Kifejezéstár

hu Sport   »   hy Sports

49 [negyvenkilenc]

Sport

Sport

49 [քառասունինը]

49 [k’arrasuniny]

Sports

[sport]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Sportolsz? Սպ-ր--- -բաղ---՞- ե-: Ս------ զ-------- ե-- Ս-ո-տ-վ զ-ա-վ-ւ-մ ե-: --------------------- Սպորտով զբաղվու՞մ ես: 0
Spo--o--zbag----m-y-s S------ z-------- y-- S-o-t-v z-a-h-u-m y-s --------------------- Sportov zbaghvu՞m yes
Igen, mozognom kell. Ա--, --ձ շ-րժվե- է-պ-տք: Ա--- ի-- շ------ է պ---- Ա-ո- ի-ձ շ-ր-վ-լ է պ-տ-: ------------------------ Այո, ինձ շարժվել է պետք: 0
A-o,--n-- --a----e--e-pe--’ A--- i--- s-------- e p---- A-o- i-d- s-a-z-v-l e p-t-’ --------------------------- Ayo, indz sharzhvel e petk’
Egy sportegyesületbe járok. Ես----ւմ ե----ո-տի--կ-ւ--: Ե- գ---- ե- ս----- ա------ Ե- գ-ո-մ ե- ս-ո-տ- ա-ո-մ-: -------------------------- Ես գնում եմ սպորտի ակումբ: 0
Ye--gn-m---m----r-i-akumb Y-- g--- y-- s----- a---- Y-s g-u- y-m s-o-t- a-u-b ------------------------- Yes gnum yem sporti akumb
Focizunk. Մ-ն- ֆ-ւ-բ-լ--ն--խաղ-ւմ: Մ--- ֆ------ ե-- խ------ Մ-ն- ֆ-ւ-բ-լ ե-ք խ-ղ-ւ-: ------------------------ Մենք ֆուտբոլ ենք խաղում: 0
Menk’ -u---- --n-- k--g-um M---- f----- y---- k------ M-n-’ f-t-o- y-n-’ k-a-h-m -------------------------- Menk’ futbol yenk’ khaghum
Olykor úszunk. Մ-- -ե- --ղ-ւ- ենք: Մ-- մ-- լ----- ե--- Մ-կ մ-կ լ-ղ-ւ- ե-ք- ------------------- Մեկ մեկ լողում ենք: 0
M-k---k -o---m -enk’ M-- m-- l----- y---- M-k m-k l-g-u- y-n-’ -------------------- Mek mek loghum yenk’
Vagy biciklizünk. Կամ----ա--- -նք-քշ-ւմ: Կ-- հ------ ե-- ք----- Կ-մ հ-ծ-ն-վ ե-ք ք-ո-մ- ---------------------- Կամ հեծանիվ ենք քշում: 0
K-m--ets-niv --n-’ -’shum K-- h------- y---- k----- K-m h-t-a-i- y-n-’ k-s-u- ------------------------- Kam hetsaniv yenk’ k’shum
A városunkban van egy futballstadion. Մեր--ա---ում-ֆո-տբոլի ստադիո--կ-: Մ-- ք------- ֆ------- ս------ կ-- Մ-ր ք-ղ-ք-ւ- ֆ-ւ-բ-լ- ս-ա-ի-ն կ-: --------------------------------- Մեր քաղաքում ֆուտբոլի ստադիոն կա: 0
Me- -’a-hak----fut-oli-s-adi-n-ka M-- k--------- f------ s------ k- M-r k-a-h-k-u- f-t-o-i s-a-i-n k- --------------------------------- Mer k’aghak’um futboli stadion ka
Van egy uszoda is szaunával. Կ- մ---ո-ա-ազան-----բա---ք-վ: Կ- մ- լ-------- շ------------ Կ- մ- լ-ղ-վ-զ-ն շ-գ-բ-ղ-ի-ո-: ----------------------------- Կա մի լողավազան շոգեբաղնիքով: 0
K---i-----avaz-n-sho-eb-g--i---v K- m- l--------- s-------------- K- m- l-g-a-a-a- s-o-e-a-h-i-’-v -------------------------------- Ka mi loghavazan shogebaghnik’ov
És van egy golfpálya. Եվ մ- գո--ի--ա-տ --: Ե- մ- գ---- դ--- կ-- Ե- մ- գ-լ-ի դ-շ- կ-: -------------------- Եվ մի գոլֆի դաշտ կա: 0
Y-- m--gol-i --sht-ka Y-- m- g---- d---- k- Y-v m- g-l-i d-s-t k- --------------------- Yev mi golfi dasht ka
Mi van a televízióban? Ի՞նչ-կա հե---ս---ո--ց--: Ի--- կ- հ--------------- Ի-ն- կ- հ-ռ-ւ-տ-ց-ւ-ց-վ- ------------------------ Ի՞նչ կա հեռուստացույցով: 0
I-n-----a h-rr-sta-------’-v I----- k- h----------------- I-n-h- k- h-r-u-t-t-’-y-s-o- ---------------------------- I՞nch’ ka herrustats’uyts’ov
Egy focimeccs van éppen. Հ-----ո---ոլ- --ղ--: Հ--- ֆ------- խ-- է- Հ-մ- ֆ-ւ-բ-լ- խ-ղ է- -------------------- Հիմա ֆուտբոլի խաղ է: 0
Him-----bol- -h----e H--- f------ k---- e H-m- f-t-o-i k-a-h e -------------------- Hima futboli khagh e
A német csapat az angol ellen játszik. Գ----նա-ան թի-ը խ-ղո---է ---լ-ական-թիմի դե-: Գ--------- թ--- խ----- է ա-------- թ--- դ--- Գ-ր-ա-ա-ա- թ-մ- խ-ղ-ւ- է ա-գ-ի-կ-ն թ-մ- դ-մ- -------------------------------------------- Գերմանական թիմը խաղում է անգլիական թիմի դեմ: 0
G-r----k---t’--y-k-a-h-m ----gl-akan--------em G--------- t---- k------ e a-------- t---- d-- G-r-a-a-a- t-i-y k-a-h-m e a-g-i-k-n t-i-i d-m ---------------------------------------------- Germanakan t’imy khaghum e angliakan t’imi dem
Ki nyer? Ո-- է-հ-ղ---մ: Ո-- է հ------- Ո-վ է հ-ղ-ո-մ- -------------- Ո՞վ է հաղթում: 0
VO՞v-- ha-h-’-m V--- e h------- V-՞- e h-g-t-u- --------------- VO՞v e haght’um
Sejtésem sincs. Ե--չգ-տե-: Ե- չ------ Ե- չ-ի-ե-: ---------- Ես չգիտեմ: 0
Y-s-ch-g-tem Y-- c------- Y-s c-’-i-e- ------------ Yes ch’gitem
Pillanatnyilag döntetlen az állás. Ա-ս պ-հ-ն ո- ո---է: Ա-- պ---- ո- ո-- է- Ա-ս պ-հ-ն ո- ո-ի է- ------------------- Այս պահին ոչ ոքի է: 0
Ay---a--n----h--v---- e A-- p---- v---- v---- e A-s p-h-n v-c-’ v-k-i e ----------------------- Ays pahin voch’ vok’i e
A bíró belga. Մ-ց----ը--ել--ա-- -: Մ------- բ------- է- Մ-ց-վ-ր- բ-լ-ի-ց- է- -------------------- Մրցավարը բելգիացի է: 0
Mrts-------b--g-ats-i-e M--------- b--------- e M-t-’-v-r- b-l-i-t-’- e ----------------------- Mrts’avary belgiats’i e
Most tizenegyes van. Հիմա --ւգանային --ս---կ-մե-րա-ո- -: Հ--- տ--------- տ------ մ------- է- Հ-մ- տ-ւ-ա-ա-ի- տ-ս-մ-կ մ-տ-ա-ո- է- ----------------------------------- Հիմա տուգանային տասնմեկ մետրանոց է: 0
H-m---u---ay-n ----me---etr--ot---e H--- t-------- t------ m--------- e H-m- t-g-n-y-n t-s-m-k m-t-a-o-s- e ----------------------------------- Hima tuganayin tasnmek metranots’ e
Gól! Egy-null! Գ-լ-Մ-կ-զր-: Գ----------- Գ-լ-Մ-կ-զ-ո- ------------ Գոլ!Մեկ-զրո: 0
Go-!M---z-o G---------- G-l-M-k-z-o ----------- Gol!Mek-zro

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Csak az erős szavak maradnak fenn!

A ritkábban használt szavak többször változnak, mint a sűrűn használtak. Ez az evolúció törvényei miatt lehet így. A gyakori gének az idő elteltével csak keveset változnak. Formájukban stabilabbak. És úgy néz ki, ugyanez igaz a szavakra is. Egy kutatás keretén belül angol igéket vizsgáltak meg. Ezen belül összehasonlították az igék mai formáját a régi formájukkal. Az angolban a tíz leggyakoribb ige rendhagyó. A legtöbb egyéb ige szabályos. A középkorban viszont a legtöbb ige rendhagyó volt. A ritkán használt rendhagyó igék tehát szabályos igékké fognak alakulni. 300 év múlva az angol nyelv alig fog rendhagyó igéket tartalmazni. Egyéb kutatások is kimutatták, hogy a nyelvek a génekhez hasonlóan szelektálódnak. Kutatók összehasonlították különböző nyelvek leggyakoribb szavait. Ehhez olyan szavakat választottak, melyek hasonlítanak egymásra és ugyanazt jelentik. Egy példa erre a water, Wasser, vatten . Ezeknek a szavaknak ugyanaz az eredetük, ezért hasonlítanak egymásra. Mivel fontos szavak, minden nyelvben sokszor előfordulnak. Így meg tudták tartani formájukat - és máig hasonlítanak egymásra. Kevésbé fontos szavak sokkal gyorsabban változnak. Inkább más szavakkal helyettesítik őket. Emiatt ezek a szavak a különböző nyelveken eltérnek egymástól. Az, hogy miért változnak meg a ritkán használt szavak, még nem teljesen világos. Lehetséges, hogy sokszor rosszul használják vagy ejtik ki őket. Ez amiatt van, mert kevésbé jól ismerjük őket. Előfordulhat azonban, hogy fontos szavaknak ugyanolyanoknak kell lenniük. Mert csak így lehet őket mindig ugyanúgy megérteni. És a szavak azért vannak, hogy megértsük őket.