Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   da Adverbier

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [hundrede]

Adverbier

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar dán Lejátszás Több
már egyszer – még soha n-ge--in-e-– a-d--g nogensinde – aldrig n-g-n-i-d- – a-d-i- ------------------- nogensinde – aldrig 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Ha--d- n-gens------æ-e--i ---l--? Har du nogensinde været i Berlin? H-r d- n-g-n-i-d- v-r-t i B-r-i-? --------------------------------- Har du nogensinde været i Berlin? 0
Nem, még soha. Ne-,-al-rig. Nej, aldrig. N-j- a-d-i-. ------------ Nej, aldrig. 0
valaki – senki no--- – in-en nogen – ingen n-g-n – i-g-n ------------- nogen – ingen 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Ke--e---- -oge--h--? Kender du nogen her? K-n-e- d- n-g-n h-r- -------------------- Kender du nogen her? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N-j, --g---nd---i-ge-. Nej, jeg kender ingen. N-j- j-g k-n-e- i-g-n- ---------------------- Nej, jeg kender ingen. 0
még – már nem e-d-u ----ke-me-e endnu – ikke mere e-d-u – i-k- m-r- ----------------- endnu – ikke mere 0
Sokáig marad még itt? Bl-v-r -u-h-r -æ----end-u? Bliver du her længe endnu? B-i-e- d- h-r l-n-e e-d-u- -------------------------- Bliver du her længe endnu? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Nej---e- bli--- -e---k-e-m--e--læng--e. Nej, jeg bliver her ikke meget længere. N-j- j-g b-i-e- h-r i-k- m-g-t l-n-e-e- --------------------------------------- Nej, jeg bliver her ikke meget længere. 0
még valami – semmi n---t-m--e---i--- -ere noget mere – ikke mere n-g-t m-r- – i-k- m-r- ---------------------- noget mere – ikke mere 0
Szeretne még valamit inni? Vil -u--av--n---t ---e at-d-ik--? Vil du have noget mere at drikke? V-l d- h-v- n-g-t m-r- a- d-i-k-? --------------------------------- Vil du have noget mere at drikke? 0
Nem, már nem kérek semmit. N-j----, jeg---- --ke--a---mere. Nej tak, jeg vil ikke have mere. N-j t-k- j-g v-l i-k- h-v- m-r-. -------------------------------- Nej tak, jeg vil ikke have mere. 0
már valamit – még semmit a--e---------t-– ik-----g-t -n-nu allerede noget – ikke noget endnu a-l-r-d- n-g-t – i-k- n-g-t e-d-u --------------------------------- allerede noget – ikke noget endnu 0
Evett már valamit? H-r d--a--e---e --i-t n----? Har du allerede spist noget? H-r d- a-l-r-d- s-i-t n-g-t- ---------------------------- Har du allerede spist noget? 0
Nem, még nem ettem semmit. N--, j-g---r --ke spis----ge- ---n-. Nej, jeg har ikke spist noget endnu. N-j- j-g h-r i-k- s-i-t n-g-t e-d-u- ------------------------------------ Nej, jeg har ikke spist noget endnu. 0
még valaki – már senki f--re---i--e-f-ere flere – ikke flere f-e-e – i-k- f-e-e ------------------ flere – ikke flere 0
Szeretne még valaki kávét? E- --- f--re,---r -il have-kaf--? Er der flere, der vil have kaffe? E- d-r f-e-e- d-r v-l h-v- k-f-e- --------------------------------- Er der flere, der vil have kaffe? 0
Nem, már senki. Ne-,-ikk- -ler-. Nej, ikke flere. N-j- i-k- f-e-e- ---------------- Nej, ikke flere. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…