Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   da Possessivpronominer 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [syvogtres]

Possessivpronominer 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar dán Lejátszás Több
a szemüveg bril--r-e b-------- b-i-l-r-e --------- brillerne 0
Elfelejtette a szemüvegét. Ha- -a- -l-m- sin--b-i--e-. H-- h-- g---- s--- b------- H-n h-r g-e-t s-n- b-i-l-r- --------------------------- Han har glemt sine briller. 0
Hol van hát a szemüvege? H-----ar-ha- d-g sine ---l-e-? H--- h-- h-- d-- s--- b------- H-o- h-r h-n d-g s-n- b-i-l-r- ------------------------------ Hvor har han dog sine briller? 0
az óra ur-t u--- u-e- ---- uret 0
Az órája elromlott. Ha-- -r--r - stykk-r. H--- u- e- i s------- H-n- u- e- i s-y-k-r- --------------------- Hans ur er i stykker. 0
Az óra a falon van. U-e---æ-ge--på-v--gen. U--- h----- p- v------ U-e- h-n-e- p- v-g-e-. ---------------------- Uret hænger på væggen. 0
az útlevél pa--et p----- p-s-e- ------ passet 0
Elveszítette az útlevelét. H-n h-- ---t-- si--pa-. H-- h-- m----- s-- p--- H-n h-r m-s-e- s-t p-s- ----------------------- Han har mistet sit pas. 0
Hol van hát az ő útlevele? Hvo----- h----og --- ---? H--- h-- h-- d-- s-- p--- H-o- h-r h-n d-g s-t p-s- ------------------------- Hvor har han dog sit pas? 0
ők – övék h-n-- h--d-s h-- – h----- h-n – h-n-e- ------------ hun – hendes 0
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Bør---e--a---k-- fi-d---er-s f--æl---. B------ k-- i--- f---- d---- f-------- B-r-e-e k-n i-k- f-n-e d-r-s f-r-l-r-. -------------------------------------- Børnene kan ikke finde deres forældre. 0
De ott jönnek már a szüleik! M-n --r -o---r--e-e- --r-ld-e-jo! M-- d-- k----- d---- f------- j-- M-n d-r k-m-e- d-r-s f-r-l-r- j-! --------------------------------- Men der kommer deres forældre jo! 0
Ön – Öné D- –-----s D- – D---- D- – D-r-s ---------- De – Deres 0
Milyen volt az útja, Müller úr? Hv---a--va- D--e- --js---hr- Mü-l--? H------ v-- D---- r----- h-- M------ H-o-d-n v-r D-r-s r-j-e- h-. M-l-e-? ------------------------------------ Hvordan var Deres rejse, hr. Müller? 0
Hol van a felesége, Müller úr? Hv----r-D--es-ko--- hr. -ü--e-? H--- e- D---- k---- h-- M------ H-o- e- D-r-s k-n-, h-. M-l-e-? ------------------------------- Hvor er Deres kone, hr. Müller? 0
Ön – Öné D- - ---es D- – D---- D- – D-r-s ---------- De – Deres 0
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Hv---a---ar --r-s r--s-, fr--Sc-m---? H------ v-- D---- r----- f-- S------- H-o-d-n v-r D-r-s r-j-e- f-u S-h-i-t- ------------------------------------- Hvordan var Deres rejse, fru Schmidt? 0
Hol van a férje, Schmidt asszony? H--- -r----e---a-d, -ru --h-id-? H--- e- D---- m---- f-- S------- H-o- e- D-r-s m-n-, f-u S-h-i-t- -------------------------------- Hvor er Deres mand, fru Schmidt? 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!