Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   hy անցյալ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ութանասուներեք]

83 [ut’anasunerek’]

անցյալ 3

ants’yal 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
telefonálni զ--գա-ա--լ զ_________ զ-ն-ա-ա-ե- ---------- զանգահարել 0
za-g---r-l z_________ z-n-a-a-e- ---------- zangaharel
Telefonáltam. Ես-------ար---էի: Ե_ զ_________ է__ Ե- զ-ն-ա-ա-ե- է-: ----------------- Ես զանգահարել էի: 0
Yes--an-aha--l -i Y__ z_________ e_ Y-s z-n-a-a-e- e- ----------------- Yes zangaharel ei
Az egész időben telefonáltam. Ես-մի --բո-ջ --մ-ն---զանգ--ար-ւմ -ի: Ե_ մ_ ա_____ ժ______ զ__________ է__ Ե- մ- ա-բ-ղ- ժ-մ-ն-կ զ-ն-ա-ա-ո-մ է-: ------------------------------------ Ես մի ամբողջ ժամանակ զանգահարում էի: 0
Yes--i a-b---- -h-ma-ak z--g----u---i Y__ m_ a______ z_______ z_________ e_ Y-s m- a-b-g-j z-a-a-a- z-n-a-a-u- e- ------------------------------------- Yes mi amboghj zhamanak zangaharum ei
kérdezni հ--ց--լ հ______ հ-ր-ն-լ ------- հարցնել 0
h-rts-nel h________ h-r-s-n-l --------- harts’nel
Kérdeztem. Ես -ա-ց-ե- է-: Ե_ հ______ է__ Ե- հ-ր-ր-լ է-: -------------- Ես հարցրել էի: 0
Y-s --rts---- ei Y__ h________ e_ Y-s h-r-s-r-l e- ---------------- Yes harts’rel ei
Mindig kérdeztem. Ե- --շտ հ---րել-է-: Ե_ մ___ հ______ է__ Ե- մ-շ- հ-ր-ր-լ է-: ------------------- Ես միշտ հարցրել էի: 0
Ye- m--ht-h-----re- ei Y__ m____ h________ e_ Y-s m-s-t h-r-s-r-l e- ---------------------- Yes misht harts’rel ei
mesélni պ-տ--լ պ_____ պ-տ-ե- ------ պատմել 0
p-t--l p_____ p-t-e- ------ patmel
Meséltem. Ե------ե--էի: Ե_ պ_____ է__ Ե- պ-տ-ե- է-: ------------- Ես պատմել էի: 0
Y-s----m-- -i Y__ p_____ e_ Y-s p-t-e- e- ------------- Yes patmel ei
Az egész történetet elmeséltem. Ե- ամբ--ջ պ-տ-ո-թ--ւ-ը պ---ե---ի: Ե_ ա_____ պ___________ պ_____ է__ Ե- ա-բ-ղ- պ-տ-ո-թ-ո-ն- պ-տ-ե- է-: --------------------------------- Ես ամբողջ պատմությունը պատմել էի: 0
Yes --b-g---p---u--yu-- p--me---i Y__ a______ p__________ p_____ e_ Y-s a-b-g-j p-t-u-’-u-y p-t-e- e- --------------------------------- Yes amboghj patmut’yuny patmel ei
tanulni ս-վո--լ ս______ ս-վ-ր-լ ------- սովորել 0
s---rel s______ s-v-r-l ------- sovorel
Tanultam. Ես սով---- --: Ե_ ս______ է__ Ե- ս-վ-ր-լ է-: -------------- Ես սովորել էի: 0
Ye- -----e--ei Y__ s______ e_ Y-s s-v-r-l e- -------------- Yes sovorel ei
Egész este tanultam. Ես-----ղջ-երեկո ս--որե---ի: Ե_ ա_____ ե____ ս______ է__ Ե- ա-բ-ղ- ե-ե-ո ս-վ-ր-լ է-: --------------------------- Ես ամբողջ երեկո սովորել էի: 0
Ye----b--hj-y-r-----o-or-l ei Y__ a______ y_____ s______ e_ Y-s a-b-g-j y-r-k- s-v-r-l e- ----------------------------- Yes amboghj yereko sovorel ei
dolgozni ա-----լ ա______ ա-խ-տ-լ ------- աշխատել 0
as-kh-t-l a________ a-h-h-t-l --------- ashkhatel
Dolgoztam. Ես ա-խ---լ էի: Ե_ ա______ է__ Ե- ա-խ-տ-լ է-: -------------- Ես աշխատել էի: 0
Yes-ash--atel ei Y__ a________ e_ Y-s a-h-h-t-l e- ---------------- Yes ashkhatel ei
Egész nap dolgoztam. Ես-ա--ող--օ-ը-ա--ատ-- --: Ե_ ա_____ օ__ ա______ է__ Ե- ա-բ-ղ- օ-ը ա-խ-տ-լ է-: ------------------------- Ես ամբողջ օրը աշխատել էի: 0
Y---amb-g-- -r--a----at-- ei Y__ a______ o__ a________ e_ Y-s a-b-g-j o-y a-h-h-t-l e- ---------------------------- Yes amboghj ory ashkhatel ei
enni ու-ել ո____ ո-տ-լ ----- ուտել 0
u-el u___ u-e- ---- utel
Ettem. Ե--կ-ր---ե-: Ե_ կ____ ե__ Ե- կ-ր-լ ե-: ------------ Ես կերել եմ: 0
Y-- ---e- y-m Y__ k____ y__ Y-s k-r-l y-m ------------- Yes kerel yem
Az összes ételt megettem. Ես ա-բող-----ել-քը կերե--եմ: Ե_ ա_____ ո_______ կ____ ե__ Ե- ա-բ-ղ- ո-տ-լ-ք- կ-ր-լ ե-: ---------------------------- Ես ամբողջ ուտելիքը կերել եմ: 0
Y-s -mbog-j ----i-’y-k-r-- yem Y__ a______ u_______ k____ y__ Y-s a-b-g-j u-e-i-’- k-r-l y-m ------------------------------ Yes amboghj utelik’y kerel yem

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…