Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   hy to like something

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [յոթանասուն]

70 [yot’anasun]

to like something

[inch’ vor ban sirel]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? ՈՒ----մ ----խել: Ո------ ե- ծ---- Ո-զ-ւ-մ ե- ծ-ե-: ---------------- ՈՒզու՞մ եք ծխել: 0
U---- y--- -s---l U---- y--- t----- U-u-m y-k- t-k-e- ----------------- Uzu՞m yek’ tskhel
Szeretne táncolni? ՈՒզու՞---ք-----լ: Ո------ ե- պ----- Ո-զ-ւ-մ ե- պ-ր-լ- ----------------- ՈՒզու՞մ եք պարել: 0
U--՞- ye---par-l U---- y--- p---- U-u-m y-k- p-r-l ---------------- Uzu՞m yek’ parel
Szeretne sétálni? Ո---ւ-- ե--զ-ո-ն-լ: Ո------ ե- զ------- Ո-զ-ւ-մ ե- զ-ո-ն-լ- ------------------- ՈՒզու՞մ եք զբոսնել: 0
U-u-- -e-’ zb-s-el U---- y--- z------ U-u-m y-k- z-o-n-l ------------------ Uzu՞m yek’ zbosnel
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ես ու--ւ- ե- -խ--: Ե- ո----- ե- ծ---- Ե- ո-զ-ւ- ե- ծ-ե-: ------------------ Ես ուզում եմ ծխել: 0
Y-s u-u------ts-hel Y-- u--- y-- t----- Y-s u-u- y-m t-k-e- ------------------- Yes uzum yem tskhel
Szeretnél egy cigarettát? Ծխա-ոտ--ւզ-ւ՞- --: Ծ----- ո------ ե-- Ծ-ա-ո- ո-զ-ւ-մ ե-: ------------------ Ծխախոտ ուզու՞մ ես: 0
T-k-ak-ot--z----yes T-------- u---- y-- T-k-a-h-t u-u-m y-s ------------------- Tskhakhot uzu՞m yes
Ő tüzet szeretne. Նա-վառիչ է--ւ-ում: Ն- վ---- է ո------ Ն- վ-ռ-չ է ո-զ-ւ-: ------------------ Նա վառիչ է ուզում: 0
Na-v-rr-c-- --uz-m N- v------- e u--- N- v-r-i-h- e u-u- ------------------ Na varrich’ e uzum
Szeretnék inni valamit. Ն- ինչ -ր -ան-է ո-զ--մ-խմ--: Ն- ի-- ո- բ-- է ո----- խ---- Ն- ի-չ ո- բ-ն է ո-զ-ւ- խ-ե-: ---------------------------- Նա ինչ որ բան է ուզում խմել: 0
Na -n-h--v-r---- e--z-m khm-l N- i---- v-- b-- e u--- k---- N- i-c-’ v-r b-n e u-u- k-m-l ----------------------------- Na inch’ vor ban e uzum khmel
Szeretnék enni valamit. Ե- -ւ-ու--եմ---չ որ---ն---տ--: Ե- ո----- ե- ի-- ո- բ-- ո----- Ե- ո-զ-ւ- ե- ի-չ ո- բ-ն ո-տ-լ- ------------------------------ Ես ուզում եմ ինչ որ բան ուտել: 0
Y-s-u--- -e- -nch’---r------t-l Y-- u--- y-- i---- v-- b-- u--- Y-s u-u- y-m i-c-’ v-r b-n u-e- ------------------------------- Yes uzum yem inch’ vor ban utel
Szeretném kicsit kipihenni magam. Ե--ու-ո-մ ե- մ--քի---ա-գ-տ----: Ե- ո----- ե- մ- ք-- հ---------- Ե- ո-զ-ւ- ե- մ- ք-չ հ-ն-ս-ա-ա-: ------------------------------- Ես ուզում եմ մի քիչ հանգստանալ: 0
Yes u-u- y-m -- k’ich’ h-n--tanal Y-- u--- y-- m- k----- h--------- Y-s u-u- y-m m- k-i-h- h-n-s-a-a- --------------------------------- Yes uzum yem mi k’ich’ hangstanal
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Ես ո-զ-ւ- ե--Ձեզ ինչ--- բ---հա---ե-: Ե- ո----- ե- Ձ-- ի-- ո- բ-- հ------- Ե- ո-զ-ւ- ե- Ձ-զ ի-չ ո- բ-ն հ-ր-ն-լ- ------------------------------------ Ես ուզում եմ Ձեզ ինչ որ բան հարցնել: 0
Y-s -------m ---z--n-h- vor-b-n-ha--s-nel Y-- u--- y-- D--- i---- v-- b-- h-------- Y-s u-u- y-m D-e- i-c-’ v-r b-n h-r-s-n-l ----------------------------------------- Yes uzum yem Dzez inch’ vor ban harts’nel
Szeretném önt megkérni valamire. Ես ո-զ-ւմ--մ Ձե----չ----բ-----դրե-: Ե- ո----- ե- Ձ-- ի-- ո- բ-- խ------ Ե- ո-զ-ւ- ե- Ձ-զ ի-չ ո- բ-ն խ-դ-ե-: ----------------------------------- Ես ուզում եմ Ձեզ ինչ որ բան խնդրել: 0
Y-----u- --- Dz----nc-’-vo- -a- kh--r-l Y-- u--- y-- D--- i---- v-- b-- k------ Y-s u-u- y-m D-e- i-c-’ v-r b-n k-n-r-l --------------------------------------- Yes uzum yem Dzez inch’ vor ban khndrel
Szeretném önt meghívni valamire. Ե- ----ւմ -մ -եզ ---վի-ե-: Ե- ո----- ե- Ձ-- հ-------- Ե- ո-զ-ւ- ե- Ձ-զ հ-ա-ի-ե-: -------------------------- Ես ուզում եմ Ձեզ հրավիրել: 0
Ye- -z-m y-m --e- -ra-i-el Y-- u--- y-- D--- h------- Y-s u-u- y-m D-e- h-a-i-e- -------------------------- Yes uzum yem Dzez hravirel
Mit szeretne, kérem? Ներե---,-------- ո----մ: Ն------- ի--- ե- ո------ Ն-ր-ց-ք- ի-ն- ե- ո-զ-ւ-: ------------------------ Ներեցեք, ի՞նչ եք ուզում: 0
Ne--ts---k’- i՞------ek’ uzum N----------- i----- y--- u--- N-r-t-’-e-’- i-n-h- y-k- u-u- ----------------------------- Nerets’yek’, i՞nch’ yek’ uzum
Szeretne egy kávét? Ս---ճ -ւզու-մ--ք: Ս---- ո------ ե-- Ս-ւ-ճ ո-զ-ւ-մ ե-: ----------------- Սուրճ ուզու՞մ եք: 0
Su-c- uzu՞--yek’ S---- u---- y--- S-r-h u-u-m y-k- ---------------- Surch uzu՞m yek’
Vagy inkább egy teát szeretne? Թ-------ի-լավ-է--եյ: Թ-- ա---- լ-- է թ--- Թ-՞ ա-ե-ի լ-վ է թ-յ- -------------------- Թե՞ ավելի լավ է թեյ: 0
T’-e՞ ave-i---- e-t’yey T---- a---- l-- e t---- T-y-՞ a-e-i l-v e t-y-y ----------------------- T’ye՞ aveli lav e t’yey
Haza szeretnénk menni. Մ-ն- --զո-- ենք տ-ւն-գնալ: Մ--- ո----- ե-- տ--- գ---- Մ-ն- ո-զ-ւ- ե-ք տ-ւ- գ-ա-: -------------------------- Մենք ուզում ենք տուն գնալ: 0
Me--’ uz-m-yenk- tun --al M---- u--- y---- t-- g--- M-n-’ u-u- y-n-’ t-n g-a- ------------------------- Menk’ uzum yenk’ tun gnal
Szeretnétek egy taxit? Տ-ք----ւ-------ք: Տ---- ո------ ե-- Տ-ք-ի ո-զ-ւ-մ ե-: ----------------- Տաքսի ուզու՞մ եք: 0
T-k’s- -zu-- y-k’ T----- u---- y--- T-k-s- u-u-m y-k- ----------------- Tak’si uzu՞m yek’
Telefonálni szeretnének. Ն------ւզո---են--անգահ---լ: Ն---- ո----- ե- զ---------- Ն-ա-ք ո-զ-ւ- ե- զ-ն-ա-ա-ե-: --------------------------- Նրանք ուզում են զանգահարել: 0
N-an---u-u---e-----gahar-l N----- u--- y-- z--------- N-a-k- u-u- y-n z-n-a-a-e- -------------------------- Nrank’ uzum yen zangaharel

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…