Kifejezéstár

hu A taxiban   »   eo En la taksio

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [tridek ok]

En la taksio

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar eszperantó Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. B-nvol- ---i-t-ks-o-. B------ v--- t------- B-n-o-u v-k- t-k-i-n- --------------------- Bonvolu voki taksion. 0
Mennyibe kerül a vasútállomásig? K-om k-s--s---s--a--ta---omo? K--- k----- ĝ-- l- s--------- K-o- k-s-a- ĝ-s l- s-a-i-o-o- ----------------------------- Kiom kostas ĝis la stacidomo? 0
Mennyibe kerül a repülőtérig? K-om k-stas ĝi- l- fl-gh--e-o? K--- k----- ĝ-- l- f---------- K-o- k-s-a- ĝ-s l- f-u-h-v-n-? ------------------------------ Kiom kostas ĝis la flughaveno? 0
Egyenesen előre, kérem! R-k----ntaŭe----i -e-a-. R---- a------- m- p----- R-k-e a-t-ŭ-n- m- p-t-s- ------------------------ Rekte antaŭen, mi petas. 0
Itt jobbra, kérem! Ĉ----e---kst--n, mi-p----. Ĉ----- d-------- m- p----- Ĉ---i- d-k-t-e-, m- p-t-s- -------------------------- Ĉi-tie dekstren, mi petas. 0
Ott a sarkon balra, kérem! T-- -------- mal-ek-t-en---i-----s. T-- ĉ------- m----------- m- p----- T-e ĉ-a-g-l- m-l-e-s-r-n- m- p-t-s- ----------------------------------- Tie ĉeangule maldekstren, mi petas. 0
Sietek. M---rĝiĝas. M- u------- M- u-ĝ-ĝ-s- ----------- Mi urĝiĝas. 0
Van időm. M- havas-t--po-. M- h---- t------ M- h-v-s t-m-o-. ---------------- Mi havas tempon. 0
Kérem, menjen lassabban! Bon-ol--ve-u-i pl- -al--pide. B------ v----- p-- m--------- B-n-o-u v-t-r- p-i m-l-a-i-e- ----------------------------- Bonvolu veturi pli malrapide. 0
Álljon meg itt, kérem! Bo-volu--al-- ------. B------ h---- ĉ------ B-n-o-u h-l-i ĉ---i-. --------------------- Bonvolu halti ĉi-tie. 0
Várjon egy pillanatot, kérem! B--vo-u---e--i mo----on. B------ a----- m-------- B-n-o-u a-e-d- m-m-n-o-. ------------------------ Bonvolu atendi momenton. 0
Mindjárt jövök. Mi-t--------os. M- t-- r------- M- t-j r-v-n-s- --------------- Mi tuj revenos. 0
Kérem adjon nekem egy nyugtát! B--vol--do-- a- mi --i-an--n. B------ d--- a- m- k--------- B-n-o-u d-n- a- m- k-i-a-c-n- ----------------------------- Bonvolu doni al mi kvitancon. 0
Nincs aprópénzem. Mi -e ha-a--ŝ--ĝ--n-n. M- n- h---- ŝ--------- M- n- h-v-s ŝ-n-m-n-n- ---------------------- Mi ne havas ŝanĝmonon. 0
Rendben, a maradék az öné. E--ord-- ---ser-- l- -an-m--o-. E- o---- k------- l- ŝ--------- E- o-d-, k-n-e-v- l- ŝ-n-m-n-n- ------------------------------- En ordo, konservu la ŝanĝmonon. 0
Kérem, vigyen el erre a címre! V--u---- m----- ĉ--ti- ----s-. V------- m-- a- ĉ----- a------ V-t-r-g- m-n a- ĉ---i- a-r-s-. ------------------------------ Veturigu min al ĉi-tiu adreso. 0
Vigyen el a szállodámba! Vetur----m-n--l-mi- ho-e--. V------- m-- a- m-- h------ V-t-r-g- m-n a- m-a h-t-l-. --------------------------- Veturigu min al mia hotelo. 0
Vigyen el a strandra! V---rigu-m-n -l-l---l---. V------- m-- a- l- p----- V-t-r-g- m-n a- l- p-a-o- ------------------------- Veturigu min al la plaĝo. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?