Kifejezéstár

hu Melléknevek 2   »   hy Adjectives 2

79 [hetvenkilenc]

Melléknevek 2

Melléknevek 2

79 [յոթանասունինը]

79 [yot’anasuniny]

Adjectives 2

[atsakanner 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Egy kék ruha van rajtam. Ես ----ւ-տ ----տ--մ հ-գ--: Ե- կ------ զ---- ե- հ----- Ե- կ-պ-ւ-տ զ-ե-տ ե- հ-գ-լ- -------------------------- Ես կապույտ զգեստ եմ հագել: 0
Y-- ka---- z-e-t--e--h-gel Y-- k----- z---- y-- h---- Y-s k-p-y- z-e-t y-m h-g-l -------------------------- Yes kapuyt zgest yem hagel
Egy piros ruha van rajtam. Ե- կ--մ-ր զ-ես--եմ -ա---: Ե- կ----- զ---- ե- հ----- Ե- կ-ր-ի- զ-ե-տ ե- հ-գ-լ- ------------------------- Ես կարմիր զգեստ եմ հագել: 0
Y-s-----i--zg-st y-m h---l Y-- k----- z---- y-- h---- Y-s k-r-i- z-e-t y-m h-g-l -------------------------- Yes karmir zgest yem hagel
Egy zöld ruha van rajtam. Ե- կ--ա--զգե-- եմ-հ--ե-: Ե- կ---- զ---- ե- հ----- Ե- կ-ն-չ զ-ե-տ ե- հ-գ-լ- ------------------------ Ես կանաչ զգեստ եմ հագել: 0
Yes-ka-ach--z-e-- --m -agel Y-- k------ z---- y-- h---- Y-s k-n-c-’ z-e-t y-m h-g-l --------------------------- Yes kanach’ zgest yem hagel
Veszek egy fekete táskát. Ե- ս- պա-ո-սակ--- գնում: Ե- ս- պ------- ե- գ----- Ե- ս- պ-յ-ւ-ա- ե- գ-ո-մ- ------------------------ Ես սև պայուսակ եմ գնում: 0
Ye---e--p----ak yem--num Y-- s-- p------ y-- g--- Y-s s-v p-y-s-k y-m g-u- ------------------------ Yes sev payusak yem gnum
Veszek egy barna táskát. Ե--մ--րագու---պայ-ւս-- ------ւ-: Ե- մ--------- պ------- ե- գ----- Ե- մ-խ-ա-ո-յ- պ-յ-ւ-ա- ե- գ-ո-մ- -------------------------------- Ես մոխրագույն պայուսակ եմ գնում: 0
Ye- mokhra-u-n -a-u-a- -e--g--m Y-- m--------- p------ y-- g--- Y-s m-k-r-g-y- p-y-s-k y-m g-u- ------------------------------- Yes mokhraguyn payusak yem gnum
Veszek egy fehér táskát. Ես-ս-ի-ա- պայ-ւ-----մ --ում: Ե- ս----- պ------- ե- գ----- Ե- ս-ի-ա- պ-յ-ւ-ա- ե- գ-ո-մ- ---------------------------- Ես սպիտակ պայուսակ եմ գնում: 0
Y-s---ita--p---s-k---m-g--m Y-- s----- p------ y-- g--- Y-s s-i-a- p-y-s-k y-m g-u- --------------------------- Yes spitak payusak yem gnum
Szükségem van egy új autóra. Ին---որ-մե-ե---է հա-կա-ո-: Ի-- ն-- մ----- է հ-------- Ի-ձ ն-ր մ-ք-ն- է հ-ր-ա-ո-: -------------------------- Ինձ նոր մեքենա է հարկավոր: 0
I--z n-r--ek---n- e---rka-or I--- n-- m------- e h------- I-d- n-r m-k-y-n- e h-r-a-o- ---------------------------- Indz nor mek’yena e harkavor
Szükségem van egy gyors autóra. Ի-ձ---ագ--եքե-- է-----ա---: Ի-- ա--- մ----- է հ-------- Ի-ձ ա-ա- մ-ք-ն- է հ-ր-ա-ո-: --------------------------- Ինձ արագ մեքենա է հարկավոր: 0
I----ar-- --k---n- e-h--k--or I--- a--- m------- e h------- I-d- a-a- m-k-y-n- e h-r-a-o- ----------------------------- Indz arag mek’yena e harkavor
Szükségem van egy kényelmes autóra. Ի-----ր-արավ-- մ-քեն- է ----ա--ր: Ի-- հ--------- մ----- է հ-------- Ի-ձ հ-ր-ա-ա-ե- մ-ք-ն- է հ-ր-ա-ո-: --------------------------------- Ինձ հարմարավետ մեքենա է հարկավոր: 0
I-d----r-arav---mek-y-na---hark--or I--- h--------- m------- e h------- I-d- h-r-a-a-e- m-k-y-n- e h-r-a-o- ----------------------------------- Indz harmaravet mek’yena e harkavor
Ott, fent egy idős nő lakik. Վեր-ո---մ---ե--կ-ն---ա---ւ-: Վ------ մ- ծ-- կ-- է ա------ Վ-ր-ո-մ մ- ծ-ր կ-ն է ա-ր-ւ-: ---------------------------- Վերևում մի ծեր կին է ապրում: 0
V--evu- -i t-er-k-- e-a--um V------ m- t--- k-- e a---- V-r-v-m m- t-e- k-n e a-r-m --------------------------- Verevum mi tser kin e aprum
Ott, fent egy kövér nő lakik. Վեր---մ ---գ-ր-------ապրու-: Վ------ մ- գ-- կ-- է ա------ Վ-ր-ո-մ մ- գ-ր կ-ն է ա-ր-ւ-: ---------------------------- Վերևում մի գեր կին է ապրում: 0
Ver-v-- m----r-----e --r-m V------ m- g-- k-- e a---- V-r-v-m m- g-r k-n e a-r-m -------------------------- Verevum mi ger kin e aprum
Ott, lent egy kíváncsi nő lakik. Վ----ւմ մ--հ-տ-ք--ր-սեր ------ա---ւմ: Վ------ մ- հ----------- կ-- է ա------ Վ-ր-ո-մ մ- հ-տ-ք-ք-ա-ե- կ-ն է ա-ր-ւ-: ------------------------------------- Վերևում մի հետաքրքրասեր կին է ապրում: 0
V------ m- -etak-rk-----r-k-n-e---rum V------ m- h------------- k-- e a---- V-r-v-m m- h-t-k-r-’-a-e- k-n e a-r-m ------------------------------------- Verevum mi hetak’rk’raser kin e aprum
A vendégeink kedves emberek voltak. Մեր հյ-ւր--- -ա---- -արդ-կ-ե-: Մ-- հ------- հ----- մ----- ե-- Մ-ր հ-ո-ր-ր- հ-ճ-լ- մ-ր-ի- ե-: ------------------------------ Մեր հյուրերը հաճելի մարդիկ են: 0
Me--------y ------i-mard----en M-- h------ h------ m----- y-- M-r h-u-e-y h-c-e-i m-r-i- y-n ------------------------------ Mer hyurery hacheli mardik yen
A vendégeink udvarias emberek voltak. Մե- --ու---ը --րեհ----ւյր---ր--- ե-: Մ-- հ------- բ----------- մ----- ե-- Մ-ր հ-ո-ր-ր- բ-ր-հ-մ-ո-յ- մ-ր-ի- ե-: ------------------------------------ Մեր հյուրերը բարեհամբույր մարդիկ են: 0
Mer --urer--ba--h---u------dik---n M-- h------ b---------- m----- y-- M-r h-u-e-y b-r-h-m-u-r m-r-i- y-n ---------------------------------- Mer hyurery barehambuyr mardik yen
A vendégeink érdekes emberek voltak. Մե----ո-ր-րը-հ--աքր-իր-մ-ր-իկ-ե-: Մ-- հ------- հ-------- մ----- ե-- Մ-ր հ-ո-ր-ր- հ-տ-ք-ք-ր մ-ր-ի- ե-: --------------------------------- Մեր հյուրերը հետաքրքիր մարդիկ են: 0
M-r----re-y-h--ak’rk’i----r----yen M-- h------ h---------- m----- y-- M-r h-u-e-y h-t-k-r-’-r m-r-i- y-n ---------------------------------- Mer hyurery hetak’rk’ir mardik yen
Kedves gyerekeim vannak. Ե- լավ -ր-խա--ր-ո----: Ե- լ-- ե------- ո----- Ե- լ-վ ե-ե-ա-ե- ո-ն-մ- ---------------------- Ես լավ երեխաներ ունեմ: 0
Yes-------re--a-e- un-m Y-- l-- y--------- u--- Y-s l-v y-r-k-a-e- u-e- ----------------------- Yes lav yerekhaner unem
De a szomszédoknak szemtelen gyerekei vannak. Բ----հարևան---ը--նհն-զա-- ե-եխանե- --նեն: Բ--- հ--------- ա-------- ե------- ո----- Բ-յ- հ-ր-ա-ն-ր- ա-հ-ա-ա-դ ե-ե-ա-ե- ո-ն-ն- ----------------------------------------- Բայց հարևանները անհնազանդ երեխաներ ունեն: 0
B----’-h-r-va-n-r----h-a--nd y-re---ne- unen B----- h---------- a-------- y--------- u--- B-y-s- h-r-v-n-e-y a-h-a-a-d y-r-k-a-e- u-e- -------------------------------------------- Bayts’ harevannery anhnazand yerekhaner unen
Az ön gyerekei jók? Ձեր--ր-խ----ը-խիզ--- ե-: Ձ-- ե-------- խ----- ե-- Ձ-ր ե-ե-ա-ե-ը խ-զ-՞- ե-: ------------------------ Ձեր երեխաները խիզա՞խ են: 0
D-e--y----ha-er--k-iza--h --n D--- y---------- k------- y-- D-e- y-r-k-a-e-y k-i-a-k- y-n ----------------------------- Dzer yerekhanery khiza՞kh yen

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Egy nyelv, sok különböző változat

Akkor is ha csak egy nyelvet beszélünk, sok nyelven kommunikálunk. Ugyanis egy nyelv sem egy önmagában zárt rendszer. Minden nyelvben számos dimenzió mutatkozik meg. A nyelv egy élő rendszer. A beszéd mindig a beszélgető partnerhez igazodik. Ezért változtatják az emberek a nyelvet amit beszélnek. Ezek a változások sokféle képen jelentkeznek. Minden nyelvnek megvan például a maga története. A nyelv változott az idők során és a jövőben is változni fog. Ezt onnan lehet felismerni, hogy az idős emberek máshogyan beszélnek mint a fiatalok. A legtöbb nyelvben ezen felül megtalálhatók különböző dialektusok is. A legtöbb dialektusban beszélő ember azonban képes alkalmazkodni a környezetéhez. Bizonyos helyzetekben a hivatalos nyelven beszélnek. A különböző társadalmi rétegek különböző nyelvvel rendelkeznek. A fiatalok nyelve vagy a vadászok nyelve jó példa erre. A munka világában az emberek általában máshogyan beszélnek mint otthon. Sokan munka közben szaknyelvet is használnak. A beszélt és az írott nyelvben is mutatkoznak különbségek. A beszélt nyelv sokszor sokkal egyszerűbb mint az írott. Ez a különbség nagyon nagy is lehet. Ez akkor fordul elő, amikor az írott nyelv sokáig nem változik. A nyelv használóinak ilyenkor meg kell tanulniuk a nyelv írásos formáját használni. Sokszor a nők és a férfiak nyelve is különbözik egymástól. A nyugati társadalmakban ez a különbség nem túl nagy. Vannak azonban olyan országok, ahol a nők teljesen máshogy beszélnek mint a férfiak. Vannak olyan kultúrák is ahol az udvariasságnak egyéni nyelvi formái vannak. Tehát nem is olyan egyszerű beszélni! Nagyon sok dologra kell közben egyszerre figyelnünk...