Kifejezéstár

hu Melléknevek 2   »   mk Придавки 2

79 [hetvenkilenc]

Melléknevek 2

Melléknevek 2

79 [седумдесет и девет]

79 [syedoomdyesyet i dyevyet]

Придавки 2

[Pridavki 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Egy kék ruha van rajtam. О-л-ч--------во --н ---т-н. Облечена сум во син фустан. О-л-ч-н- с-м в- с-н ф-с-а-. --------------------------- Облечена сум во син фустан. 0
Ob-----y-na----m--- --n --os---. Oblyechyena soom vo sin foostan. O-l-e-h-e-a s-o- v- s-n f-o-t-n- -------------------------------- Oblyechyena soom vo sin foostan.
Egy piros ruha van rajtam. Обл-че-а---м в- --в-- -у--а-. Облечена сум во црвен фустан. О-л-ч-н- с-м в- ц-в-н ф-с-а-. ----------------------------- Облечена сум во црвен фустан. 0
O-l--ch---a soo- ---t--v-e--f-os--n. Oblyechyena soom vo tzrvyen foostan. O-l-e-h-e-a s-o- v- t-r-y-n f-o-t-n- ------------------------------------ Oblyechyena soom vo tzrvyen foostan.
Egy zöld ruha van rajtam. Обл---на сум -о---ле- ф-ст--. Облечена сум во зелен фустан. О-л-ч-н- с-м в- з-л-н ф-с-а-. ----------------------------- Облечена сум во зелен фустан. 0
O-l-----ena -o-m -o --e-y-- f--s---. Oblyechyena soom vo zyelyen foostan. O-l-e-h-e-a s-o- v- z-e-y-n f-o-t-n- ------------------------------------ Oblyechyena soom vo zyelyen foostan.
Veszek egy fekete táskát. Ј-- -у-у-ам -д-- --на ташн-. Јас купувам една црна ташна. Ј-с к-п-в-м е-н- ц-н- т-ш-а- ---------------------------- Јас купувам една црна ташна. 0
Ј-s----p-o-a- -ed-- t-r-a ---h-a. Јas koopoovam yedna tzrna tashna. Ј-s k-o-o-v-m y-d-a t-r-a t-s-n-. --------------------------------- Јas koopoovam yedna tzrna tashna.
Veszek egy barna táskát. Ј-- к-пу-а- ед-а ------- ташн-. Јас купувам една кафеава ташна. Ј-с к-п-в-м е-н- к-ф-а-а т-ш-а- ------------------------------- Јас купувам една кафеава ташна. 0
Ј-s-ko-p-o--m---dna -a-y--va-t-s--a. Јas koopoovam yedna kafyeava tashna. Ј-s k-o-o-v-m y-d-a k-f-e-v- t-s-n-. ------------------------------------ Јas koopoovam yedna kafyeava tashna.
Veszek egy fehér táskát. Јас к-пувам --н- -ела таш--. Јас купувам една бела ташна. Ј-с к-п-в-м е-н- б-л- т-ш-а- ---------------------------- Јас купувам една бела ташна. 0
Ј-s--o-po-v-m-------b-ela --s-n-. Јas koopoovam yedna byela tashna. Ј-s k-o-o-v-m y-d-a b-e-a t-s-n-. --------------------------------- Јas koopoovam yedna byela tashna.
Szükségem van egy új autóra. Ми-т--ба -о-- --ла. Ми треба нова кола. М- т-е-а н-в- к-л-. ------------------- Ми треба нова кола. 0
M- ---eba--ova kola. Mi tryeba nova kola. M- t-y-b- n-v- k-l-. -------------------- Mi tryeba nova kola.
Szükségem van egy gyors autóra. Ми --е-а-б-за-кола. Ми треба брза кола. М- т-е-а б-з- к-л-. ------------------- Ми треба брза кола. 0
Mi----eba brza--o--. Mi tryeba brza kola. M- t-y-b- b-z- k-l-. -------------------- Mi tryeba brza kola.
Szükségem van egy kényelmes autóra. М---реба -до--- --ла. Ми треба удобна кола. М- т-е-а у-о-н- к-л-. --------------------- Ми треба удобна кола. 0
M- tr--ba--odob-a-k-la. Mi tryeba oodobna kola. M- t-y-b- o-d-b-a k-l-. ----------------------- Mi tryeba oodobna kola.
Ott, fent egy idős nő lakik. Та-у--о-е--и-ее-е-на стара --на. Таму горе живее една стара жена. Т-м- г-р- ж-в-е е-н- с-а-а ж-н-. -------------------------------- Таму горе живее една стара жена. 0
Ta-oo--u-rye-ʐi-y-y- -e-na s---- ʐy-n-. Tamoo guorye ʐivyeye yedna stara ʐyena. T-m-o g-o-y- ʐ-v-e-e y-d-a s-a-a ʐ-e-a- --------------------------------------- Tamoo guorye ʐivyeye yedna stara ʐyena.
Ott, fent egy kövér nő lakik. Т-му го----ив-е-е----д-бел-----а. Таму горе живее една дебела жена. Т-м- г-р- ж-в-е е-н- д-б-л- ж-н-. --------------------------------- Таму горе живее една дебела жена. 0
T--oo-g-o-ye ʐivye-- --d-- dy-by--- --en-. Tamoo guorye ʐivyeye yedna dyebyela ʐyena. T-m-o g-o-y- ʐ-v-e-e y-d-a d-e-y-l- ʐ-e-a- ------------------------------------------ Tamoo guorye ʐivyeye yedna dyebyela ʐyena.
Ott, lent egy kíváncsi nő lakik. Таму д--у -ивее -д-а -а---на-- же-а. Таму долу живее една радознала жена. Т-м- д-л- ж-в-е е-н- р-д-з-а-а ж-н-. ------------------------------------ Таму долу живее една радознала жена. 0
T--------o------ey---e--- rado----a-ʐy--a. Tamoo doloo ʐivyeye yedna radoznala ʐyena. T-m-o d-l-o ʐ-v-e-e y-d-a r-d-z-a-a ʐ-e-a- ------------------------------------------ Tamoo doloo ʐivyeye yedna radoznala ʐyena.
A vendégeink kedves emberek voltak. Нашите-г-ст- б-а-ф--- -уѓе. Нашите гости беа фини луѓе. Н-ш-т- г-с-и б-а ф-н- л-ѓ-. --------------------------- Нашите гости беа фини луѓе. 0
N-sh-t---g-os-i-byea --n- ----y-. Nashitye guosti byea fini looѓye. N-s-i-y- g-o-t- b-e- f-n- l-o-y-. --------------------------------- Nashitye guosti byea fini looѓye.
A vendégeink udvarias emberek voltak. На-ит- г---и-беа -ч-иви луѓе. Нашите гости беа учтиви луѓе. Н-ш-т- г-с-и б-а у-т-в- л-ѓ-. ----------------------------- Нашите гости беа учтиви луѓе. 0
Na-h-ty- ---s------- ---h--v- l-oѓy-. Nashitye guosti byea oochtivi looѓye. N-s-i-y- g-o-t- b-e- o-c-t-v- l-o-y-. ------------------------------------- Nashitye guosti byea oochtivi looѓye.
A vendégeink érdekes emberek voltak. На--те г---и ------т-рес-и--у--. Нашите гости беа интересни луѓе. Н-ш-т- г-с-и б-а и-т-р-с-и л-ѓ-. -------------------------------- Нашите гости беа интересни луѓе. 0
N---i---------i-b-ea---t-eryes-i l-oѓ-e. Nashitye guosti byea intyeryesni looѓye. N-s-i-y- g-o-t- b-e- i-t-e-y-s-i l-o-y-. ---------------------------------------- Nashitye guosti byea intyeryesni looѓye.
Kedves gyerekeim vannak. Ј-с има----ли -еца. Јас имам мили деца. Ј-с и-а- м-л- д-ц-. ------------------- Јас имам мили деца. 0
Ј-s -mam -i---d-----. Јas imam mili dyetza. Ј-s i-a- m-l- d-e-z-. --------------------- Јas imam mili dyetza.
De a szomszédoknak szemtelen gyerekei vannak. Н--сос----е-----т др-к------. Но соседите имаат дрски деца. Н- с-с-д-т- и-а-т д-с-и д-ц-. ----------------------------- Но соседите имаат дрски деца. 0
No sos-e--ty---ma-t----ki-d-e---. No sosyeditye imaat drski dyetza. N- s-s-e-i-y- i-a-t d-s-i d-e-z-. --------------------------------- No sosyeditye imaat drski dyetza.
Az ön gyerekei jók? Д-ли-----т--д--а--- м-р--? Дали Вашите деца се мирни? Д-л- В-ш-т- д-ц- с- м-р-и- -------------------------- Дали Вашите деца се мирни? 0
Da-i Va-------d------sye -i-n-? Dali Vashitye dyetza sye mirni? D-l- V-s-i-y- d-e-z- s-e m-r-i- ------------------------------- Dali Vashitye dyetza sye mirni?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Egy nyelv, sok különböző változat

Akkor is ha csak egy nyelvet beszélünk, sok nyelven kommunikálunk. Ugyanis egy nyelv sem egy önmagában zárt rendszer. Minden nyelvben számos dimenzió mutatkozik meg. A nyelv egy élő rendszer. A beszéd mindig a beszélgető partnerhez igazodik. Ezért változtatják az emberek a nyelvet amit beszélnek. Ezek a változások sokféle képen jelentkeznek. Minden nyelvnek megvan például a maga története. A nyelv változott az idők során és a jövőben is változni fog. Ezt onnan lehet felismerni, hogy az idős emberek máshogyan beszélnek mint a fiatalok. A legtöbb nyelvben ezen felül megtalálhatók különböző dialektusok is. A legtöbb dialektusban beszélő ember azonban képes alkalmazkodni a környezetéhez. Bizonyos helyzetekben a hivatalos nyelven beszélnek. A különböző társadalmi rétegek különböző nyelvvel rendelkeznek. A fiatalok nyelve vagy a vadászok nyelve jó példa erre. A munka világában az emberek általában máshogyan beszélnek mint otthon. Sokan munka közben szaknyelvet is használnak. A beszélt és az írott nyelvben is mutatkoznak különbségek. A beszélt nyelv sokszor sokkal egyszerűbb mint az írott. Ez a különbség nagyon nagy is lehet. Ez akkor fordul elő, amikor az írott nyelv sokáig nem változik. A nyelv használóinak ilyenkor meg kell tanulniuk a nyelv írásos formáját használni. Sokszor a nők és a férfiak nyelve is különbözik egymástól. A nyugati társadalmakban ez a különbség nem túl nagy. Vannak azonban olyan országok, ahol a nők teljesen máshogy beszélnek mint a férfiak. Vannak olyan kultúrák is ahol az udvariasságnak egyéni nyelvi formái vannak. Tehát nem is olyan egyszerű beszélni! Nagyon sok dologra kell közben egyszerre figyelnünk...