Kifejezéstár

hu Melléknevek 2   »   kn ಗುಣವಾಚಕಗಳು ೨

79 [hetvenkilenc]

Melléknevek 2

Melléknevek 2

೭೯ [ಎಪ್ಪತ್ತೊಂಬತ್ತು]

79 [Eppattombattu]

ಗುಣವಾಚಕಗಳು ೨

[guṇavācakagaḷu -2.]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kannada Lejátszás Több
Egy kék ruha van rajtam. ನ--ು -ಂ-ು---ಲ---ಂ-ಿ-ನ್-ು---ಿ-ಿದ-ದ-ನೆ. ನ--- ಒ--- ನ--- ಅ-------- ಧ----------- ನ-ನ- ಒ-ದ- ನ-ಲ- ಅ-ಗ-ಯ-್-ು ಧ-ಿ-ಿ-್-ೇ-ೆ- ------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ನೀಲಿ ಅಂಗಿಯನ್ನು ಧರಿಸಿದ್ದೇನೆ. 0
Nānu----u-nīli----iyan-u-d-ari-i-dē--. N--- o--- n--- a-------- d------------ N-n- o-d- n-l- a-g-y-n-u d-a-i-i-d-n-. -------------------------------------- Nānu ondu nīli aṅgiyannu dharisiddēne.
Egy piros ruha van rajtam. ನಾ---ಒ-ದು --ಂಪು ಅ-ಗಿ---ನು--ರ-ಸ-ದ್ದೇ--. ನ--- ಒ--- ಕ---- ಅ-------- ಧ----------- ನ-ನ- ಒ-ದ- ಕ-ಂ-ು ಅ-ಗ-ಯ-್-ು ಧ-ಿ-ಿ-್-ೇ-ೆ- -------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಕೆಂಪು ಅಂಗಿಯನ್ನು ಧರಿಸಿದ್ದೇನೆ. 0
Nā---o-d------- a-g--a--u-d--r-sidd---. N--- o--- k---- a-------- d------------ N-n- o-d- k-m-u a-g-y-n-u d-a-i-i-d-n-. --------------------------------------- Nānu ondu kempu aṅgiyannu dharisiddēne.
Egy zöld ruha van rajtam. ನಾನು-ಒ--------- -ಂಗಿಯ---- ಧ-ಿ------ನೆ. ನ--- ಒ--- ಹ---- ಅ-------- ಧ----------- ನ-ನ- ಒ-ದ- ಹ-ಿ-ು ಅ-ಗ-ಯ-್-ು ಧ-ಿ-ಿ-್-ೇ-ೆ- -------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಹಸಿರು ಅಂಗಿಯನ್ನು ಧರಿಸಿದ್ದೇನೆ. 0
N-n--o-d- ----ru-a-gi--n---d-a---iddēne. N--- o--- h----- a-------- d------------ N-n- o-d- h-s-r- a-g-y-n-u d-a-i-i-d-n-. ---------------------------------------- Nānu ondu hasiru aṅgiyannu dharisiddēne.
Veszek egy fekete táskát. ನಾ-ು -ಂದು ಕಪ-ಪು ----ನ್ನ- -----ುತ್-ೇನ-. ನ--- ಒ--- ಕ---- ಚ------- ಕ------------ ನ-ನ- ಒ-ದ- ಕ-್-ು ಚ-ಲ-ನ-ನ- ಕ-ಳ-ಳ-ತ-ತ-ನ-. -------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಕಪ್ಪು ಚೀಲವನ್ನು ಕೊಳ್ಳುತ್ತೇನೆ. 0
N-n--on-- -appu c-lav--nu -oḷ-uttēne. N--- o--- k---- c-------- k---------- N-n- o-d- k-p-u c-l-v-n-u k-ḷ-u-t-n-. ------------------------------------- Nānu ondu kappu cīlavannu koḷḷuttēne.
Veszek egy barna táskát. ನಾ-ು-ಒಂದ- ಕ-ದು-ಚ-ಲವನ್-ು ಕ--್ಳು-್----. ನ--- ಒ--- ಕ--- ಚ------- ಕ------------ ನ-ನ- ಒ-ದ- ಕ-ದ- ಚ-ಲ-ನ-ನ- ಕ-ಳ-ಳ-ತ-ತ-ನ-. ------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಕಂದು ಚೀಲವನ್ನು ಕೊಳ್ಳುತ್ತೇನೆ. 0
Nā-u------k-n-- --l--annu --ḷḷu--ē--. N--- o--- k---- c-------- k---------- N-n- o-d- k-n-u c-l-v-n-u k-ḷ-u-t-n-. ------------------------------------- Nānu ondu kandu cīlavannu koḷḷuttēne.
Veszek egy fehér táskát. ನಾ---ಒಂ-ು-ಬ--ಿ -ೀಲ--್ನು--ೊಳ್ಳ----ೇನ-. ನ--- ಒ--- ಬ--- ಚ------- ಕ------------ ನ-ನ- ಒ-ದ- ಬ-ಳ- ಚ-ಲ-ನ-ನ- ಕ-ಳ-ಳ-ತ-ತ-ನ-. ------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಬಿಳಿ ಚೀಲವನ್ನು ಕೊಳ್ಳುತ್ತೇನೆ. 0
Nānu-on-- -iḷ- ---a-an----oḷ--tt---. N--- o--- b--- c-------- k---------- N-n- o-d- b-ḷ- c-l-v-n-u k-ḷ-u-t-n-. ------------------------------------ Nānu ondu biḷi cīlavannu koḷḷuttēne.
Szükségem van egy új autóra. ನ----ಒಂದ- --ಸ ಗ-ಡ- ಬ-ಕು. ನ--- ಒ--- ಹ-- ಗ--- ಬ---- ನ-ಗ- ಒ-ದ- ಹ-ಸ ಗ-ಡ- ಬ-ಕ-. ------------------------ ನನಗೆ ಒಂದು ಹೊಸ ಗಾಡಿ ಬೇಕು. 0
Nana-- -n-- -o-- g--i--ēku. N----- o--- h--- g--- b---- N-n-g- o-d- h-s- g-ḍ- b-k-. --------------------------- Nanage ondu hosa gāḍi bēku.
Szükségem van egy gyors autóra. ನ-------ು-ವೇಗವಾದ --ಡಿ ---ು. ನ--- ಒ--- ವ----- ಗ--- ಬ---- ನ-ಗ- ಒ-ದ- ವ-ಗ-ಾ- ಗ-ಡ- ಬ-ಕ-. --------------------------- ನನಗೆ ಒಂದು ವೇಗವಾದ ಗಾಡಿ ಬೇಕು. 0
Nan-ge----- ---avā-a-gāḍi---ku. N----- o--- v------- g--- b---- N-n-g- o-d- v-g-v-d- g-ḍ- b-k-. ------------------------------- Nanage ondu vēgavāda gāḍi bēku.
Szükségem van egy kényelmes autóra. ನನಗ- ಒಂ-ು-ಹಿ-ಕರವ-- ಗಾಡಿ ಬ--ು. ನ--- ಒ--- ಹ------- ಗ--- ಬ---- ನ-ಗ- ಒ-ದ- ಹ-ತ-ರ-ಾ- ಗ-ಡ- ಬ-ಕ-. ----------------------------- ನನಗೆ ಒಂದು ಹಿತಕರವಾದ ಗಾಡಿ ಬೇಕು. 0
N-na-- o-du ---a--ra-ād- -----b---. N----- o--- h----------- g--- b---- N-n-g- o-d- h-t-k-r-v-d- g-ḍ- b-k-. ----------------------------------- Nanage ondu hitakaravāda gāḍi bēku.
Ott, fent egy idős nő lakik. ಅಲ-ಲ- -ೇಲೆ ಒಬ-- ---್-ಾದ----ಳೆ--ಾಸ-----ತ-ಳೆ. ಅ---- ಮ--- ಒ--- ವ------ ಮ---- ವ------------ ಅ-್-ಿ ಮ-ಲ- ಒ-್- ವ-ಸ-ಸ-ದ ಮ-ಿ-ೆ ವ-ಸ-ಸ-ತ-ತ-ಳ-. ------------------------------------------- ಅಲ್ಲಿ ಮೇಲೆ ಒಬ್ಬ ವಯಸ್ಸಾದ ಮಹಿಳೆ ವಾಸಿಸುತ್ತಾಳೆ. 0
Al-- mē-- -bba v-yas----a-ma--ḷ----s-s------. A--- m--- o--- v--------- m----- v----------- A-l- m-l- o-b- v-y-s-s-d- m-h-ḷ- v-s-s-t-ā-e- --------------------------------------------- Alli mēle obba vayas'sāda mahiḷe vāsisuttāḷe.
Ott, fent egy kövér nő lakik. ಅಲ್ಲ---ೇ-ೆ-ಒಬ್--ದಪ-ಪ-----ೆ ---ಿ-ುತ್-ಾಳ-. ಅ---- ಮ--- ಒ--- ದ--- ಮ---- ವ------------ ಅ-್-ಿ ಮ-ಲ- ಒ-್- ದ-್- ಮ-ಿ-ೆ ವ-ಸ-ಸ-ತ-ತ-ಳ-. ---------------------------------------- ಅಲ್ಲಿ ಮೇಲೆ ಒಬ್ಬ ದಪ್ಪ ಮಹಿಳೆ ವಾಸಿಸುತ್ತಾಳೆ. 0
All----le-o--- -a-----a--ḷe v--i--tt--e. A--- m--- o--- d---- m----- v----------- A-l- m-l- o-b- d-p-a m-h-ḷ- v-s-s-t-ā-e- ---------------------------------------- Alli mēle obba dappa mahiḷe vāsisuttāḷe.
Ott, lent egy kíváncsi nő lakik. ಅ-್ಲ- ----ೆ---್---ು-ೂಹಲವು-್- --ಿಳ---ಾ-ಿಸ--್ತ--ೆ. ಅ---- ಕ---- ಒ--- ಕ---------- ಮ---- ವ------------ ಅ-್-ಿ ಕ-ಳ-ೆ ಒ-್- ಕ-ತ-ಹ-ವ-ಳ-ಳ ಮ-ಿ-ೆ ವ-ಸ-ಸ-ತ-ತ-ಳ-. ------------------------------------------------ ಅಲ್ಲಿ ಕೆಳಗೆ ಒಬ್ಬ ಕುತೂಹಲವುಳ್ಳ ಮಹಿಳೆ ವಾಸಿಸುತ್ತಾಳೆ. 0
A--i k-ḷage ob---k-tū--la-uḷḷa -a-iḷ---ā--s-t--ḷe. A--- k----- o--- k------------ m----- v----------- A-l- k-ḷ-g- o-b- k-t-h-l-v-ḷ-a m-h-ḷ- v-s-s-t-ā-e- -------------------------------------------------- Alli keḷage obba kutūhalavuḷḷa mahiḷe vāsisuttāḷe.
A vendégeink kedves emberek voltak. ನ--ಮ ಅ---ಿಗ-- -ಳ್ಳೆಯ-ಜ-. ನ--- ಅ------- ಒ----- ಜ-- ನ-್- ಅ-ಿ-ಿ-ಳ- ಒ-್-ೆ- ಜ-. ------------------------ ನಮ್ಮ ಅತಿಥಿಗಳು ಒಳ್ಳೆಯ ಜನ. 0
N-m--a ati-h-g-ḷu-o-ḷe-a j--a. N----- a--------- o----- j---- N-m-m- a-i-h-g-ḷ- o-ḷ-y- j-n-. ------------------------------ Nam'ma atithigaḷu oḷḷeya jana.
A vendégeink udvarias emberek voltak. ನಮ-ಮ-ಅತಿಥಿಗ-- --ನೀತ ಜನ. ನ--- ಅ------- ವ---- ಜ-- ನ-್- ಅ-ಿ-ಿ-ಳ- ವ-ನ-ತ ಜ-. ----------------------- ನಮ್ಮ ಅತಿಥಿಗಳು ವಿನೀತ ಜನ. 0
Na-'m- ati-h----u -i-ī-a--a--. N----- a--------- v----- j---- N-m-m- a-i-h-g-ḷ- v-n-t- j-n-. ------------------------------ Nam'ma atithigaḷu vinīta jana.
A vendégeink érdekes emberek voltak. ನಮ-ಮ ಅ----ಗಳ----ವಾರಸ-----ಜ-. ನ--- ಅ------- ಸ--------- ಜ-- ನ-್- ಅ-ಿ-ಿ-ಳ- ಸ-ವ-ರ-್-ಕ- ಜ-. ---------------------------- ನಮ್ಮ ಅತಿಥಿಗಳು ಸ್ವಾರಸ್ಯಕರ ಜನ. 0
N----a at---igaḷ------a-yak-ra -a-a. N----- a--------- s----------- j---- N-m-m- a-i-h-g-ḷ- s-ā-a-y-k-r- j-n-. ------------------------------------ Nam'ma atithigaḷu svārasyakara jana.
Kedves gyerekeim vannak. ನನ-ೆ ಮ-ದ್-- ಮ-----ದ-ದ-ರ-. ನ--- ಮ----- ಮ------------ ನ-ಗ- ಮ-ದ-ದ- ಮ-್-ಳ-ದ-ದ-ರ-. ------------------------- ನನಗೆ ಮುದ್ದು ಮಕ್ಕಳಿದ್ದಾರೆ. 0
N---ge----du --kk-ḷi---re. N----- m---- m------------ N-n-g- m-d-u m-k-a-i-d-r-. -------------------------- Nanage muddu makkaḷiddāre.
De a szomszédoknak szemtelen gyerekei vannak. ಆದ-ೆ ನೆ-ೆಮ-ೆಯವ- ಮಕ---ು-ತ---------ರು. ಆ--- ನ--------- ಮ----- ತ---- ತ------ ಆ-ರ- ನ-ರ-ಮ-ೆ-ವ- ಮ-್-ಳ- ತ-ಂ-ಾ ತ-ಂ-ರ-. ------------------------------------ ಆದರೆ ನೆರೆಮನೆಯವರ ಮಕ್ಕಳು ತುಂಬಾ ತುಂಟರು. 0
Ā--re-ne---a--ya-a-- --k--ḷ--tu-b--t-ṇ-a-u. Ā---- n------------- m------ t---- t------- Ā-a-e n-r-m-n-y-v-r- m-k-a-u t-m-ā t-ṇ-a-u- ------------------------------------------- Ādare neremaneyavara makkaḷu tumbā tuṇṭaru.
Az ön gyerekei jók? ನಿಮ-- -ಕ್----ಒಳ್--ಯ-ರೆ? ನ---- ಮ----- ಒ--------- ನ-ಮ-ಮ ಮ-್-ಳ- ಒ-್-ೆ-ವ-ೆ- ----------------------- ನಿಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳು ಒಳ್ಳೆಯವರೆ? 0
Ni-'---m---aḷ----ḷe-av--e? N----- m------ o---------- N-m-m- m-k-a-u o-ḷ-y-v-r-? -------------------------- Nim'ma makkaḷu oḷḷeyavare?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Egy nyelv, sok különböző változat

Akkor is ha csak egy nyelvet beszélünk, sok nyelven kommunikálunk. Ugyanis egy nyelv sem egy önmagában zárt rendszer. Minden nyelvben számos dimenzió mutatkozik meg. A nyelv egy élő rendszer. A beszéd mindig a beszélgető partnerhez igazodik. Ezért változtatják az emberek a nyelvet amit beszélnek. Ezek a változások sokféle képen jelentkeznek. Minden nyelvnek megvan például a maga története. A nyelv változott az idők során és a jövőben is változni fog. Ezt onnan lehet felismerni, hogy az idős emberek máshogyan beszélnek mint a fiatalok. A legtöbb nyelvben ezen felül megtalálhatók különböző dialektusok is. A legtöbb dialektusban beszélő ember azonban képes alkalmazkodni a környezetéhez. Bizonyos helyzetekben a hivatalos nyelven beszélnek. A különböző társadalmi rétegek különböző nyelvvel rendelkeznek. A fiatalok nyelve vagy a vadászok nyelve jó példa erre. A munka világában az emberek általában máshogyan beszélnek mint otthon. Sokan munka közben szaknyelvet is használnak. A beszélt és az írott nyelvben is mutatkoznak különbségek. A beszélt nyelv sokszor sokkal egyszerűbb mint az írott. Ez a különbség nagyon nagy is lehet. Ez akkor fordul elő, amikor az írott nyelv sokáig nem változik. A nyelv használóinak ilyenkor meg kell tanulniuk a nyelv írásos formáját használni. Sokszor a nők és a férfiak nyelve is különbözik egymástól. A nyugati társadalmakban ez a különbség nem túl nagy. Vannak azonban olyan országok, ahol a nők teljesen máshogy beszélnek mint a férfiak. Vannak olyan kultúrák is ahol az udvariasságnak egyéni nyelvi formái vannak. Tehát nem is olyan egyszerű beszélni! Nagyon sok dologra kell közben egyszerre figyelnünk...