Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   uk Присвійні займенники 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [шістдесят сім]

67 [shistdesyat sim]

Присвійні займенники 2

[Prysviy̆ni zay̆mennyky 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
a szemüveg Окуля-и Окуляри О-у-я-и ------- Окуляри 0
Ok--yary Okulyary O-u-y-r- -------- Okulyary
Elfelejtette a szemüvegét. В-н --б----во--о------. Він забув свої окуляри. В-н з-б-в с-о- о-у-я-и- ----------------------- Він забув свої окуляри. 0
Vin-z------voi- o-ul-ar-. Vin zabuv svoi- okulyary. V-n z-b-v s-o-̈ o-u-y-r-. ------------------------- Vin zabuv svoï okulyary.
Hol van hát a szemüvege? Де --й-г---ку--ри? Де ж його окуляри? Д- ж й-г- о-у-я-и- ------------------ Де ж його окуляри? 0
De--h --oh- -------y? De zh y-oho okulyary? D- z- y-o-o o-u-y-r-? --------------------- De zh y̆oho okulyary?
az óra Г------к Годинник Г-д-н-и- -------- Годинник 0
H-d-nnyk Hodynnyk H-d-n-y- -------- Hodynnyk
Az órája elromlott. Й--о--один-ик--о--у---. Його годинник попсутий. Й-г- г-д-н-и- п-п-у-и-. ----------------------- Його годинник попсутий. 0
Y--h- -o--n-yk-p-----y--. Y-oho hodynnyk popsutyy-. Y-o-o h-d-n-y- p-p-u-y-̆- ------------------------- Y̆oho hodynnyk popsutyy̆.
Az óra a falon van. Г-----ик-ви-и-ь н- --іні. Годинник висить на стіні. Г-д-н-и- в-с-т- н- с-і-і- ------------------------- Годинник висить на стіні. 0
H-dy--y---ysytʹ-na --ini. Hodynnyk vysytʹ na stini. H-d-n-y- v-s-t- n- s-i-i- ------------------------- Hodynnyk vysytʹ na stini.
az útlevél П----рт Паспорт П-с-о-т ------- Паспорт 0
Pa-p-rt Pasport P-s-o-t ------- Pasport
Elveszítette az útlevelét. Він---г---- сві- -------. Він загубив свій паспорт. В-н з-г-б-в с-і- п-с-о-т- ------------------------- Він загубив свій паспорт. 0
V-- --hub-v --------s--r-. Vin zahubyv sviy- pasport. V-n z-h-b-v s-i-̆ p-s-o-t- -------------------------- Vin zahubyv sviy̆ pasport.
Hol van hát az ő útlevele? Д- -----о пас-о--? Де ж його паспорт? Д- ж й-г- п-с-о-т- ------------------ Де ж його паспорт? 0
D-----y-oh--pas-ort? De zh y-oho pasport? D- z- y-o-o p-s-o-t- -------------------- De zh y̆oho pasport?
ők – övék во------х вони – їх в-н- – ї- --------- вони – їх 0
vo-- - ï-h vony – i-kh v-n- – i-k- ----------- vony – ïkh
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Д--- -е-мож--ь-зна-т- свої----т--ів. Діти не можуть знайти своїх батьків. Д-т- н- м-ж-т- з-а-т- с-о-х б-т-к-в- ------------------------------------ Діти не можуть знайти своїх батьків. 0
Dity-n- mo-h--ʹ-znay̆t---v---k--ba-ʹ-i-. Dity ne mozhutʹ znay-ty svoi-kh batʹkiv. D-t- n- m-z-u-ʹ z-a-̆-y s-o-̈-h b-t-k-v- ---------------------------------------- Dity ne mozhutʹ znay̆ty svoïkh batʹkiv.
De ott jönnek már a szüleik! Ал--ж---- --у-ь-ї- -ат-к-! Але ж ось йдуть їх батьки! А-е ж о-ь й-у-ь ї- б-т-к-! -------------------------- Але ж ось йдуть їх батьки! 0
A---z- -s- --du-ʹ --kh--a-ʹ-y! Ale zh osʹ y-dutʹ i-kh batʹky! A-e z- o-ʹ y-d-t- i-k- b-t-k-! ------------------------------ Ale zh osʹ y̆dutʹ ïkh batʹky!
Ön – Öné В--–-В-ш Ви – Ваш В- – В-ш -------- Ви – Ваш 0
Vy – Va-h Vy – Vash V- – V-s- --------- Vy – Vash
Milyen volt az útja, Müller úr? Я--ва---п-до-о-- пан---юл---? Як ваша подорож, пане Мюллер? Я- в-ш- п-д-р-ж- п-н- М-л-е-? ----------------------------- Як ваша подорож, пане Мюллер? 0
Y-- vash- --dor--h- -------u--e-? Yak vasha podorozh, pane Myuller? Y-k v-s-a p-d-r-z-, p-n- M-u-l-r- --------------------------------- Yak vasha podorozh, pane Myuller?
Hol van a felesége, Müller úr? Д---аша ---жи---------Мю-л-р? Де ваша дружина, пане Мюллер? Д- в-ш- д-у-и-а- п-н- М-л-е-? ----------------------------- Де ваша дружина, пане Мюллер? 0
D- v-s-- -r-z-y--,---n- --u--e-? De vasha druzhyna, pane Myuller? D- v-s-a d-u-h-n-, p-n- M-u-l-r- -------------------------------- De vasha druzhyna, pane Myuller?
Ön – Öné Ви ---аша Ви – ваша В- – в-ш- --------- Ви – ваша 0
V- – v-sha Vy – vasha V- – v-s-a ---------- Vy – vasha
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Я- в--а--од-р-ж -ан---м---? Як ваша подорож пані Шмідт? Я- в-ш- п-д-р-ж п-н- Ш-і-т- --------------------------- Як ваша подорож пані Шмідт? 0
Yak vas-- po--r--h ---- Shm-dt? Yak vasha podorozh pani Shmidt? Y-k v-s-a p-d-r-z- p-n- S-m-d-? ------------------------------- Yak vasha podorozh pani Shmidt?
Hol van a férje, Schmidt asszony? Де---ш--оло---, -ан- Ш-і--? Де Ваш чоловік, пані Шмідт? Д- В-ш ч-л-в-к- п-н- Ш-і-т- --------------------------- Де Ваш чоловік, пані Шмідт? 0
De V--- c------k, ---i-----d-? De Vash cholovik, pani Shmidt? D- V-s- c-o-o-i-, p-n- S-m-d-? ------------------------------ De Vash cholovik, pani Shmidt?

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!