Kifejezéstár

hu Munka   »   kk Working

55 [ötvenöt]

Munka

Munka

55 [елу бес]

55 [elw bes]

Working

[Jumıs istew]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Mi a foglalkozása? Мам----ғ-ң---н-? М----------- н-- М-м-н-ы-ы-ы- н-? ---------------- Мамандығыңыз не? 0
Ma-andığ--ız --? M----------- n-- M-m-n-ı-ı-ı- n-? ---------------- Mamandığıñız ne?
A férjem foglalkozása orvos. Кү--у-м----м--а--ы-ы ---әр----. К--------- м-------- - д------- К-й-у-м-і- м-м-н-ы-ы - д-р-г-р- ------------------------------- Күйеуімнің мамандығы - дәрігер. 0
Kü---i---ñ--a-and--ı----ä--ger. K--------- m-------- - d------- K-y-w-m-i- m-m-n-ı-ı - d-r-g-r- ------------------------------- Küyewimniñ mamandığı - däriger.
Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. М----а-ты--ү- -е-б----б-лып і-т--мін. М-- ж---- к-- м------ б---- і-------- М-н ж-р-ы к-н м-д-и-е б-л-п і-т-й-і-. ------------------------------------- Мен жарты күн медбике болып істеймін. 0
M-n--a-tı k-n-m--b--e-bo------t-y-i-. M-- j---- k-- m------ b---- i-------- M-n j-r-ı k-n m-d-ï-e b-l-p i-t-y-i-. ------------------------------------- Men jartı kün medbïke bolıp isteymin.
Nemsokára kapunk nyugdíjat. Ж----да -ейн-тақы-а-амыз. Ж------ з-------- а------ Ж-қ-н-а з-й-е-а-ы а-а-ы-. ------------------------- Жақында зейнетақы аламыз. 0
Jaq-nda-ze---t-q- a-am--. J------ z-------- a------ J-q-n-a z-y-e-a-ı a-a-ı-. ------------------------- Jaqında zeynetaqı alamız.
De az adók magasak. Бі----с--ық-мө-шер- ж-ға-ы. Б---- с---- м------ ж------ Б-р-қ с-л-қ м-л-е-і ж-ғ-р-. --------------------------- Бірақ салық мөлшері жоғары. 0
Bi--q s--ı--m--ş-ri--oğa-ı. B---- s---- m------ j------ B-r-q s-l-q m-l-e-i j-ğ-r-. --------------------------- Biraq salıq mölşeri joğarı.
És a betegbiztosítás drága. М-дицин--ы--са-т-нды---да-қ--бат. М---------- с--------- д- қ------ М-д-ц-н-л-қ с-қ-а-д-р- д- қ-м-а-. --------------------------------- Медициналық сақтандыру да қымбат. 0
Me-ïcïnalı- sa--and--- -a qı-ba-. M---------- s--------- d- q------ M-d-c-n-l-q s-q-a-d-r- d- q-m-a-. --------------------------------- Medïcïnalıq saqtandırw da qımbat.
Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? Се----кі---о--ы- кел--і? С---- к-- б----- к------ С-н-ң к-м б-л-ы- к-л-д-? ------------------------ Сенің кім болғың келеді? 0
Se--ñ --- -olğı- ----d-? S---- k-- b----- k------ S-n-ñ k-m b-l-ı- k-l-d-? ------------------------ Seniñ kim bolğıñ keledi?
Mérnök szeretnék lenni. Ме- и-же-----о-ғ-м ке-ед-. М-- и------ б----- к------ М-н и-ж-н-р б-л-ы- к-л-д-. -------------------------- Мен инженер болғым келеді. 0
M----n--n-- -o-ğ-- ke-e--. M-- ï------ b----- k------ M-n ï-j-n-r b-l-ı- k-l-d-. -------------------------- Men ïnjener bolğım keledi.
Az egyetemen akarok tanulni. Мен--н-вер-ит---е о----м---ле-і. М-- у------------ о----- к------ М-н у-и-е-с-т-т-е о-ы-ы- к-л-д-. -------------------------------- Мен университетте оқығым келеді. 0
Me---n-ve--ïtette-o---ım-ke---i. M-- w------------ o----- k------ M-n w-ï-e-s-t-t-e o-ı-ı- k-l-d-. -------------------------------- Men wnïversïtette oqığım keledi.
Gyakornok vagyok. М---т--і---е------уші---. М-- т---------- ө-------- М-н т-ж-р-б-д-н ө-у-і-і-. ------------------------- Мен тәжірибеден өтушімін. 0
M-n täji-ïb-de-----ş--i-. M-- t---------- ö-------- M-n t-j-r-b-d-n ö-w-i-i-. ------------------------- Men täjirïbeden ötwşimin.
Nem keresek sokat. Мен-ң т-б-с-м к-- -м--. М---- т------ к-- е---- М-н-ң т-б-с-м к-п е-е-. ----------------------- Менің табысым көп емес. 0
Meniñ --b-s-m-kö- --es. M---- t------ k-- e---- M-n-ñ t-b-s-m k-p e-e-. ----------------------- Meniñ tabısım köp emes.
Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. Мен ш--е--- т-ж--и-ед-н-ө--- --р---. М-- ш------ т---------- ө--- ж------ М-н ш-т-л-е т-ж-р-б-д-н ө-і- ж-р-і-. ------------------------------------ Мен шетелде тәжірибеден өтіп жүрмін. 0
Men ş-telde t-j-r-b--en --i----rm-n. M-- ş------ t---------- ö--- j------ M-n ş-t-l-e t-j-r-b-d-n ö-i- j-r-i-. ------------------------------------ Men şetelde täjirïbeden ötip jürmin.
Ő a főnököm. Б---ме-ің--а-т--ы-. Б-- м---- б-------- Б-л м-н-ң б-с-ы-ы-. ------------------- Бұл менің бастығым. 0
B----e--- --s-ı---. B-- m---- b-------- B-l m-n-ñ b-s-ı-ı-. ------------------- Bul meniñ bastığım.
Kedves kollégáim vannak. М-н---әрі-те--е-і- ж---ы. М---- ә----------- ж----- М-н-ң ә-і-т-с-е-і- ж-қ-ы- ------------------------- Менің әріптестерім жақсы. 0
Me-iñ------e-terim j--sı. M---- ä----------- j----- M-n-ñ ä-i-t-s-e-i- j-q-ı- ------------------------- Meniñ äriptesterim jaqsı.
Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. Түсте-бі- үне-і -с-----а-б------. Т---- б-- ү---- а------- б------- Т-с-е б-з ү-е-і а-х-н-ғ- б-р-м-з- --------------------------------- Түсте біз үнемі асханаға барамыз. 0
Tü--e b-z -nem- asx-n-ğ- ba-a-ı-. T---- b-- ü---- a------- b------- T-s-e b-z ü-e-i a-x-n-ğ- b-r-m-z- --------------------------------- Tüste biz ünemi asxanağa baramız.
Állást keresek. М-- жұм-с-і---п ---мін. М-- ж---- і---- ж------ М-н ж-м-с і-д-п ж-р-і-. ----------------------- Мен жұмыс іздеп жүрмін. 0
M---j--ıs--z--p ----in. M-- j---- i---- j------ M-n j-m-s i-d-p j-r-i-. ----------------------- Men jumıs izdep jürmin.
Már egy éve munkanélküli vagyok. Жұ---сыз --р-е-----бір---л -о-ды. Ж------- ж-------- б-- ж-- б----- Ж-м-с-ы- ж-р-е-і-е б-р ж-л б-л-ы- --------------------------------- Жұмыссыз жүргеніме бір жыл болды. 0
J-m--sız-jürg-n-me --r--ıl b--dı. J------- j-------- b-- j-- b----- J-m-s-ı- j-r-e-i-e b-r j-l b-l-ı- --------------------------------- Jumıssız jürgenime bir jıl boldı.
Ebben az országban túl sok munkanélküli van. Бұл ел-е-жұ-ы--ызда- -ым-к--. Б-- е--- ж---------- т-- к--- Б-л е-д- ж-м-с-ы-д-р т-м к-п- ----------------------------- Бұл елде жұмыссыздар тым көп. 0
Bu---lde----ı-s---ar tı- -ö-. B-- e--- j---------- t-- k--- B-l e-d- j-m-s-ı-d-r t-m k-p- ----------------------------- Bul elde jumıssızdar tım köp.

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?