Kifejezéstár

hu Megismerkedés   »   hy Getting to know others

3 [három]

Megismerkedés

Megismerkedés

3 [երեք]

3 [yerek’]

Getting to know others

[tsanot’anal]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Szia! Ողջ----! Ո------- Ո-ջ-ւ-ն- -------- Ողջույն! 0
Vo--j-y-! V-------- V-g-j-y-! --------- Voghjuyn!
Jó napot! Բ-րի -ր! Բ--- օ-- Բ-ր- օ-! -------- Բարի օր! 0
Bar- or! B--- o-- B-r- o-! -------- Bari or!
Hogy vagy? Ո--ց--ս: Ինչպ-՞- ես: Ո--- ե-- Ի------ ե-- Ո-ն- ե-: Ի-չ-ե-ս ե-: -------------------- Ո՞նց ես: Ինչպե՞ս ես: 0
VO---s’-ye- ---h’-------s V------ y-- I-------- y-- V-՞-t-’ y-s I-c-’-e-s y-s ------------------------- VO՞nts’ yes Inch’pe՞s yes
Ön Európából jön? / Ön európai? Դո-----ր-պայի---՞ք: Դ--- Ե-------- ե--- Դ-ւ- Ե-ր-պ-յ-ց ե-ք- ------------------- Դուք Եվրոպայից ե՞ք: 0
Duk’--evro--y---- --՞-’ D--- Y----------- y---- D-k- Y-v-o-a-i-s- y-՞-’ ----------------------- Duk’ Yevropayits’ ye՞k’
Ön Amerikából jön? / Ön amerikai? Դո-ք -մերի--յ------: Դ--- Ա--------- ե--- Դ-ւ- Ա-ե-ի-ա-ի- ե-ք- -------------------- Դուք Ամերիկայից ե՞ք: 0
Du------rikay---’ -e՞-’ D--- A----------- y---- D-k- A-e-i-a-i-s- y-՞-’ ----------------------- Duk’ Amerikayits’ ye՞k’
Ön Ázsiából jön? / Ön ázsiai? Դ------իա----ե՞ք: Դ--- Ա------ ե--- Դ-ւ- Ա-ի-յ-ց ե-ք- ----------------- Դուք Ասիայից ե՞ք: 0
D--’-Asi--its--ye՞k’ D--- A-------- y---- D-k- A-i-y-t-’ y-՞-’ -------------------- Duk’ Asiayits’ ye՞k’
Melyik hotelben lakik? Ո՞- հ-ու-ա-ոց-ւ-------ւ- ----ւմ: Ո-- հ----------- ե- Դ--- ա------ Ո-ր հ-ո-ր-ն-ց-ւ- ե- Դ-ւ- ա-ր-ւ-: -------------------------------- Ո՞ր հյուրանոցում եք Դուք ապրում: 0
V-՞r--y-r-n--s-u- -ek’ D--’ ---um V--- h----------- y--- D--- a---- V-՞- h-u-a-o-s-u- y-k- D-k- a-r-m --------------------------------- VO՞r hyuranots’um yek’ Duk’ aprum
Mióta van már itt? Ի-չ---ն-ժա----- -,--ր այս-եղ-եք: Ի------ ժ------ է- ո- ա----- ե-- Ի-չ-ա-ն ժ-մ-ն-կ է- ո- ա-ս-ե- ե-: -------------------------------- Ինչքա՞ն ժամանակ է, որ այստեղ եք: 0
In---k---n -ham---k -- vo- -ys-eg--y-k’ I--------- z------- e- v-- a------ y--- I-c-’-’-՞- z-a-a-a- e- v-r a-s-e-h y-k- --------------------------------------- Inch’k’a՞n zhamanak e, vor aystegh yek’
Meddig marad? Ի-չքա՞ն-ժամա--- կմ----այստե-: Ի------ ժ------ կ---- ա------ Ի-չ-ա-ն ժ-մ-ն-կ կ-ն-ք ա-ս-ե-: ----------------------------- Ինչքա՞ն ժամանակ կմնաք այստեղ: 0
I-c----a-n z-am---- ---a------te-h I--------- z------- k----- a------ I-c-’-’-՞- z-a-a-a- k-n-k- a-s-e-h ---------------------------------- Inch’k’a՞n zhamanak kmnak’ aystegh
Tetszik önnek itt? Ձ-- դո--ր է-գա--- այ--ե-: Ձ-- դ---- է գ---- ա------ Ձ-զ դ-ւ-ր է գ-լ-ս ա-ս-ե-: ------------------------- Ձեզ դու՞ր է գալիս այստեղ: 0
Dzez-d--- - g---- ay-t--h D--- d--- e g---- a------ D-e- d-՞- e g-l-s a-s-e-h ------------------------- Dzez du՞r e galis aystegh
Ön itt nyaral? Ձե--ա--ա-----ն --ս-ե-- ե- --ց---ն-ւմ Ձ-- ա--------- ա------ ե- ա--------- Ձ-ր ա-ձ-կ-ւ-դ- ա-ս-ե-ղ ե- ա-ց-ա-ն-ւ- ------------------------------------ Ձեր արձակուրդն այստե՞ղ եք անցկացնում 0
D--r ard-akurd--ays--՞gh yek- a----k-ts’n-m D--- a--------- a------- y--- a------------ D-e- a-d-a-u-d- a-s-e-g- y-k- a-t-’-a-s-n-m ------------------------------------------- Dzer ardzakurdn ayste՞gh yek’ ants’kats’num
Látogasson meg egyszer! Ա-ց-լեք ---! Ա------ ի--- Ա-ց-լ-ք ի-ձ- ------------ Այցելեք ինձ! 0
A-ts’yel--’--n-z! A---------- i---- A-t-’-e-e-’ i-d-! ----------------- Ayts’yelek’ indz!
Itt van az én címem. Սա--մ -ա-----է: Ս- ի- հ----- է- Ս- ի- հ-ս-ե- է- --------------- Սա իմ հասցեն է: 0
S- im -ast--y-- e S- i- h-------- e S- i- h-s-s-y-n e ----------------- Sa im hasts’yen e
Látjuk egymást holnap? Կտե---ե-ն--վ-ղը: Կ--------- վ---- Կ-ե-ն-ե-ն- վ-ղ-: ---------------- Կտեսնվե՞նք վաղը: 0
Kte-n-e՞nk--v---y K---------- v---- K-e-n-e-n-’ v-g-y ----------------- Ktesnve՞nk’ vaghy
Sajnálom, már más tervem van. Ց-վո-մ-ե-, բայ--վ-ղը-ու--շ----ն---------: Ց----- ե-- բ--- վ--- ո---- պ------ ո----- Ց-վ-ւ- ե-, բ-յ- վ-ղ- ո-ր-շ պ-ա-ն-ր ո-ն-մ- ----------------------------------------- Ցավում եմ, բայց վաղը ուրիշ պլաններ ունեմ: 0
T-’a-um--e-,--ay--’--ag-y -ris---lan--r-un-m T------ y--- b----- v---- u---- p------ u--- T-’-v-m y-m- b-y-s- v-g-y u-i-h p-a-n-r u-e- -------------------------------------------- Ts’avum yem, bayts’ vaghy urish planner unem
Szia! / Viszlát! (Vigyázat! / Csak elköszönésnél!) Ցտեսո-թյ-ւ-! Ց----------- Ց-ե-ո-թ-ո-ն- ------------ Ցտեսություն! 0
Ts-te-ut-yu-! T------------ T-’-e-u-’-u-! ------------- Ts’tesut’yun!
Viszontlátásra! Ց-ես--թ-ո--! Ց----------- Ց-ե-ո-թ-ո-ն- ------------ Ցտեսություն! 0
T-’t-su-’y-n! T------------ T-’-e-u-’-u-! ------------- Ts’tesut’yun!
Nemsokára találkozunk! / A közeli viszontlátásra! Ա--յ-մ! Ա------ Ա-ա-ժ-! ------- Առայժմ! 0
Ar--y-hm! A-------- A-r-y-h-! --------- Arrayzhm!

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az ábécék

A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat. Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk. Az írásnak is ez a szerepe. A legtöbb nyelv rendelkezik írással is. Az írás jelekből áll. Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki. Sok írás betűkből áll. Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk. Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza. Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze. Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése. Az alfabet szó görög eredetű. A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta. A történelem során sok különböző ábécé létezett. Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket. Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak. Csak kevés ember ismerte jelentésüket. Később elvesztették szimbolikus jelentésüket. A betűknek manapság nincsenek jelentésük. Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit. Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek. Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek. Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk. Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük. Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni. A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké. Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni. És még mindig képes megértetni magát…