Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   hy Past tense 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [ութանասուներկու]

82 [ut’anasunerku]

Past tense 2

[ants’yal 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? Պե-ք-էր -տապոգնո-թյ--- կ---եի՞ր: Պ--- է- շ------------- կ-------- Պ-տ- է- շ-ա-ո-ն-ւ-յ-ւ- կ-ն-ե-՞-: -------------------------------- Պետք էր շտապոգնություն կանչեի՞ր: 0
P-tk- e--sht-po--ut’yu--ka-ch--e-՞r P---- e- s------------- k---------- P-t-’ e- s-t-p-g-u-’-u- k-n-h-y-i-r ----------------------------------- Petk’ er shtapognut’yun kanch’yei՞r
Muszáj volt az orvost hívnod? Պե-ք -ր բժ-շ--ն---նչեի՞-: Պ--- է- բ------ կ-------- Պ-տ- է- բ-ի-կ-ն կ-ն-ե-՞-: ------------------------- Պետք էր բժիշկին կանչեի՞ր: 0
P---’-e- -----hk-- k--c---e-՞r P---- e- b-------- k---------- P-t-’ e- b-h-s-k-n k-n-h-y-i-r ------------------------------ Petk’ er bzhishkin kanch’yei՞r
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? Պե-- -- ո-տի-ան---յ-ն- կանչե--ր: Պ--- է- ո------------- կ-------- Պ-տ- է- ո-տ-կ-ն-ւ-յ-ն- կ-ն-ե-՞-: -------------------------------- Պետք էր ոստիկանությանը կանչեի՞ր: 0
Petk---r-----ik-n-t--any-k-----y-i-r P---- e- v-------------- k---------- P-t-’ e- v-s-i-a-u-’-a-y k-n-h-y-i-r ------------------------------------ Petk’ er vostikanut’yany kanch’yei՞r
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. Հե-ա--ս---մ-ր--ուն-՞-:--ի ք-չ---------եի: Հ------------- ո------ Մ- ք-- ա--- ո----- Հ-ռ-խ-ս-հ-մ-ր- ո-ն-՞-: Մ- ք-չ ա-ա- ո-ն-ի- ----------------------------------------- Հեռախոսահամարը ունե՞ք: Մի քիչ առաջ ունեի: 0
He--ak--sah-mar- --e՞k’ Mi --ich’----aj--n-i H--------------- u----- M- k----- a---- u--- H-r-a-h-s-h-m-r- u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- -------------------------------------------- Herrakhosahamary une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. Հա-ցեն ո--ե--: -- ք-չ-ա--ջ---ն-ի: Հ----- ո------ Մ- ք-- ա--- ո----- Հ-ս-ե- ո-ն-՞-: Մ- ք-չ ա-ա- ո-ն-ի- --------------------------------- Հասցեն ունե՞ք: Մի քիչ առաջ ունեի: 0
Hasts--en-une--’-Mi k-ic----rraj----i H-------- u----- M- k----- a---- u--- H-s-s-y-n u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- ------------------------------------- Hasts’yen une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. Քաղ-քի-քար---- --ն-՞ք- ---քի--ա--ջ ուն-ի: Ք----- ք------ ո------ Մ- ք-- ա--- ո----- Ք-ղ-ք- ք-ր-ե-ը ո-ն-՞-: Մ- ք-չ ա-ա- ո-ն-ի- ----------------------------------------- Քաղաքի քարտեզը ունե՞ք: Մի քիչ առաջ ունեի: 0
K---h-k’i--’ar--zy une--- ------c-’ -rr-- u--i K-------- k------- u----- M- k----- a---- u--- K-a-h-k-i k-a-t-z- u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- ---------------------------------------------- K’aghak’i k’artezy une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. Ն- --տ--ա- --ա՞վ:--- չ-- -ա-ո--ճշտ-պ-հ---լ: Ն- ճ------ ե----- Ն- չ-- կ---- ճ------ գ--- Ն- ճ-տ-պ-հ ե-ա-վ- Ն- չ-ր կ-ր-ղ ճ-տ-պ-հ գ-լ- ------------------------------------------- Նա ճշտապահ եկա՞վ: Նա չէր կարող ճշտապահ գալ: 0
N- --shtapa-----a----- c-’-- ka-ogh-ch--ta-ah--al N- c-------- y----- N- c---- k----- c-------- g-- N- c-s-t-p-h y-k-՞- N- c-’-r k-r-g- c-s-t-p-h g-l ------------------------------------------------- Na chshtapah yeka՞v Na ch’er karogh chshtapah gal
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. Ն--ճան-պար-ը -տա--: -ա--էր -ա-------ապ---- գտ---: Ն- ճ-------- գ----- Ն- չ-- կ---- ճ-------- գ----- Ն- ճ-ն-պ-ր-ը գ-ա-վ- Ն- չ-ր կ-ր-ղ ճ-ն-պ-ր-ը գ-ն-լ- ------------------------------------------------- Նա ճանապարհը գտա՞վ: Նա չէր կարող ճանապարհը գտնել: 0
Na chan--arhy---a՞--Na c--er--a-----chanapa----gt--l N- c--------- g---- N- c---- k----- c--------- g---- N- c-a-a-a-h- g-a-v N- c-’-r k-r-g- c-a-a-a-h- g-n-l ---------------------------------------------------- Na chanaparhy gta՞v Na ch’er karogh chanaparhy gtnel
Megértett téged? Nem tudott megérteni. Նա քե- --սկաց-՞-- Ն----ր կարո- -նձ -ա-կ-նա-: Ն- ք-- հ--------- Ն- չ-- կ---- ի-- հ-------- Ն- ք-զ հ-ս-ա-ա-վ- Ն- չ-ր կ-ր-ղ ի-ձ հ-ս-ա-ա-: -------------------------------------------- Նա քեզ հասկացա՞վ: Նա չէր կարող ինձ հասկանալ: 0
N- k-----h--k--s---v-N- ---e- k----h -ndz---s-an-l N- k---- h---------- N- c---- k----- i--- h------- N- k-y-z h-s-a-s-a-v N- c-’-r k-r-g- i-d- h-s-a-a- -------------------------------------------------- Na k’yez haskats’a՞v Na ch’er karogh indz haskanal
Miért nem tudtál pontosan jönni? Ի-չո-՞ --ս կար-ղացել ժա-ա------գ-լ: Ի----- չ-- կ-------- ժ-------- գ--- Ի-չ-ւ- չ-ս կ-ր-ղ-ց-լ ժ-մ-ն-կ-ն գ-լ- ----------------------------------- Ինչու՞ չես կարողացել ժամանակին գալ: 0
In---u՞ ch’y---k-rog-a---yel z-a--n---n g-l I------ c----- k------------ z--------- g-- I-c-’-՞ c-’-e- k-r-g-a-s-y-l z-a-a-a-i- g-l ------------------------------------------- Inch’u՞ ch’yes karoghats’yel zhamanakin gal
Miért nem tudtad megtalálni az utat? Ինչ-ւ--չե- կ--ո-ա-ել-ճ---պ---- -տն--: Ի----- չ-- կ-------- ճ-------- գ----- Ի-չ-ւ- չ-ս կ-ր-ղ-ց-լ ճ-ն-պ-ր-ը գ-ն-լ- ------------------------------------- Ինչու՞ չես կարողացել ճանապարհը գտնել: 0
I---’u----’-es k--ogha-s---- --a-a-arh- ----l I------ c----- k------------ c--------- g---- I-c-’-՞ c-’-e- k-r-g-a-s-y-l c-a-a-a-h- g-n-l --------------------------------------------- Inch’u՞ ch’yes karoghats’yel chanaparhy gtnel
Miért nem tudtad őt megérteni? Ին-ո-՞ -ե- կարող-ցե- նրան-հասկ-նալ: Ի----- չ-- կ-------- ն--- հ-------- Ի-չ-ւ- չ-ս կ-ր-ղ-ց-լ ն-ա- հ-ս-ա-ա-: ----------------------------------- Ինչու՞ չես կարողացել նրան հասկանալ: 0
Inch’------y-s -arogha---y-----a----sk---l I------ c----- k------------ n--- h------- I-c-’-՞ c-’-e- k-r-g-a-s-y-l n-a- h-s-a-a- ------------------------------------------ Inch’u՞ ch’yes karoghats’yel nran haskanal
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. Ե- --- կ--ող--ե- ժամա--կ-ն գա-- որ--հ-տև -վտո---ւ- -կար: Ե- չ-- կ-------- ժ-------- գ--- ո------- ա-------- չ---- Ե- չ-մ կ-ր-ղ-ց-լ ժ-մ-ն-կ-ն գ-լ- ո-ո-հ-տ- ա-տ-ւ-ո-ս չ-ա-: -------------------------------------------------------- Ես չեմ կարողացել ժամանակին գալ, որովհետև ավտուբուս չկար: 0
Y-s---’-e- k-rogha--’yel zhamanak----al- -o--vhe-ev -vt--u- --’--r Y-- c----- k------------ z--------- g--- v--------- a------ c----- Y-s c-’-e- k-r-g-a-s-y-l z-a-a-a-i- g-l- v-r-v-e-e- a-t-b-s c-’-a- ------------------------------------------------------------------ Yes ch’yem karoghats’yel zhamanakin gal, vorovhetev avtubus ch’kar
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. Ես չեմ----ո--ց---ճա--պ---ը--տն--- ---վհետև---ղաք- --ր-ե- չո--եի: Ե- չ-- կ-------- ճ-------- գ----- ո------- ք----- ք----- չ------ Ե- չ-մ կ-ր-ղ-ց-լ ճ-ն-պ-ր-ը գ-ն-լ- ո-ո-հ-տ- ք-ղ-ք- ք-ր-ե- չ-ւ-ե-: ---------------------------------------------------------------- Ես չեմ կարողացել ճանապարհը գտնել, որովհետև քաղաքի քարտեզ չունեի: 0
Y---c-’-e---arog-a-s’ye------a--r----tne-,-------etev-k’ag------k’-r--z -h-unei Y-- c----- k------------ c--------- g----- v--------- k-------- k------ c------ Y-s c-’-e- k-r-g-a-s-y-l c-a-a-a-h- g-n-l- v-r-v-e-e- k-a-h-k-i k-a-t-z c-’-n-i ------------------------------------------------------------------------------- Yes ch’yem karoghats’yel chanaparhy gtnel, vorovhetev k’aghak’i k’artez ch’unei
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. Ես-ն-ա--չե- կ-ր-------ա---- -ր--------րաժշ--ւ--ո-նը-շ---բա-ձ- էր: Ե- ն--- չ-- կ---- հ-------- ո------- ե------------- շ-- բ---- է-- Ե- ն-ա- չ-մ կ-ր-ղ հ-ս-ա-ա-, ո-ո-հ-տ- ե-ա-շ-ո-թ-ո-ն- շ-տ բ-ր-ր է-: ----------------------------------------------------------------- Ես նրան չեմ կարող հասկանալ, որովհետև երաժշտությունը շատ բարձր էր: 0
Yes -r-n -h’ye--karogh------n----vo-o---t----er--hshtu---u-y-sh-t-bardzr er Y-- n--- c----- k----- h-------- v--------- y--------------- s--- b----- e- Y-s n-a- c-’-e- k-r-g- h-s-a-a-, v-r-v-e-e- y-r-z-s-t-t-y-n- s-a- b-r-z- e- --------------------------------------------------------------------------- Yes nran ch’yem karogh haskanal, vorovhetev yerazhshtut’yuny shat bardzr er
Muszáj volt egy taxit hívnom. Ե- -ե-----տա-սի վ--ց---: Ե- պ--- է տ---- վ------- Ե- պ-տ- է տ-ք-ի վ-ր-ն-ի- ------------------------ Ես պետք է տաքսի վերցնեի: 0
Ye--petk--e--ak-----er----ei Y-- p---- e t----- v-------- Y-s p-t-’ e t-k-s- v-r-s-n-i ---------------------------- Yes petk’ e tak’si verts’nei
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. Ե- պ-տ- է ք-ղա-- ք-րտե--գ--ի: Ե- պ--- է ք----- ք----- գ---- Ե- պ-տ- է ք-ղ-ք- ք-ր-ե- գ-ե-: ----------------------------- Ես պետք է քաղաքի քարտեզ գնեի: 0
Yes-petk’ e k-a--ak’----artez----i Y-- p---- e k-------- k------ g--- Y-s p-t-’ e k-a-h-k-i k-a-t-z g-e- ---------------------------------- Yes petk’ e k’aghak’i k’artez gnei
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. Ես-պե-- է -ա--ոն ա--ա--ի: Ե- պ--- է ռ----- ա------- Ե- պ-տ- է ռ-դ-ո- ա-ջ-տ-ի- ------------------------- Ես պետք է ռադիոն անջատեի: 0
Yes --tk- - rr-di-n--nj---i Y-- p---- e r------ a------ Y-s p-t-’ e r-a-i-n a-j-t-i --------------------------- Yes petk’ e rradion anjatei

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!