Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   hy Past tense 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ութանասուներեք]

83 [ut’anasunerek’]

Past tense 3

[ants’yal 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
telefonálni զան-ա-ար-լ զ--------- զ-ն-ա-ա-ե- ---------- զանգահարել 0
z-n---a--l z--------- z-n-a-a-e- ---------- zangaharel
Telefonáltam. Ե- զ---ահ-րել --: Ե- զ--------- է-- Ե- զ-ն-ա-ա-ե- է-: ----------------- Ես զանգահարել էի: 0
Y-- ---g-har-- -i Y-- z--------- e- Y-s z-n-a-a-e- e- ----------------- Yes zangaharel ei
Az egész időben telefonáltam. Ե- -ի-ա-բ-ղջ--ա-ա-ա--զանգա----ւ----: Ե- մ- ա----- ժ------ զ---------- է-- Ե- մ- ա-բ-ղ- ժ-մ-ն-կ զ-ն-ա-ա-ո-մ է-: ------------------------------------ Ես մի ամբողջ ժամանակ զանգահարում էի: 0
Yes -- a---g--------na- zangah-ru- ei Y-- m- a------ z------- z--------- e- Y-s m- a-b-g-j z-a-a-a- z-n-a-a-u- e- ------------------------------------- Yes mi amboghj zhamanak zangaharum ei
kérdezni հարց-ել հ------ հ-ր-ն-լ ------- հարցնել 0
har-s’-el h-------- h-r-s-n-l --------- harts’nel
Kérdeztem. Ե- հա-ց-ե--էի: Ե- հ------ է-- Ե- հ-ր-ր-լ է-: -------------- Ես հարցրել էի: 0
Y-----r---r-- ei Y-- h-------- e- Y-s h-r-s-r-l e- ---------------- Yes harts’rel ei
Mindig kérdeztem. Ես -ի-տ---րց-ե- -ի: Ե- մ--- հ------ է-- Ե- մ-շ- հ-ր-ր-լ է-: ------------------- Ես միշտ հարցրել էի: 0
Ye- ----- --rt-’-el -i Y-- m---- h-------- e- Y-s m-s-t h-r-s-r-l e- ---------------------- Yes misht harts’rel ei
mesélni պ--մ-լ պ----- պ-տ-ե- ------ պատմել 0
p-tm-l p----- p-t-e- ------ patmel
Meséltem. Ե--պատմ-լ էի: Ե- պ----- է-- Ե- պ-տ-ե- է-: ------------- Ես պատմել էի: 0
Y-- -a-m-l -i Y-- p----- e- Y-s p-t-e- e- ------------- Yes patmel ei
Az egész történetet elmeséltem. Ե- --բ------տմ--թ-ունը -ա---լ-է-: Ե- ա----- պ----------- պ----- է-- Ե- ա-բ-ղ- պ-տ-ո-թ-ո-ն- պ-տ-ե- է-: --------------------------------- Ես ամբողջ պատմությունը պատմել էի: 0
Y-s a-bo-hj-p-tmut--uny-pat--- ei Y-- a------ p---------- p----- e- Y-s a-b-g-j p-t-u-’-u-y p-t-e- e- --------------------------------- Yes amboghj patmut’yuny patmel ei
tanulni սով-րել ս------ ս-վ-ր-լ ------- սովորել 0
s-vor-l s------ s-v-r-l ------- sovorel
Tanultam. Ե- ս-------է-: Ե- ս------ է-- Ե- ս-վ-ր-լ է-: -------------- Ես սովորել էի: 0
Ye- sov-re- ei Y-- s------ e- Y-s s-v-r-l e- -------------- Yes sovorel ei
Egész este tanultam. Ե--ա-բ-------կ- ս----ել --: Ե- ա----- ե---- ս------ է-- Ե- ա-բ-ղ- ե-ե-ո ս-վ-ր-լ է-: --------------------------- Ես ամբողջ երեկո սովորել էի: 0
Yes------hj-y-rek- s---r---ei Y-- a------ y----- s------ e- Y-s a-b-g-j y-r-k- s-v-r-l e- ----------------------------- Yes amboghj yereko sovorel ei
dolgozni աշ----լ ա------ ա-խ-տ-լ ------- աշխատել 0
a--khatel a-------- a-h-h-t-l --------- ashkhatel
Dolgoztam. Ես-ա-խ-տ-լ -ի: Ե- ա------ է-- Ե- ա-խ-տ-լ է-: -------------- Ես աշխատել էի: 0
Y-- a-hk-a-e- -i Y-- a-------- e- Y-s a-h-h-t-l e- ---------------- Yes ashkhatel ei
Egész nap dolgoztam. Ե--ամ-ո-ջ -րը---խա--- -ի: Ե- ա----- օ-- ա------ է-- Ե- ա-բ-ղ- օ-ը ա-խ-տ-լ է-: ------------------------- Ես ամբողջ օրը աշխատել էի: 0
Ye-----o-h--o-y a--kh-te- -i Y-- a------ o-- a-------- e- Y-s a-b-g-j o-y a-h-h-t-l e- ---------------------------- Yes amboghj ory ashkhatel ei
enni ու-ել ո---- ո-տ-լ ----- ուտել 0
utel u--- u-e- ---- utel
Ettem. Ես կե-ել---: Ե- կ---- ե-- Ե- կ-ր-լ ե-: ------------ Ես կերել եմ: 0
Ye- k-rel-y-m Y-- k---- y-- Y-s k-r-l y-m ------------- Yes kerel yem
Az összes ételt megettem. Ե---մբո-ջ----ել--- --րել ե-: Ե- ա----- ո------- կ---- ե-- Ե- ա-բ-ղ- ո-տ-լ-ք- կ-ր-լ ե-: ---------------------------- Ես ամբողջ ուտելիքը կերել եմ: 0
Yes--mb-ghj -t-l-k---kerel---m Y-- a------ u------- k---- y-- Y-s a-b-g-j u-e-i-’- k-r-l y-m ------------------------------ Yes amboghj utelik’y kerel yem

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…