Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   hy big – small

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [վաթսունութ]

68 [vat’sunut’]

big – small

[mets - p’vok’r]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
nagy és kicsi մ-ծ-և փո-ր մ-- և փ--- մ-ծ և փ-ք- ---------- մեծ և փոքր 0
m-t- y-v--’vo-’r m--- y-- p------ m-t- y-v p-v-k-r ---------------- mets yev p’vok’r
Az elefánt nagy. Փ--ը -եծ-է: Փ--- մ-- է- Փ-ղ- մ-ծ է- ----------- Փիղը մեծ է: 0
P-ig-y-me-s-e P----- m--- e P-i-h- m-t- e ------------- P’ighy mets e
Az egér kicsi. Մուկը փ--ր-է: Մ---- փ--- է- Մ-ւ-ը փ-ք- է- ------------- Մուկը փոքր է: 0
Mu-- p-vok’--e M--- p------ e M-k- p-v-k-r e -------------- Muky p’vok’r e
sötét és világos մ--թ-և----ս-վոր մ--- և լ------- մ-ւ- և լ-ւ-ա-ո- --------------- մութ և լուսավոր 0
m-t--ye--lu-a--r m--- y-- l------ m-t- y-v l-s-v-r ---------------- mut’ yev lusavor
Az éjszaka sötét. Գ------մ--թ--: Գ----- մ--- է- Գ-շ-ր- մ-ւ- է- -------------- Գիշերը մութ է: 0
Gi-her- -ut--e G------ m--- e G-s-e-y m-t- e -------------- Gishery mut’ e
A nappal világos. Օրը-պայ-առ է: Օ-- պ----- է- Օ-ը պ-յ-ա- է- ------------- Օրը պայծառ է: 0
Or----y--ar- e O-- p------- e O-y p-y-s-r- e -------------- Ory paytsarr e
öreg és fiatal ծ-ր --ե-ի-ա-ա-դ ծ-- և ե-------- ծ-ր և ե-ի-ա-ա-դ --------------- ծեր և երիտասարդ 0
tse- --v----it-s-rd t--- y-- y--------- t-e- y-v y-r-t-s-r- ------------------- tser yev yeritasard
A mi nagyapánk nagyon öreg. Մեր-պ--ի-ը շատ---- է: Մ-- պ----- շ-- ծ-- է- Մ-ր պ-պ-կ- շ-տ ծ-ր է- --------------------- Մեր պապիկը շատ ծեր է: 0
Mer-pap--y-s------e- e M-- p----- s--- t--- e M-r p-p-k- s-a- t-e- e ---------------------- Mer papiky shat tser e
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. Յո--նասուն տ-րի---ա- նա-ե-----արդ---: Յ--------- տ--- ա--- ն- ե-------- է-- Յ-թ-ն-ս-ւ- տ-ր- ա-ա- ն- ե-ի-ա-ա-դ է-: ------------------------------------- Յոթանասուն տարի առաջ նա երիտասարդ էր: 0
Y-t’-n--u-----i -rr-- ---yeritas-r- er Y--------- t--- a---- n- y--------- e- Y-t-a-a-u- t-r- a-r-j n- y-r-t-s-r- e- -------------------------------------- Yot’anasun tari arraj na yeritasard er
szép és csúnya գեղ---կ---տ--ղ գ------ և տ--- գ-ղ-ց-կ և տ-ե- -------------- գեղեցիկ և տգեղ 0
ge---ts--k y-v tge-h g--------- y-- t---- g-g-e-s-i- y-v t-e-h -------------------- geghets’ik yev tgegh
A pillangó szép. Թիթե---գ-ղեց-կ է: Թ----- գ------ է- Թ-թ-ռ- գ-ղ-ց-կ է- ----------------- Թիթեռը գեղեցիկ է: 0
T’it-ye--y--egh-ts’i--e T--------- g--------- e T-i-’-e-r- g-g-e-s-i- e ----------------------- T’it’yerry geghets’ik e
A pók csúnya. Ս---- տ-եղ -: Ս---- տ--- է- Ս-ր-ը տ-ե- է- ------------- Սարդը տգեղ է: 0
Sa--y tgegh-e S---- t---- e S-r-y t-e-h e ------------- Sardy tgegh e
kövér és sovány գեր-և ն---ր գ-- և ն---- գ-ր և ն-հ-ր ----------- գեր և նիհար 0
ge- -ev nih-r g-- y-- n---- g-r y-v n-h-r ------------- ger yev nihar
Egy nő 100 kilóval kövér. Կ--ը-հ-ր-ո---կ--ո----ո- --- -: Կ--- հ------ կ--------- գ-- է- Կ-ն- հ-ր-ո-ր կ-լ-գ-ա-ո- գ-ր է- ------------------------------ Կինը հարյուր կիլոգրամով գեր է: 0
Ki-y-h--y-r-ki-ogr-m---ger e K--- h----- k--------- g-- e K-n- h-r-u- k-l-g-a-o- g-r e ---------------------------- Kiny haryur kilogramov ger e
Egy férfi 50 kilóval sovány. Տ---արդը-հիսո---կ-լ--ր-մո--ն-հ-ր -: Տ------- հ----- կ--------- ն---- է- Տ-ա-ա-դ- հ-ս-ւ- կ-լ-գ-ա-ո- ն-հ-ր է- ----------------------------------- Տղամարդը հիսուն կիլոգրամով նիհար է: 0
Tgh--ardy-h------il---a--v--ihar e T-------- h---- k--------- n---- e T-h-m-r-y h-s-n k-l-g-a-o- n-h-r e ---------------------------------- Tghamardy hisun kilogramov nihar e
drága és olcsó թ-------ժան թ--- և է--- թ-ն- և է-ա- ----------- թանկ և էժան 0
t-an- y-v--z--n t---- y-- e---- t-a-k y-v e-h-n --------------- t’ank yev ezhan
Az autó drága. Մ-քենա- ---կ -: Մ------ թ--- է- Մ-ք-ն-ն թ-ն- է- --------------- Մեքենան թանկ է: 0
Me----n-n------ e M-------- t---- e M-k-y-n-n t-a-k e ----------------- Mek’yenan t’ank e
Az újság olcsó. Թ-ր-- էժ----: Թ---- է--- է- Թ-ր-ը է-ա- է- ------------- Թերթը էժան է: 0
T’y----------n-e T------- e---- e T-y-r-’- e-h-n e ---------------- T’yert’y ezhan e

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…