Kifejezéstár

hu valamit meg kell tenni, csinálni   »   hy պետք է

72 [hetvenkettő]

valamit meg kell tenni, csinálni

valamit meg kell tenni, csinálni

72 [յոթանասուներկու]

72 [yot’anasunerku]

պետք է

petk’ e

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
kelleni պ--ք-է պ___ է պ-տ- է ------ պետք է 0
pet---e p____ e p-t-’ e ------- petk’ e
El kell küldenem a levelet. Ե--պի-ի նամա- ---ա-կե-: Ե_ պ___ ն____ ո________ Ե- պ-տ- ն-մ-կ ո-ղ-ր-ե-: ----------------------- Ես պիտի նամակ ուղարկեմ: 0
Y-s----i-n-m---u-ha-k-m Y__ p___ n____ u_______ Y-s p-t- n-m-k u-h-r-e- ----------------------- Yes piti namak ugharkem
Ki kell fizetnem a szállodát. Ես---տի հյուր--ոցը վճ--եմ: Ե_ պ___ հ_________ վ______ Ե- պ-տ- հ-ո-ր-ն-ց- վ-ա-ե-: -------------------------- Ես պիտի հյուրանոցը վճարեմ: 0
Y-s--------u-a---s-- -ch--em Y__ p___ h__________ v______ Y-s p-t- h-u-a-o-s-y v-h-r-m ---------------------------- Yes piti hyuranots’y vcharem
Korán kell kelned. Դ-ւ պե---է ----ո-- շ-ւ- ա--նան-ս: Դ__ պ___ է ա______ շ___ ա________ Դ-ւ պ-տ- է ա-ա-ո-ը շ-ւ- ա-թ-ա-ա-: --------------------------------- Դու պետք է առավոտը շուտ արթնանաս: 0
D--pe-k--- a-r-v-t----u- -rt’--nas D_ p____ e a_______ s___ a________ D- p-t-’ e a-r-v-t- s-u- a-t-n-n-s ---------------------------------- Du petk’ e arravoty shut art’nanas
Sokat kell dolgoznod. Դ-- պ-տք - շ-- -շխ----: Դ__ պ___ է շ__ ա_______ Դ-ւ պ-տ- է շ-տ ա-խ-տ-ս- ----------------------- Դու պետք է շատ աշխատես: 0
D---et-- - shat-ashk----s D_ p____ e s___ a________ D- p-t-’ e s-a- a-h-h-t-s ------------------------- Du petk’ e shat ashkhates
Pontosnak kell lenned. Դու--ետ- ---շ---ա--լինե-: Դ__ պ___ է ճ______ լ_____ Դ-ւ պ-տ- է ճ-տ-պ-հ լ-ն-ս- ------------------------- Դու պետք է ճշտապահ լինես: 0
D- p-tk--e-ch-hta-ah--i-es D_ p____ e c________ l____ D- p-t-’ e c-s-t-p-h l-n-s -------------------------- Du petk’ e chshtapah lines
Tankolnia kell. Ն--պ--ի --ք-նան--ից-ա--ր-: Ն_ պ___ մ______ լ_________ Ն- պ-տ- մ-ք-ն-ն լ-ց-ա-ո-ի- -------------------------- Նա պիտի մեքենան լիցքավորի: 0
N---i----ek’y-n---li-s----v-ri N_ p___ m________ l___________ N- p-t- m-k-y-n-n l-t-’-’-v-r- ------------------------------ Na piti mek’yenan lits’k’avori
Meg kell javítania az autót. Ն---ետ--է ------ն--որ---: Ն_ պ___ է մ______ ն______ Ն- պ-տ- է մ-ք-ն-ն ն-ր-գ-: ------------------------- Նա պետք է մեքենան նորոգի: 0
Na -et---e --k-y-na- nor-gi N_ p____ e m________ n_____ N- p-t-’ e m-k-y-n-n n-r-g- --------------------------- Na petk’ e mek’yenan norogi
Le kell mosnia az autót. Ն- պե-------ք-ն-- լ-ա-ա: Ն_ պ___ է մ______ լ_____ Ն- պ-տ- է մ-ք-ն-ն լ-ա-ա- ------------------------ Նա պետք է մեքենան լվանա: 0
N- p--k- e---k-y-n-n---a-a N_ p____ e m________ l____ N- p-t-’ e m-k-y-n-n l-a-a -------------------------- Na petk’ e mek’yenan lvana
Be kell vásárolnia. Նա -ե-ք----նու--եր-կ---ր-: Ն_ պ___ է գ_______ կ______ Ն- պ-տ- է գ-ո-մ-ե- կ-տ-ր-: -------------------------- Նա պետք է գնումներ կատարի: 0
Na--e----e-g-u-n------a-i N_ p____ e g______ k_____ N- p-t-’ e g-u-n-r k-t-r- ------------------------- Na petk’ e gnumner katari
Ki kell takarítania a lakást. Նա-պետ- է --ակ-ր-----ավաք-: Ն_ պ___ է բ________ հ______ Ն- պ-տ- է բ-ա-ա-ա-ը հ-վ-ք-: --------------------------- Նա պետք է բնակարանը հավաքի: 0
Na----k- e --akar--- h-va--i N_ p____ e b________ h______ N- p-t-’ e b-a-a-a-y h-v-k-i ---------------------------- Na petk’ e bnakarany havak’i
Ki kell mosnia a ruhákat. Նա----ք է լվացք- լ-ան-: Ն_ պ___ է լ_____ լ_____ Ն- պ-տ- է լ-ա-ք- լ-ա-ա- ----------------------- Նա պետք է լվացքը լվանա: 0
Na---tk’ - --a-------l-ana N_ p____ e l________ l____ N- p-t-’ e l-a-s-k-y l-a-a -------------------------- Na petk’ e lvats’k’y lvana
Mindjárt mennünk kell az iskolába. Մ-նք պետ--է -ո---վ դ---ց-գ-անք: Մ___ պ___ է շ_____ դ____ գ_____ Մ-ն- պ-տ- է շ-ւ-ո- դ-ր-ց գ-ա-ք- ------------------------------- Մենք պետք է շուտով դպրոց գնանք: 0
M------e--’ - shu-ov dp-ots------k’ M____ p____ e s_____ d______ g_____ M-n-’ p-t-’ e s-u-o- d-r-t-’ g-a-k- ----------------------------------- Menk’ petk’ e shutov dprots’ gnank’
Mindjárt mennünk kell az munkába. Մեն- պ-տ--է--ուտով--շ-ա---ք-------: Մ___ պ___ է շ_____ ա________ գ_____ Մ-ն- պ-տ- է շ-ւ-ո- ա-խ-տ-ն-ի գ-ա-ք- ----------------------------------- Մենք պետք է շուտով աշխատանքի գնանք: 0
Me-k’ pet-----s-u-ov-a-h-----n-’---na-k’ M____ p____ e s_____ a___________ g_____ M-n-’ p-t-’ e s-u-o- a-h-h-t-n-’- g-a-k- ---------------------------------------- Menk’ petk’ e shutov ashkhatank’i gnank’
Mindjárt mennünk kell az orvoshoz. Մեն----տք-է շ---ո--բ-շկ- ---նք: Մ___ պ___ է շ_____ բ____ գ_____ Մ-ն- պ-տ- է շ-ւ-ո- բ-շ-ի գ-ա-ք- ------------------------------- Մենք պետք է շուտով բժշկի գնանք: 0
M-nk’-p-----e--hu-ov-bzh--k- -na-k’ M____ p____ e s_____ b______ g_____ M-n-’ p-t-’ e s-u-o- b-h-h-i g-a-k- ----------------------------------- Menk’ petk’ e shutov bzhshki gnank’
Várnotok kell a buszra. Դո-ք------է -վտոբ--սին -պ-սեք: Դ___ պ___ է ա_________ ս______ Դ-ւ- պ-տ- է ա-տ-բ-ւ-ի- ս-ա-ե-: ------------------------------ Դուք պետք է ավտոբուսին սպասեք: 0
D----pet-’-e-------si- sp-s-k’ D___ p____ e a________ s______ D-k- p-t-’ e a-t-b-s-n s-a-e-’ ------------------------------ Duk’ petk’ e avtobusin spasek’
Várnotok kell a vonatra. Դուք-պետք-է գ-ացքի---պ-ս--: Դ___ պ___ է գ______ ս______ Դ-ւ- պ-տ- է գ-ա-ք-ն ս-ա-ե-: --------------------------- Դուք պետք է գնացքին սպասեք: 0
Du-’---tk- e----t-’k--- s-ase-’ D___ p____ e g_________ s______ D-k- p-t-’ e g-a-s-k-i- s-a-e-’ ------------------------------- Duk’ petk’ e gnats’k’in spasek’
Várnotok kell a taxira. Դո-ք-պետ--է--ա--իի--ս-ա-եք: Դ___ պ___ է տ______ ս______ Դ-ւ- պ-տ- է տ-ք-ի-ն ս-ա-ե-: --------------------------- Դուք պետք է տաքսիին սպասեք: 0
Du-’ --t-’-e-tak’--in-s-asek’ D___ p____ e t_______ s______ D-k- p-t-’ e t-k-s-i- s-a-e-’ ----------------------------- Duk’ petk’ e tak’siin spasek’

Miért létezik annyi különböző nyelv?

Manapság világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik. Ezért szükségünk van tolmácsokra és fordítókra. Réges régen még mindenki ugyanazt a nyelvet beszélte. Ez azonban megváltozott, amikor az emberek elkezdtek vándorolni. Elhagyták afrikai hazájukat és szétszóródtak a földön. Ez a területbéli különválás nyelvi elkülönüléshez is vezetett. Ugyanis minden nép kialakította a kommunikáció saját formáját. A közös proto nyelvből kialakultak a különböző nyelvek. Az emberek azonban sose maradtak sokáig ugyanazon a területen. Így a nyelvek egyre jobban elkülönültek egymástól. Egyszer csak már nem lehetett felismerni a közös gyökereket. Ugyanakkor egy nép sem élt évezredeken keresztül elszigetelve. Mindig voltak kapcsolatok más népekkel. Ez megváltoztatta a nyelvet. Átvettek elemeket más nyelvekből vagy keveredtek azokkal. Így sose fejeződött be a nyelvek fejlődése. A vándorlások és a kapcsolatok tehát megmagyarázzák a sok számú nyelvet. Hogy miért ennyire különbözőek a nyelvek, az egy másik kérdés. Minden fejlődés bizonyos szabályokat követ. Tehát a nyelvek okkal olyanok amilyenek. A tudomány már rég óta érdeklődik ezen okok iránt. Meg akarják tudni, hogy a nyelvek miért fejlődtek különböző képen. Ennek kiderítésére, a nyelvek történetét kell követnünk. Így lehet felismerni, hogy mi mikor változott meg. Még nem tudjuk, hogy mi befolyásolja a nyelvek fejlődését. A biológiainál viszont a kulturális tényezők fontosabbnak tűnnek. Ez annyit jelent, hogy a népek története befolyásolta a nyelvüket. A nyelvek úgy látszik többet mesélnek nekünk mint ahogy gondoltuk…