Kifejezéstár

hu Számok   »   eo Ciferoj

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sep]

Ciferoj

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar eszperantó Lejátszás Több
Számolok: M---a--ulas: M_ k________ M- k-l-u-a-: ------------ Mi kalkulas: 0
egy, kettő, három u-u- d-,--ri u___ d__ t__ u-u- d-, t-i ------------ unu, du, tri 0
Én háromig számolok. M--k---ul-s ĝi- --i. M_ k_______ ĝ__ t___ M- k-l-u-a- ĝ-s t-i- -------------------- Mi kalkulas ĝis tri. 0
Én tovább számolok: Mi p-- --l-u-as: M_ p__ k________ M- p-u k-l-u-a-: ---------------- Mi plu kalkulas: 0
négy, öt, hat, kv--, -v--,-ses, k____ k____ s___ k-a-, k-i-, s-s- ---------------- kvar, kvin, ses, 0
hét, nyolc, kilenc s-p- -k---aŭ s___ o__ n__ s-p- o-, n-ŭ ------------ sep, ok, naŭ 0
Én számolok. Mi--al-ul--. M_ k________ M- k-l-u-a-. ------------ Mi kalkulas. 0
Te számolsz. V---a-ku--s. V_ k________ V- k-l-u-a-. ------------ Vi kalkulas. 0
Ő számol. Li --lk--a-. L_ k________ L- k-l-u-a-. ------------ Li kalkulas. 0
Egy. Az első. Unu- La--nu-. U___ L_ u____ U-u- L- u-u-. ------------- Unu. La unua. 0
Kettő. A második. D-. La--u-. D__ L_ d___ D-. L- d-a- ----------- Du. La dua. 0
Három. A harmadik. T----L- tr--. T___ L_ t____ T-i- L- t-i-. ------------- Tri. La tria. 0
Négy. A negyedik. K-a----a kva--. K____ L_ k_____ K-a-. L- k-a-a- --------------- Kvar. La kvara. 0
Öt. Az ötödik. K-i---La ---na. K____ L_ k_____ K-i-. L- k-i-a- --------------- Kvin. La kvina. 0
Hat. A hatodik. Se-.--a ses-. S___ L_ s____ S-s- L- s-s-. ------------- Ses. La sesa. 0
Hét. A hetedik. S-p- -a---pa. S___ L_ s____ S-p- L- s-p-. ------------- Sep. La sepa. 0
Nyolc. A nyolcadik. Ok---a-o-a. O__ L_ o___ O-. L- o-a- ----------- Ok. La oka. 0
Kilenc. A kilencedik. N------ naŭ-. N___ L_ n____ N-ŭ- L- n-ŭ-. ------------- Naŭ. La naŭa. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!