Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 2   »   hy giving reasons 2

76 [hetvenhat]

valamit megmagyarázni 2

valamit megmagyarázni 2

76 [յոթանասունվեց]

76 [yot’anasunvets’]

giving reasons 2

[inch’ vor ban himnavorel 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Miért nem jöttél? Ի-չո-՞-չեիր-եկե-: Ի----- չ--- ե---- Ի-չ-ւ- չ-ի- ե-ե-: ----------------- Ինչու՞ չեիր եկել: 0
In--’u--c-’-ei--y-kel I------ c------ y---- I-c-’-՞ c-’-e-r y-k-l --------------------- Inch’u՞ ch’yeir yekel
Beteg voltam. Ես --վա----ի: Ե- հ----- է-- Ե- հ-վ-ն- է-: ------------- Ես հիվանդ էի: 0
Y-s-----nd--i Y-- h----- e- Y-s h-v-n- e- ------------- Yes hivand ei
Nem jöttem, mert beteg voltam. Ե- չե--եկ-լ--ո-ո-հ--և -ս հ--------: Ե- չ-- ե---- ո------- ե- հ----- է-- Ե- չ-ի ե-ե-, ո-ո-հ-տ- ե- հ-վ-ն- է-: ----------------------------------- Ես չեի եկել, որովհետև ես հիվանդ էի: 0
Y---c--y-- y--el--v-r-vhet----e---i---- ei Y-- c----- y----- v--------- y-- h----- e- Y-s c-’-e- y-k-l- v-r-v-e-e- y-s h-v-n- e- ------------------------------------------ Yes ch’yei yekel, vorovhetev yes hivand ei
Ő miért nem jött? Ին-ո-՞ չէր նա ե--լ: Ի----- չ-- ն- ե---- Ի-չ-ւ- չ-ր ն- ե-ե-: ------------------- Ինչու՞ չէր նա եկել: 0
I-ch’-՞-ch’e- n- -ek-l I------ c---- n- y---- I-c-’-՞ c-’-r n- y-k-l ---------------------- Inch’u՞ ch’er na yekel
Fáradt volt. Նա-հ-------ր: Ն- հ----- է-- Ն- հ-գ-ա- է-: ------------- Նա հոգնած էր: 0
Na ho-na----r N- h------ e- N- h-g-a-s e- ------------- Na hognats er
Nem jött, mert fáradt volt. Նա--է---կել- ո-ո---տ- նա-հո---ծ -ր: Ն- չ-- ե---- ո------- ն- հ----- է-- Ն- չ-ր ե-ե-, ո-ո-հ-տ- ն- հ-գ-ա- է-: ----------------------------------- Նա չէր եկել, որովհետև նա հոգնած էր: 0
Na-ch’er--eke------o-h-t-v-n--hog--t- -r N- c---- y----- v--------- n- h------ e- N- c-’-r y-k-l- v-r-v-e-e- n- h-g-a-s e- ---------------------------------------- Na ch’er yekel, vorovhetev na hognats er
Ő miért nem jött? Ին--ւ- չ---նա--կ--: Ի----- չ-- ն- ե---- Ի-չ-ւ- չ-ր ն- ե-ե-: ------------------- Ինչու՞ չէր նա եկել: 0
In-h-u՞ --’er-n- -ekel I------ c---- n- y---- I-c-’-՞ c-’-r n- y-k-l ---------------------- Inch’u՞ ch’er na yekel
Nem volt kedve. Նա--ա-ու----ո--ե-: Ն- հ------ չ------ Ն- հ-ճ-ւ-ք չ-ւ-ե-: ------------------ Նա հաճույք չուներ: 0
N- -a----k’ c-’u-er N- h------- c------ N- h-c-u-k- c-’-n-r ------------------- Na hachuyk’ ch’uner
Nem jött, mert nem volt kedve. Նա--է- --ել- ո-ո-ե-ետև -ա -աճ---ք-չ-ւ-եր: Ն- չ-- ե---- ո-------- ն- հ------ չ------ Ն- չ-ր ե-ե-, ո-ո-ե-ե-և ն- հ-ճ-ւ-ք չ-ւ-ե-: ----------------------------------------- Նա չէր եկել, որովեհետև նա հաճույք չուներ: 0
N---h’-r ye--l,---r---het---n- ha-h-y----h----r N- c---- y----- v---------- n- h------- c------ N- c-’-r y-k-l- v-r-v-h-t-v n- h-c-u-k- c-’-n-r ----------------------------------------------- Na ch’er yekel, vorovehetev na hachuyk’ ch’uner
Miért nem jöttetek? Ինչո-- -եի-----լ: Ի----- չ--- ե---- Ի-չ-ւ- չ-ի- ե-ե-: ----------------- Ինչու՞ չեիք եկել: 0
In-h-u- -----ik’ y-kel I------ c------- y---- I-c-’-՞ c-’-e-k- y-k-l ---------------------- Inch’u՞ ch’yeik’ yekel
Az autónk tönkrement. Մ-ր-մ---ն----չ-ցել -ր: Մ-- մ------ փ----- է-- Մ-ր մ-ք-ն-ն փ-ա-ե- է-: ---------------------- Մեր մեքենան փչացել էր: 0
Me--m-k’ye--n----h-a----el--r M-- m-------- p----------- e- M-r m-k-y-n-n p-c-’-t-’-e- e- ----------------------------- Mer mek’yenan p’ch’ats’yel er
Nem jöttünk el, mert az autónk tönkrement. Մեն- ---նք եկել,--ր-վ-ետ- -ե---ե-ենան-փ----լ էր: Մ--- չ---- ե---- ո------- մ-- մ------ փ----- է-- Մ-ն- չ-ի-ք ե-ե-, ո-ո-հ-տ- մ-ր մ-ք-ն-ն փ-ա-ե- է-: ------------------------------------------------ Մենք չէինք եկել, որովհետև մեր մեքենան փչացել էր: 0
M-n-’ ch-e-nk- yeke-, -o---h-tev m-r-me-’--na- -’ch--t---e- er M---- c------- y----- v--------- m-- m-------- p----------- e- M-n-’ c-’-i-k- y-k-l- v-r-v-e-e- m-r m-k-y-n-n p-c-’-t-’-e- e- -------------------------------------------------------------- Menk’ ch’eink’ yekel, vorovhetev mer mek’yenan p’ch’ats’yel er
Miért nem jöttek el az emberek? Ինչ--՞--է-- -ար-իկ եկե-: Ի----- չ--- մ----- ե---- Ի-չ-ւ- չ-ի- մ-ր-ի- ե-ե-: ------------------------ Ինչու՞ չէին մարդիկ եկել: 0
Inc--u՞-----in-ma--ik-----l I------ c----- m----- y---- I-c-’-՞ c-’-i- m-r-i- y-k-l --------------------------- Inch’u՞ ch’ein mardik yekel
Lekésték a vonatot. Նր--ք գ--ցքի- -ին ուշ--ել: Ն---- գ------ է-- ո------- Ն-ա-ք գ-ա-ք-ց է-ն ո-շ-ց-լ- -------------------------- Նրանք գնացքից էին ուշացել: 0
Nr-n-- -n--s----ts’ e-- -----s-yel N----- g----------- e-- u--------- N-a-k- g-a-s-k-i-s- e-n u-h-t-’-e- ---------------------------------- Nrank’ gnats’k’its’ ein ushats’yel
Nem jöttek el, mert lekésték a vonatot. Նրան- -էին -կել, որ--հե---գ---քի- --ն---շ-ցե-: Ն---- չ--- ե---- ո------- գ------ է-- ո------- Ն-ա-ք չ-ի- ե-ե-, ո-ո-հ-տ- գ-ա-ք-ց է-ն ո-շ-ց-լ- ---------------------------------------------- Նրանք չէին եկել, որովհետև գնացքից էին ուշացել: 0
Nr---’---’ei--ye-e-,--or-----ev gn----k---s’-e-- -s-a--’-el N----- c----- y----- v--------- g----------- e-- u--------- N-a-k- c-’-i- y-k-l- v-r-v-e-e- g-a-s-k-i-s- e-n u-h-t-’-e- ----------------------------------------------------------- Nrank’ ch’ein yekel, vorovhetev gnats’k’its’ ein ushats’yel
Miért nem jöttél el? Ին-ու՞ չէ-ր--կ-լ: Ի----- չ--- ե---- Ի-չ-ւ- չ-ի- ե-ե-: ----------------- Ինչու՞ չէիր եկել: 0
I-c-’-- c-’------kel I------ c----- y---- I-c-’-՞ c-’-i- y-k-l -------------------- Inch’u՞ ch’eir yekel
Nem volt szabad. Ինձ ----կ-րելի: Ի-- չ-- կ------ Ի-ձ չ-ր կ-ր-լ-: --------------- Ինձ չէր կարելի: 0
I--z--h--r-kar-li I--- c---- k----- I-d- c-’-r k-r-l- ----------------- Indz ch’er kareli
Nem jöttem el, mert nem volt szabad. Ե- -է--եկել-----վ-ետև ինձ չէր--ա--լ-: Ե- չ-- ե---- ո------- ի-- չ-- կ------ Ե- չ-ի ե-ե-, ո-ո-հ-տ- ի-ձ չ-ր կ-ր-լ-: ------------------------------------- Ես չէի եկել, որովհետև ինձ չէր կարելի: 0
Y---c--e- y----,-----vh--ev-in-- ch’er-kar-li Y-- c---- y----- v--------- i--- c---- k----- Y-s c-’-i y-k-l- v-r-v-e-e- i-d- c-’-r k-r-l- --------------------------------------------- Yes ch’ei yekel, vorovhetev indz ch’er kareli

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az amerikai őshonos nyelvek

Amerikában sok különböző nyelvet beszélnek. Az angol Észak-Amerika legfontosabb nyelve. Dél-Amerikában a spanyol és a portugál dominál. Mindezen nyelvek Európából származnak. A gyarmatosítás előtt más nyelven beszéltek ezeken a területeken. Ezeket amerikai őshonos nyelveknek nevezzük. Ezeket máig nem kutatták fel rendesen. Ezen nyelvek sokszínűsége óriási. Úgy gondolják, hogy Észak-Amerikában körülbelül 60 nyelvcsalád létezik. Dél-Amerikában ez a szám elérheti a 150-et. Ezekhez jön még számos elszigetelt nyelv. Mindezen nyelvek nagyon különbözőek. Csak nagyon kevés közös vonással rendelkeznek. Ezért nehéz a nyelveket besorolni. Az, hogy ennyire különböznek egymástól, Amerika történetével függ össze. Amerikát több lépcsőben népesítették be. Az első emberek 10000 évvel ezelőtt érkeztek Amerikába. Ez a populáció magával vitte a nyelvét a kontinensre. A legjobban azonban az ázsiai nyelvekre hasonlítanak az amerikai őshonos nyelvek. A régi amerikai nyelvek helyzete azonban nem mindenhol egyforma. Dél-Amerikában számos indián nyelv máig él. Olyan nyelveket mint a guarani vagy a kecsua milliók beszélik. Észak-Amerikában viszont sok nyelv majdnem teljesen kihalt. Az amerikai indiánok kultúráját sokáig elnyomták. Ezáltal a nyelvük is feledésbe merült. Néhány évtizede azonban ismét megnőtt az érdeklődés irántuk. Számos kezdeményezés létezik ezen nyelvek ápolására és megőrzésére. Tehát mégis lesz szamukra jövő…