Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   hy անցյալ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ութանասուներեք]

83 [ut’anasunerek’]

անցյալ 3

ants’yal 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
telefonálni զան-----ել զ_________ զ-ն-ա-ա-ե- ---------- զանգահարել 0
zan-aharel z_________ z-n-a-a-e- ---------- zangaharel
Telefonáltam. Ե---ա-գահ-րե----: Ե_ զ_________ է__ Ե- զ-ն-ա-ա-ե- է-: ----------------- Ես զանգահարել էի: 0
Ye- z-n-a---el ei Y__ z_________ e_ Y-s z-n-a-a-e- e- ----------------- Yes zangaharel ei
Az egész időben telefonáltam. Ե---- --բ--ջ--ա-ա--կ-զա--ա-ար------: Ե_ մ_ ա_____ ժ______ զ__________ է__ Ե- մ- ա-բ-ղ- ժ-մ-ն-կ զ-ն-ա-ա-ո-մ է-: ------------------------------------ Ես մի ամբողջ ժամանակ զանգահարում էի: 0
Y-- -- a--oghj---a-a-ak----g---r-- ei Y__ m_ a______ z_______ z_________ e_ Y-s m- a-b-g-j z-a-a-a- z-n-a-a-u- e- ------------------------------------- Yes mi amboghj zhamanak zangaharum ei
kérdezni հարցնել հ______ հ-ր-ն-լ ------- հարցնել 0
h-rts--el h________ h-r-s-n-l --------- harts’nel
Kérdeztem. Ես -արց-ել-է-: Ե_ հ______ է__ Ե- հ-ր-ր-լ է-: -------------- Ես հարցրել էի: 0
Y-s-har-s’r-l -i Y__ h________ e_ Y-s h-r-s-r-l e- ---------------- Yes harts’rel ei
Mindig kérdeztem. Ե- մ--- հ-րցրել-է-: Ե_ մ___ հ______ է__ Ե- մ-շ- հ-ր-ր-լ է-: ------------------- Ես միշտ հարցրել էի: 0
Y-----sht-ha--s--el--i Y__ m____ h________ e_ Y-s m-s-t h-r-s-r-l e- ---------------------- Yes misht harts’rel ei
mesélni պատ-ել պ_____ պ-տ-ե- ------ պատմել 0
p-t--l p_____ p-t-e- ------ patmel
Meséltem. Ե- ---մ-լ-էի: Ե_ պ_____ է__ Ե- պ-տ-ե- է-: ------------- Ես պատմել էի: 0
Ye---atm-l-ei Y__ p_____ e_ Y-s p-t-e- e- ------------- Yes patmel ei
Az egész történetet elmeséltem. Ե- -մբող---ա--ութ-ու-ը-----ել---: Ե_ ա_____ պ___________ պ_____ է__ Ե- ա-բ-ղ- պ-տ-ո-թ-ո-ն- պ-տ-ե- է-: --------------------------------- Ես ամբողջ պատմությունը պատմել էի: 0
Y-- -m--g-j---t-ut--u-- p-tm-l ei Y__ a______ p__________ p_____ e_ Y-s a-b-g-j p-t-u-’-u-y p-t-e- e- --------------------------------- Yes amboghj patmut’yuny patmel ei
tanulni ս-վո-ել ս______ ս-վ-ր-լ ------- սովորել 0
s--o-el s______ s-v-r-l ------- sovorel
Tanultam. Ես ----ր-- է-: Ե_ ս______ է__ Ե- ս-վ-ր-լ է-: -------------- Ես սովորել էի: 0
Y-s---v-rel-ei Y__ s______ e_ Y-s s-v-r-l e- -------------- Yes sovorel ei
Egész este tanultam. Ես ա-բ-ղ- ե-ե-- -ո----- էի: Ե_ ա_____ ե____ ս______ է__ Ե- ա-բ-ղ- ե-ե-ո ս-վ-ր-լ է-: --------------------------- Ես ամբողջ երեկո սովորել էի: 0
Y-- --b---j y----o s--------i Y__ a______ y_____ s______ e_ Y-s a-b-g-j y-r-k- s-v-r-l e- ----------------------------- Yes amboghj yereko sovorel ei
dolgozni ա---տ-լ ա______ ա-խ-տ-լ ------- աշխատել 0
ashkhatel a________ a-h-h-t-l --------- ashkhatel
Dolgoztam. Ե- աշ-ա-ե- -ի: Ե_ ա______ է__ Ե- ա-խ-տ-լ է-: -------------- Ես աշխատել էի: 0
Yes as--h---l-ei Y__ a________ e_ Y-s a-h-h-t-l e- ---------------- Yes ashkhatel ei
Egész nap dolgoztam. Ե---մբ-ղ--օրը --խ-տել-էի: Ե_ ա_____ օ__ ա______ է__ Ե- ա-բ-ղ- օ-ը ա-խ-տ-լ է-: ------------------------- Ես ամբողջ օրը աշխատել էի: 0
Ye- ---og---ory -sh--ate- ei Y__ a______ o__ a________ e_ Y-s a-b-g-j o-y a-h-h-t-l e- ---------------------------- Yes amboghj ory ashkhatel ei
enni ու-ել ո____ ո-տ-լ ----- ուտել 0
ut-l u___ u-e- ---- utel
Ettem. Ե- -եր-լ---: Ե_ կ____ ե__ Ե- կ-ր-լ ե-: ------------ Ես կերել եմ: 0
Yes-k-re- --m Y__ k____ y__ Y-s k-r-l y-m ------------- Yes kerel yem
Az összes ételt megettem. Ե--ա-բող---ւտե-իք---երե- -մ: Ե_ ա_____ ո_______ կ____ ե__ Ե- ա-բ-ղ- ո-տ-լ-ք- կ-ր-լ ե-: ---------------------------- Ես ամբողջ ուտելիքը կերել եմ: 0
Ye----bo----ute-i--y k-r-l yem Y__ a______ u_______ k____ y__ Y-s a-b-g-j u-e-i-’- k-r-l y-m ------------------------------ Yes amboghj utelik’y kerel yem

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…