Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   ro Pronume posesive 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [şaizeci şi şapte]

Pronume posesive 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar román Lejátszás Több
a szemüveg ochela-ii ochelarii o-h-l-r-i --------- ochelarii 0
Elfelejtette a szemüvegét. Şi-a -i----o-h-la--i. Şi-a uitat ochelarii. Ş--- u-t-t o-h-l-r-i- --------------------- Şi-a uitat ochelarii. 0
Hol van hát a szemüvege? Un---şi-- p-s och---r--? Unde şi-a pus ochelarii? U-d- ş--- p-s o-h-l-r-i- ------------------------ Unde şi-a pus ochelarii? 0
az óra c----l ceasul c-a-u- ------ ceasul 0
Az órája elromlott. C--sul---- ---- ---i-a-. Ceasul lui este stricat. C-a-u- l-i e-t- s-r-c-t- ------------------------ Ceasul lui este stricat. 0
Az óra a falon van. C-a------âr-ă pe-pe-e-e. Ceasul atârnă pe perete. C-a-u- a-â-n- p- p-r-t-. ------------------------ Ceasul atârnă pe perete. 0
az útlevél p-şa---tul paşaportul p-ş-p-r-u- ---------- paşaportul 0
Elveszítette az útlevelét. Şi----i-r-ut---şaportul. Şi-a pierdut paşaportul. Ş--- p-e-d-t p-ş-p-r-u-. ------------------------ Şi-a pierdut paşaportul. 0
Hol van hát az ő útlevele? U-d---i-a pu----ş-po----? Unde şi-a pus paşaportul? U-d- ş--- p-s p-ş-p-r-u-? ------------------------- Unde şi-a pus paşaportul? 0
ők – övék ei –--l-lor ei – al lor e- – a- l-r ----------- ei – al lor 0
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Co-----nu îş--po--g-si-p-r---i-. Copiii nu îşi pot găsi părinţii. C-p-i- n- î-i p-t g-s- p-r-n-i-. -------------------------------- Copiii nu îşi pot găsi părinţii. 0
De ott jönnek már a szüleik! Da--i--ă,-v-n --r-nţii-lo-! Dar iată, vin părinţii lor! D-r i-t-, v-n p-r-n-i- l-r- --------------------------- Dar iată, vin părinţii lor! 0
Ön – Öné d-m-e--oas-r- - al----n---oas--ă dumneavoastră – al dumneavoastră d-m-e-v-a-t-ă – a- d-m-e-v-a-t-ă -------------------------------- dumneavoastră – al dumneavoastră 0
Milyen volt az útja, Müller úr? Cum - -o-- -----s-a--um-eav-a--ră---m-ul- M--ler? Cum a fost excursia dumneavoastră domnule Müller? C-m a f-s- e-c-r-i- d-m-e-v-a-t-ă d-m-u-e M-l-e-? ------------------------------------------------- Cum a fost excursia dumneavoastră domnule Müller? 0
Hol van a felesége, Müller úr? Und- e--- s--i- -um--a-oas-ră-do--ul----l-er? Unde este soţia dumneavoastră domnule Müller? U-d- e-t- s-ţ-a d-m-e-v-a-t-ă d-m-u-e M-l-e-? --------------------------------------------- Unde este soţia dumneavoastră domnule Müller? 0
Ön – Öné d-m-e-voas--ă-–-- dumne-v----ră dumneavoastră – a dumneavoastră d-m-e-v-a-t-ă – a d-m-e-v-a-t-ă ------------------------------- dumneavoastră – a dumneavoastră 0
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? C-m a-----------s-a dum-ea---stră--o--nă Sch--dt? Cum a fost excursia dumneavoastră doamnă Schmidt? C-m a f-s- e-c-r-i- d-m-e-v-a-t-ă d-a-n- S-h-i-t- ------------------------------------------------- Cum a fost excursia dumneavoastră doamnă Schmidt? 0
Hol van a férje, Schmidt asszony? U--e-e-------ul-dumn-av-ast-- d-a----S-h--d-? Unde este soţul dumneavoastră doamnă Schmidt? U-d- e-t- s-ţ-l d-m-e-v-a-t-ă d-a-n- S-h-i-t- --------------------------------------------- Unde este soţul dumneavoastră doamnă Schmidt? 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!