Kifejezéstár

hu A postán   »   hy փոստում

59 [ötvenkilenc]

A postán

A postán

59 [հիսունինը]

59 [hisuniny]

փոստում

p’vostum

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Hol van a legközelebbi postahivatal? Ո-տե-- է--ոտա----ո-տը: Ո_____ է մ_____ փ_____ Ո-տ-՞- է մ-տ-կ- փ-ս-ը- ---------------------- Որտե՞ղ է մոտակա փոստը: 0
Vo-te-g- e-m--a-a-----s-y V_______ e m_____ p______ V-r-e-g- e m-t-k- p-v-s-y ------------------------- Vorte՞gh e motaka p’vosty
Messze van a legközelebbi postahivatal? Մ-տակա-փո-տ- --ռու է --ստ---ց: Մ_____ փ____ հ____ է ա________ Մ-տ-կ- փ-ս-ը հ-ռ-ւ է ա-ս-ե-ի-: ------------------------------ Մոտակա փոստը հեռու է այստեղից: 0
Mot-ka-------------- ----s--g----’ M_____ p______ h____ e a__________ M-t-k- p-v-s-y h-r-u e a-s-e-h-t-’ ---------------------------------- Motaka p’vosty herru e aysteghits’
Hol van a legközelebbi postaláda? Ո-տե-ղ------ակա -ոստ--կղը: Ո_____ է մ_____ փ_________ Ո-տ-՞- է մ-տ-կ- փ-ս-ա-կ-ը- -------------------------- Որտե՞ղ է մոտակա փոստարկղը: 0
V--t--g- e -o-a-a--’-o-t---ghy V_______ e m_____ p___________ V-r-e-g- e m-t-k- p-v-s-a-k-h- ------------------------------ Vorte՞gh e motaka p’vostarkghy
Szükségem van egy pár bélyegre. Ի-ձ----ք------մ-կա--շ - հ---ավ-ր: Ի__ մ_ ք___ ն________ է հ________ Ի-ձ մ- ք-ն- ն-մ-կ-ն-շ է հ-ր-ա-ո-: --------------------------------- Ինձ մի քանի նամականիշ է հարկավոր: 0
In-------’--i-n-ma--nish-- -arka--r I___ m_ k____ n_________ e h_______ I-d- m- k-a-i n-m-k-n-s- e h-r-a-o- ----------------------------------- Indz mi k’ani namakanish e harkavor
Egy képeslapra és egy levélre. Մի --ցի-ի -----ա-ի-համար: Մ_ բ_____ և ն_____ հ_____ Մ- բ-ց-կ- և ն-մ-կ- հ-մ-ր- ------------------------- Մի բացիկի և նամակի համար: 0
Mi-b---’----yev -ama---h-mar M_ b_______ y__ n_____ h____ M- b-t-’-k- y-v n-m-k- h-m-r ---------------------------- Mi bats’iki yev namaki hamar
Mennyibe kerül a postadíj Amerikába? Ի՞-չ-ա-ժե փ----յ-- -ր--քը մի-չև --երի-ա: Ի___ ա___ փ_______ ա_____ մ____ Ա_______ Ի-ն- ա-ժ- փ-ս-ա-ի- ա-ժ-ք- մ-ն-և Ա-ե-ի-ա- ---------------------------------------- Ի՞նչ արժե փոստային արժեքը մինչև Ամերիկա: 0
I՞n--’-arzh--p’-o-tayi--a---e--y min--’--v Am--i-a I_____ a____ p_________ a_______ m________ A______ I-n-h- a-z-e p-v-s-a-i- a-z-e-’- m-n-h-y-v A-e-i-a -------------------------------------------------- I՞nch’ arzhe p’vostayin arzhek’y minch’yev Amerika
Milyen nehéz a csomag? Ծ-ն-ո-ը ի՞ն----նր-ւ-յ--- ո---: Ծ______ ի___ ծ__________ ո____ Ծ-ն-ո-ը ի-ն- ծ-ն-ո-թ-ո-ն ո-ն-: ------------------------------ Ծանրոցը ի՞նչ ծանրություն ունի: 0
Tsanrot-’- i՞nch’-tsa-r-t-yun-u-i T_________ i_____ t__________ u__ T-a-r-t-’- i-n-h- t-a-r-t-y-n u-i --------------------------------- Tsanrots’y i՞nch’ tsanrut’yun uni
Küldhetem légipostával? Կ--ո՞--եմ --ա--ն-ճա-ապ-ր-ով ու----ե-: Կ_____ ե_ օ_____ ճ_________ ո________ Կ-ր-՞- ե- օ-ա-ի- ճ-ն-պ-ր-ո- ո-ղ-ր-ե-: ------------------------------------- Կարո՞ղ եմ օդային ճանապարհով ուղարկել: 0
Ka------y-- o----- -------rh-v --ha--el K______ y__ o_____ c__________ u_______ K-r-՞-h y-m o-a-i- c-a-a-a-h-v u-h-r-e- --------------------------------------- Karo՞gh yem odayin chanaparhov ugharkel
Meddig tart míg megérkezik? Ինչ--՞---տ-ի--ին---հաս--: Ի______ կ___ մ____ հ_____ Ի-չ-ա-ն կ-և- մ-ն-և հ-ս-ի- ------------------------- Ինչքա՞ն կտևի մինչև հասնի: 0
I--h’--a՞--kt-----i------v--a--i I_________ k____ m________ h____ I-c-’-’-՞- k-e-i m-n-h-y-v h-s-i -------------------------------- Inch’k’a՞n ktevi minch’yev hasni
Hol tudok telefonálni? Որտ-ղի-ց կար-- եմ ---գահ-ր-լ: Ո_______ կ____ ե_ զ__________ Ո-տ-ղ-՞- կ-ր-ղ ե- զ-ն-ա-ա-ե-: ----------------------------- Որտեղի՞ց կարող եմ զանգահարել: 0
Vor-eg--՞t-- -ar-gh -e--z-nga---el V___________ k_____ y__ z_________ V-r-e-h-՞-s- k-r-g- y-m z-n-a-a-e- ---------------------------------- Vorteghi՞ts’ karogh yem zangaharel
Hol van a legközelebbi telefonfülke? Ո--------մոտա--------ոս-խցիկ-: Ո_____ է մ_____ հ_____________ Ո-տ-՞- է մ-տ-կ- հ-ռ-խ-ս-խ-ի-ը- ------------------------------ Որտե՞ղ է մոտակա հեռախոսախցիկը: 0
Vo--e՞-h - mo-a-a herra---s-----’-ky V_______ e m_____ h_________________ V-r-e-g- e m-t-k- h-r-a-h-s-k-t-’-k- ------------------------------------ Vorte՞gh e motaka herrakhosakhts’iky
Van telefonkártyája? Հ-ռ-խ--- ք-րտե---ւ----: Հ_______ ք_____ ո______ Հ-ռ-խ-ս- ք-ր-ե- ո-ն-՞-: ----------------------- Հեռախոսի քարտեր ունե՞ք: 0
Her--khos- k’art-- --e-k’ H_________ k______ u_____ H-r-a-h-s- k-a-t-r u-e-k- ------------------------- Herrakhosi k’arter une՞k’
Van egy telefonkönyve? Հե-ախո-ի-համ---եր---ի-ք-ուն-՞ք: Հ_______ հ________ գ___ ո______ Հ-ռ-խ-ս- հ-մ-ր-ե-ի գ-ր- ո-ն-՞-: ------------------------------- Հեռախոսի համարների գիրք ունե՞ք: 0
He--akh-s--hamarn----g--k’ --e--’ H_________ h________ g____ u_____ H-r-a-h-s- h-m-r-e-i g-r-’ u-e-k- --------------------------------- Herrakhosi hamarneri girk’ une՞k’
Ismeri ön Ausztria hívószámát? Ավ-տր-այ- -ի-ք-ղաք-յին կ-դը գ-տ-՞ք: Ա________ մ___________ կ___ գ______ Ա-ս-ր-ա-ի մ-ջ-ա-ա-ա-ի- կ-դ- գ-տ-՞-: ----------------------------------- Ավստրիայի միջքաղաքային կոդը գիտե՞ք: 0
A---r---- m-jk-ag-a-’---n ---y g-t-՞k’ A________ m______________ k___ g______ A-s-r-a-i m-j-’-g-a-’-y-n k-d- g-t-՞-’ -------------------------------------- Avstriayi mijk’aghak’ayin kody gite՞k’
Egy pillanat, utána nézek. Մ-- վայրկյ--,--ս -այ--: Մ__ վ________ ե_ ն_____ Մ-կ վ-յ-կ-ա-, ե- ն-յ-մ- ----------------------- Մեկ վայրկյան, ես նայեմ: 0
M-k---y---a-,--es--a--m M__ v________ y__ n____ M-k v-y-k-a-, y-s n-y-m ----------------------- Mek vayrkyan, yes nayem
A vonal mindig foglalt. Գ-ծ- մի-- ---ղված -: Գ___ մ___ զ______ է_ Գ-ծ- մ-շ- զ-ա-վ-ծ է- -------------------- Գիծը միշտ զբաղված է: 0
G-ts---i--t zba-h---s e G____ m____ z________ e G-t-y m-s-t z-a-h-a-s e ----------------------- Gitsy misht zbaghvats e
Melyik számot hívta? Ո՞ր--ե-ախո----մարն ե--զան-------: Ո__ հ_____________ ե_ զ__________ Ո-ր հ-ռ-խ-ս-հ-մ-ր- ե- զ-ն-ա-ա-ե-: --------------------------------- Ո՞ր հեռախոսահամարն եք զանգահարել: 0
VO՞- h--r---o-----arn ye-’ z--g--a-el V___ h_______________ y___ z_________ V-՞- h-r-a-h-s-h-m-r- y-k- z-n-a-a-e- ------------------------------------- VO՞r herrakhosahamarn yek’ zangaharel
Először a nullát kell választania! Դ--- -ետ-------------րո --վա--ք: Դ___ պ___ է ս______ զ__ հ_______ Դ-ւ- պ-տ- է ս-զ-ո-մ զ-ո հ-վ-ք-ք- -------------------------------- Դուք պետք է սկզբում զրո հավաքեք: 0
Duk’-p-tk--- -kz--m zro------’y-k’ D___ p____ e s_____ z__ h_________ D-k- p-t-’ e s-z-u- z-o h-v-k-y-k- ---------------------------------- Duk’ petk’ e skzbum zro havak’yek’

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Az érzelmek is különböző nyelveket beszélnek!

Világszerte sok különböző nyelvet beszélnek. Egy univerzális emberi nyelv nem létezik. De mi a helyzet a mimikánkkal? Univerzális az érzelmeink nyelve? Nem, itt is léteznek különbségek! Sokáig úgy gondolták, hogy az emberek érzéseiket egyformán fejezik ki. Úgy tartották, hogy a mimika nyelve általánosan érthető. Charles Darwin úgy gondolta, hogy az érzelmek az emberek számára életfontosságúak. Ezért muszáj őket minden egyes kultúrában ugyanúgy megérteni. Új kutatások viszont más eredményre jutnak. Megmutatták, hogy az érzelmek nyelvében is vannak különbségek. Ez annyit jelent, hogy a mimikánkra hatással van a kultúránk. Ezért az emberek világszerte különböző módon fejezik ki és értelmezik az érzéseket. A kutatók hat elsődleges érzelmi állapotot különböztetnek meg. Ezek az öröm, bánat, düh, undor, félelem és meglepődés. Az európaiaknak viszont más a mimikájuk mint az ázsiaiaknak. Mást is olvasnak ki ugyanabból az arckifejezésből. Ezt különböző kísérletek bizonyították. Ezek keretén belül egy számítógépen különböző arcokat mutattak a kísérleti alanyoknak. Le kellett írniuk, hogy mit látnak az arcokban. Annak, hogy különböző eredmények születtek, több oka is van. Így például egyes kultúrákban az érzelmek erősebben jutnak kifejezésre mint másokban. A mimika intenzitását ezért nem mindenhol értelmezik egyformán. Különböző kultúrából származó emberek emellett másra is figyelnek. Az ázsiaiak a szemekre összpontosítanak. Az európaiak és az amerikaiak viszont inkább a szájra. Egy arckifejezést viszont minden egyes kultúrában ugyanúgy megértik. Ez pedig egy kedves mosoly!