Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   be Прыналежныя займеннікі 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [шэсцьдзесят сем]

67 [shests’dzesyat sem]

Прыналежныя займеннікі 2

[Prynalezhnyya zaymennіkі 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
a szemüveg аку-я-ы а------ а-у-я-ы ------- акуляры 0
a--l-ary a------- a-u-y-r- -------- akulyary
Elfelejtette a szemüvegét. Ё- ---ыў свае -к-л---. Ё- з---- с--- а------- Ё- з-б-ў с-а- а-у-я-ы- ---------------------- Ён забыў свае акуляры. 0
En-z--yu svae ak--y-r-. E- z---- s--- a-------- E- z-b-u s-a- a-u-y-r-. ----------------------- En zabyu svae akulyary.
Hol van hát a szemüvege? Д-е-- --о-а-у---ы? Д-- ж я-- а------- Д-е ж я-о а-у-я-ы- ------------------ Дзе ж яго акуляры? 0
D-e--- -a---a--ly---? D-- z- y--- a-------- D-e z- y-g- a-u-y-r-? --------------------- Dze zh yago akulyary?
az óra г----ннік г-------- г-д-і-н-к --------- гадзіннік 0
g----nnіk g-------- g-d-і-n-k --------- gadzіnnіk
Az órája elromlott. Я-- га--і--і- -л--аўся. Я-- г-------- з-------- Я-о г-д-і-н-к з-а-а-с-. ----------------------- Яго гадзіннік зламаўся. 0
Y--o gad--n-іk---a--us--. Y--- g-------- z--------- Y-g- g-d-і-n-k z-a-a-s-a- ------------------------- Yago gadzіnnіk zlamausya.
Az óra a falon van. Г---ін-ік вісіць-на-сця--. Г-------- в----- н- с----- Г-д-і-н-к в-с-ц- н- с-я-е- -------------------------- Гадзіннік вісіць на сцяне. 0
G-dz---і- vіsі--’ -a -----n-. G-------- v------ n- s------- G-d-і-n-k v-s-t-’ n- s-s-a-e- ----------------------------- Gadzіnnіk vіsіts’ na stsyane.
az útlevél п---а-т п------ п-ш-а-т ------- пашпарт 0
pa-h-art p------- p-s-p-r- -------- pashpart
Elveszítette az útlevelét. Ё- -г--іў -в---п-ш--р-. Ё- з----- с--- п------- Ё- з-у-і- с-о- п-ш-а-т- ----------------------- Ён згубіў свой пашпарт. 0
En ---bі--sv-y ---hp--t. E- z----- s--- p-------- E- z-u-і- s-o- p-s-p-r-. ------------------------ En zgubіu svoy pashpart.
Hol van hát az ő útlevele? Д-е-ж -г--па-па-т? Д-- ж я-- п------- Д-е ж я-о п-ш-а-т- ------------------ Дзе ж яго пашпарт? 0
Dz--z--yag- --shpart? D-- z- y--- p-------- D-e z- y-g- p-s-p-r-? --------------------- Dze zh yago pashpart?
ők – övék я-ы - іх я-- – і- я-ы – і- -------- яны – іх 0
yan--- --h y--- – і-- y-n- – і-h ---------- yany – іkh
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Д-е-- н---о-уць--на-----св--х--а-ь-оў. Д---- н- м----- з------ с---- б------- Д-е-і н- м-г-ц- з-а-с-і с-а-х б-ц-к-ў- -------------------------------------- Дзеці не могуць знайсці сваіх бацькоў. 0
Dz-t---ne mo-uts- zna-st----vaіkh bats-kou. D----- n- m------ z------- s----- b-------- D-e-s- n- m-g-t-’ z-a-s-s- s-a-k- b-t-’-o-. ------------------------------------------- Dzetsі ne moguts’ znaystsі svaіkh bats’kou.
De ott jönnek már a szüleik! Ал- -о-- --уц--іх--а--к-! А-- в--- і---- і- б------ А-е в-с- і-у-ь і- б-ц-к-! ------------------------- Але вось ідуць іх бацькі! 0
A-e ------d--s’-іkh ---s-kі! A-- v--- і----- і-- b------- A-e v-s- і-u-s- і-h b-t-’-і- ---------------------------- Ale vos’ іduts’ іkh bats’kі!
Ön – Öné В- –---ш В- – В-- В- – В-ш -------- Вы – Ваш 0
Vy-- Va-h V- – V--- V- – V-s- --------- Vy – Vash
Milyen volt az útja, Müller úr? Я-----йшла----а -ае-д--,--------Мю-е-? Я- п------ В--- п------- с----- М----- Я- п-а-ш-а В-ш- п-е-д-а- с-а-а- М-л-р- -------------------------------------- Як прайшла Ваша паездка, спадар Мюлер? 0
Ya----ay-h-- V-s-a-p--z-k-,---a-a- Myul--? Y-- p------- V---- p------- s----- M------ Y-k p-a-s-l- V-s-a p-e-d-a- s-a-a- M-u-e-? ------------------------------------------ Yak prayshla Vasha paezdka, spadar Myuler?
Hol van a felesége, Müller úr? Д-- -аша--он--- -п-д---М-л-р? Д-- В--- ж----- с----- М----- Д-е В-ш- ж-н-а- с-а-а- М-л-р- ----------------------------- Дзе Ваша жонка, спадар Мюлер? 0
Dze -as---zh-nk-- -p-d--------r? D-- V---- z------ s----- M------ D-e V-s-a z-o-k-, s-a-a- M-u-e-? -------------------------------- Dze Vasha zhonka, spadar Myuler?
Ön – Öné В- - Ваш В- – В-- В- – В-ш -------- Вы – Ваш 0
V--–----h V- – V--- V- – V-s- --------- Vy – Vash
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Як п-а--ла----- па--д-а- с-ада---- ----? Я- п------ В--- п------- с-------- Ш---- Я- п-а-ш-а В-ш- п-е-д-а- с-а-а-ы-я Ш-і-? ---------------------------------------- Як прайшла Ваша паездка, спадарыня Шміт? 0
Yak-p-a--h-a Va-ha -ae--k-- spadar--y- Sh-і-? Y-- p------- V---- p------- s--------- S----- Y-k p-a-s-l- V-s-a p-e-d-a- s-a-a-y-y- S-m-t- --------------------------------------------- Yak prayshla Vasha paezdka, spadarynya Shmіt?
Hol van a férje, Schmidt asszony? Д-е -а--м------а--рыня ---т? Д-- В-- м--- с-------- Ш---- Д-е В-ш м-ж- с-а-а-ы-я Ш-і-? ---------------------------- Дзе Ваш муж, спадарыня Шміт? 0
Dze Vash--uz-- s---ar-n-- ---іt? D-- V--- m---- s--------- S----- D-e V-s- m-z-, s-a-a-y-y- S-m-t- -------------------------------- Dze Vash muzh, spadarynya Shmіt?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!