Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   da gerne ville noget

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [halvfjerds]

gerne ville noget

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar dán Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? V---du ---n--ry--? V-- d- g---- r---- V-l d- g-r-e r-g-? ------------------ Vil du gerne ryge? 0
Szeretne táncolni? V---------n- d---e? V-- d- g---- d----- V-l d- g-r-e d-n-e- ------------------- Vil du gerne danse? 0
Szeretne sétálni? Vi- -- -erne-g--en----? V-- d- g---- g- e- t--- V-l d- g-r-e g- e- t-r- ----------------------- Vil du gerne gå en tur? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. J---v----ern- ry-e. J-- v-- g---- r---- J-g v-l g-r-e r-g-. ------------------- Jeg vil gerne ryge. 0
Szeretnél egy cigarettát? Vi- -------e -ave--n c----et? V-- d- g---- h--- e- c------- V-l d- g-r-e h-v- e- c-g-r-t- ----------------------------- Vil du gerne have en cigaret? 0
Ő tüzet szeretne. H----i---er-- h-ve----. H-- v-- g---- h--- i--- H-n v-l g-r-e h-v- i-d- ----------------------- Han vil gerne have ild. 0
Szeretnék inni valamit. J----i---er-- -ri----noge-. J-- v-- g---- d----- n----- J-g v-l g-r-e d-i-k- n-g-t- --------------------------- Jeg vil gerne drikke noget. 0
Szeretnék enni valamit. J-g --- g--n--h-v- no--t ---s-i-e. J-- v-- g---- h--- n---- a- s----- J-g v-l g-r-e h-v- n-g-t a- s-i-e- ---------------------------------- Jeg vil gerne have noget at spise. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. J-- vil g---- -la-p------ --. J-- v-- g---- s----- l--- a-- J-g v-l g-r-e s-a-p- l-d- a-. ----------------------------- Jeg vil gerne slappe lidt af. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. J-- vi--gern- s-ørg--di- om -o-e-. J-- v-- g---- s----- d-- o- n----- J-g v-l g-r-e s-ø-g- d-g o- n-g-t- ---------------------------------- Jeg vil gerne spørge dig om noget. 0
Szeretném önt megkérni valamire. J-g---- ge--e -ede-----o----ge-. J-- v-- g---- b--- d-- o- n----- J-g v-l g-r-e b-d- d-g o- n-g-t- -------------------------------- Jeg vil gerne bede dig om noget. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Jeg-vi-----ne i--itere---g-t-- ---e-. J-- v-- g---- i------- d-- t-- n----- J-g v-l g-r-e i-v-t-r- d-g t-l n-g-t- ------------------------------------- Jeg vil gerne invitere dig til noget. 0
Mit szeretne, kérem? Hva- --al--et --re? H--- s--- d-- v---- H-a- s-a- d-t v-r-? ------------------- Hvad skal det være? 0
Szeretne egy kávét? Vil du g-r---have-k-f--? V-- d- g---- h--- k----- V-l d- g-r-e h-v- k-f-e- ------------------------ Vil du gerne have kaffe? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? E--e--vi- ------l----ha-e---? E---- v-- d- h------ h--- t-- E-l-r v-l d- h-l-e-e h-v- t-? ----------------------------- Eller vil du hellere have te? 0
Haza szeretnénk menni. V- vi----rn- køre h---. V- v-- g---- k--- h---- V- v-l g-r-e k-r- h-e-. ----------------------- Vi vil gerne køre hjem. 0
Szeretnétek egy taxit? Vi- ------- --v- en-t-x-? V-- I g---- h--- e- t---- V-l I g-r-e h-v- e- t-x-? ------------------------- Vil I gerne have en taxa? 0
Telefonálni szeretnének. D- --l ge-n- ----e--i- ---en. D- v-- g---- r---- t-- n----- D- v-l g-r-e r-n-e t-l n-g-n- ----------------------------- De vil gerne ringe til nogen. 0

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…