--me----á-n-----u-a-. Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. M-g-a-á-t- a- u-a-? N-m t-d-a m-g-a-á-n- a- u-a-. ------------------------------------------------- Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. 0
T’entenia? No em podia entendre. Meg-r-et--té-ed---e- tudott--e-érte-i. Megértett téged? Nem tudott megérteni. M-g-r-e-t t-g-d- N-m t-d-t- m-g-r-e-i- -------------------------------------- Megértett téged? Nem tudott megérteni. 0
Per què no vas poder arribar a l’hora? Mié-t--em -udtál-pont--a- -önn-? Miért nem tudtál pontosan jönni? M-é-t n-m t-d-á- p-n-o-a- j-n-i- -------------------------------- Miért nem tudtál pontosan jönni? 0
Per què no vas poder trobar el camí? M---t -em tu-t-d ---t----ni-a- ut--? Miért nem tudtad megtalálni az utat? M-é-t n-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-? ------------------------------------ Miért nem tudtad megtalálni az utat? 0
Per què no el podies entendre? M-ért n-- tudt-d-őt------te--? Miért nem tudtad őt megérteni? M-é-t n-m t-d-a- ő- m-g-r-e-i- ------------------------------ Miért nem tudtad őt megérteni? 0
No vaig poder arribar a l’hora perquè no anaven els autobusos. N-- -udt-m -onto--n -ön--- me-t n-- -öt--bu-z. Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. N-m t-d-a- p-n-o-a- j-n-i- m-r- n-m j-t- b-s-. ---------------------------------------------- Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. 0
No vaig poder trobar el camí, perquè no tenia un pla de la ciutat. Ne- -u--a--me-------i--z--ta-,-me-- n-- vo-- --r--térk----. Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. N-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-, m-r- n-m v-l- v-r-s-é-k-p-m- ----------------------------------------------------------- Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. 0
No el podia entendre perquè la música estava molt alta. Nem-t-d-------ér--n-- -e-- -ly----an------l- a -e--. Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. N-m t-d-a- m-g-r-e-i- m-r- o-y-n h-n-o- v-l- a z-n-. ---------------------------------------------------- Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. 0
Vaig haver de prendre un taxi. Mu-z-----lt --y --xi----v---. Muszáj volt egy taxit hívnom. M-s-á- v-l- e-y t-x-t h-v-o-. ----------------------------- Muszáj volt egy taxit hívnom. 0
Vaig haver de comprar un pla de la ciutat. M---áj --l--egy v-rostér---et----á-oln-m. Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. M-s-á- v-l- e-y v-r-s-é-k-p-t v-s-r-l-o-. ----------------------------------------- Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. 0
Vaig haver d’apagar la ràdio. K- -ell--t ka---olno--- rá-i-t. Ki kellett kapcsolnom a rádiót. K- k-l-e-t k-p-s-l-o- a r-d-ó-. ------------------------------- Ki kellett kapcsolnom a rádiót. 0

Descarregar MP3 (.cremallera Arxius)

No s’ha trobat cap vídeo

Millor aprendre idiomes a l' estranger!

Els adults no aprenen idiomes tan fàcilment com els nens. El seu cervell s'ha desenvolupat completament. De manera que no els és tan senzill crear noves xarxes d'aprenentatge. Malgrat tot, es pot aprendre molt bé una llengua sent ja gran! Per això és necessari viatjar al país on es parla l'idioma. On millor s'aprèn una llengua estrangera és precisament a l'estranger. Això és una cosa que sap qualsevol que ja hagi tingut vacances lingüístiques. En el seu entorn natural la llengua s'aprèn molt més ràpidament. Precisament, un nou estudi n'ha aportat interessants conclusions. Mostra que quan s'aprèn una llengua a l'estranger s'aprèn... de manera diferent! El cervell pot assimilar la nova llengua com si es tractés d'una llengua materna. Els científics pensen des de fa temps que hi ha diferents processos d'aprenentatge. Ara un experiment sembla que ho ha demostrat. Un grup d'individus havia d'aprendre una llengua inventada. La meitat dels individus van assistir a classes normals. L'aprenentatge de l'altra meitat va consistir a simular situacions en un país estranger. Aquests subjectes havien d'actuar com si hi fossin en un ambient estranger. Tota la gent amb la qual contactaven parlava el nou idioma. Aquests subjectes, per tant, no seguien un curs d'idiomes típic. Formaven part d'un cercle aliè de parlants. Aquesta situació els va forçar a intentar trobar solucions amb la nova llengua. Després d'un període, els subjectes van passar una prova. Els dos grups van mostrar tenir bons coneixements de la nova llengua. Però el seu cervell processava la llengua de manera diferent! Els que havien après a ‘l'estranger’ mostraven una activitat cerebral soprenent. El seu cervell processava la gramàtica de la llengua com si fos la del seu propi idioma natal. Es tractava dels mateixos mecanismes que s'han detectat en parlants nadius. Una vacances lingüístiques són la forma més agradable i eficient d'aprendre una llengua!