Kifejezéstár

hu Munka   »   eo Labori

55 [ötvenöt]

Munka

Munka

55 [kvindek kvin]

Labori

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar eszperantó Lejátszás Több
Mi a foglalkozása? K-- es----vi-----f-si-? K-- e---- v-- p-------- K-o e-t-s v-a p-o-e-i-? ----------------------- Kio estas via profesio? 0
A férjem foglalkozása orvos. Mia-ed-o-e---- -u-----t-. M-- e--- e---- k--------- M-a e-z- e-t-s k-r-c-s-o- ------------------------- Mia edzo estas kuracisto. 0
Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. Mi-lab--a- d-ont---e -ie---l--i---no. M- l------ d-------- k--- f---------- M- l-b-r-s d-o-t-m-e k-e- f-e-i-t-n-. ------------------------------------- Mi laboras duontempe kiel flegistino. 0
Nemsokára kapunk nyugdíjat. Ni---lda--p-nsiu-iĝ-s. N- b----- p----------- N- b-l-a- p-n-i-l-ĝ-s- ---------------------- Ni baldaŭ pensiuliĝos. 0
De az adók magasak. Se---a -m--s--j--s--s -r-----aj. S-- l- i------- e---- t-- a----- S-d l- i-p-s-o- e-t-s t-o a-t-j- -------------------------------- Sed la impostoj estas tro altaj. 0
És a betegbiztosítás drága. K---la mal-----as-k--o--u--ekos--s. K-- l- m-------------- m----------- K-j l- m-l-a-u-a-e-u-o m-l-e-o-t-s- ----------------------------------- Kaj la malsanulasekuro multekostas. 0
Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? Kio -i-i-m --las--ĝ-? K-- v- i-- v---- i--- K-o v- i-m v-l-s i-i- --------------------- Kio vi iam volas iĝi? 0
Mérnök szeretnék lenni. M- --tus--ĝ- -n-eniero. M- ŝ---- i-- i--------- M- ŝ-t-s i-i i-ĝ-n-e-o- ----------------------- Mi ŝatus iĝi inĝeniero. 0
Az egyetemen akarok tanulni. Mi-ŝ-tus s-ud- -n--n---r---a--. M- ŝ---- s---- e- u------------ M- ŝ-t-s s-u-i e- u-i-e-s-t-t-. ------------------------------- Mi ŝatus studi en universitato. 0
Gyakornok vagyok. M- e-ta- s-aĝ----. M- e---- s-------- M- e-t-s s-a-a-t-. ------------------ Mi estas staĝanto. 0
Nem keresek sokat. M- ---g-jna- mul--n. M- n- g----- m------ M- n- g-j-a- m-l-o-. -------------------- Mi ne gajnas multon. 0
Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. M----a--- --s--rl--d-. M- s----- e----------- M- s-a-a- e-s-e-l-n-e- ---------------------- Mi staĝas eksterlande. 0
Ő a főnököm. Ti- ----s m-a -s-ro. T-- e---- m-- e----- T-o e-t-s m-a e-t-o- -------------------- Tio estas mia estro. 0
Kedves kollégáim vannak. Mi-ha--s-a-ab---n-k--e--j-. M- h---- a------- k-------- M- h-v-s a-a-l-j- k-l-g-j-. --------------------------- Mi havas afablajn kolegojn. 0
Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. Ta--e-e n-------ir---al -- lab--e-- re-t--a--o. T------ n- ĉ--- i--- a- l- l------- r---------- T-g-e-e n- ĉ-a- i-a- a- l- l-b-r-j- r-s-o-a-i-. ----------------------------------------------- Tagmeze ni ĉiam iras al la laboreja restoracio. 0
Állást keresek. M- s-rĉ------o-o-. M- s----- l------- M- s-r-a- l-b-r-n- ------------------ Mi serĉas laboron. 0
Már egy éve munkanélküli vagyok. Mi--s--s-sen---or- -e--am---u----o. M- e---- s-------- d- j-- u-- j---- M- e-t-s s-n-a-o-a d- j-m u-u j-r-. ----------------------------------- Mi estas senlabora de jam unu jaro. 0
Ebben az országban túl sok munkanélküli van. Es------- --l--- sen-abor--oj-e- ----i- --nd-. E---- t-- m----- s----------- e- ĉ----- l----- E-t-s t-o m-l-a- s-n-a-o-u-o- e- ĉ---i- l-n-o- ---------------------------------------------- Estas tro multaj senlaboruloj en ĉi-tiu lando. 0

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?