Kifejezéstár

hu Melléknevek 3   »   hy ածականներ 3

80 [nyolcvan]

Melléknevek 3

Melléknevek 3

80 [ութանասուն]

80 [ut’anasun]

ածականներ 3

atsakanner 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Neki van egy kutyája. Նա----- ---ի: Ն_ շ___ ո____ Ն- շ-ւ- ո-ն-: ------------- Նա շուն ունի: 0
Na s-u- -ni N_ s___ u__ N- s-u- u-i ----------- Na shun uni
A kutya nagy. Շուն---ե- -: Շ____ մ__ է_ Շ-ւ-ը մ-ծ է- ------------ Շունը մեծ է: 0
S-un--m-t- e S____ m___ e S-u-y m-t- e ------------ Shuny mets e
Neki van egy nagy kutyája. Նա մե---ուն --նի: Ն_ մ__ շ___ ո____ Ն- մ-ծ շ-ւ- ո-ն-: ----------------- Նա մեծ շուն ունի: 0
Na--e----h-n---i N_ m___ s___ u__ N- m-t- s-u- u-i ---------------- Na mets shun uni
Neki van egy háza. Նա-տ-ւ----ն-: Ն_ տ___ ո____ Ն- տ-ւ- ո-ն-: ------------- Նա տուն ունի: 0
N- t-n uni N_ t__ u__ N- t-n u-i ---------- Na tun uni
A ház kicsi. Տո--ը փ-ք- -: Տ____ փ___ է_ Տ-ւ-ը փ-ք- է- ------------- Տունը փոքր է: 0
Tun--p------ e T___ p______ e T-n- p-v-k-r e -------------- Tuny p’vok’r e
Neki egy kis háza van. Նա--ո-ր-տուն-ո-ն-: Ն_ փ___ տ___ ո____ Ն- փ-ք- տ-ւ- ո-ն-: ------------------ Նա փոքր տուն ունի: 0
Na p’---’--t-----i N_ p______ t__ u__ N- p-v-k-r t-n u-i ------------------ Na p’vok’r tun uni
Ő egy szállodában lakik. Նա -յո--ան---ւմ --ա-րո--: Ն_ հ___________ է ա______ Ն- հ-ո-ր-ն-ց-ւ- է ա-ր-ւ-: ------------------------- Նա հյուրանոցում է ապրում: 0
Na hy-ra--t--u----ap--m N_ h___________ e a____ N- h-u-a-o-s-u- e a-r-m ----------------------- Na hyuranots’um e aprum
A szálloda olcsó. Հյ---ա-ո-- --ան -: Հ_________ է___ է_ Հ-ո-ր-ն-ց- է-ա- է- ------------------ Հյուրանոցը էժան է: 0
H-ura-ot-’-----a- e H__________ e____ e H-u-a-o-s-y e-h-n e ------------------- Hyuranots’y ezhan e
Ő egy olcsó szállodában lakik. Նա---րու------ա--հ-ու--ն-ցում: Ն_ ա_____ է է___ հ____________ Ն- ա-ր-ւ- է է-ա- հ-ո-ր-ն-ց-ւ-: ------------------------------ Նա ապրում է էժան հյուրանոցում: 0
Na--pr-m-- -z-an --u-----s-um N_ a____ e e____ h___________ N- a-r-m e e-h-n h-u-a-o-s-u- ----------------------------- Na aprum e ezhan hyuranots’um
Neki van egy autója. Նա-մե-ե-ա -ւնի: Ն_ մ_____ ո____ Ն- մ-ք-ն- ո-ն-: --------------- Նա մեքենա ունի: 0
Na-m-k’yen--uni N_ m_______ u__ N- m-k-y-n- u-i --------------- Na mek’yena uni
Az autó drága. Մեքե-----անկ -: Մ______ թ___ է_ Մ-ք-ն-ն թ-ն- է- --------------- Մեքենան թանկ է: 0
Me----n-n-t’an- e M________ t____ e M-k-y-n-n t-a-k e ----------------- Mek’yenan t’ank e
Neki van egy drága autója. Նա----կ մե---ա-ո-ն-: Ն_ թ___ մ_____ ո____ Ն- թ-ն- մ-ք-ն- ո-ն-: -------------------- Նա թանկ մեքենա ունի: 0
N--t-an--me----na-uni N_ t____ m_______ u__ N- t-a-k m-k-y-n- u-i --------------------- Na t’ank mek’yena uni
Ő egy regényt olvas. Ն- -ե- է----դ-ւ-: Ն_ վ__ է կ_______ Ն- վ-պ է կ-ր-ո-մ- ----------------- Նա վեպ է կարդում: 0
Na v---- --r-um N_ v__ e k_____ N- v-p e k-r-u- --------------- Na vep e kardum
A regény unalmas. Վե-ը -ա-ձ---ի-է: Վ___ ձ_______ է_ Վ-պ- ձ-ն-ր-լ- է- ---------------- Վեպը ձանձրալի է: 0
Vepy-d-----rali-e V___ d_________ e V-p- d-a-d-r-l- e ----------------- Vepy dzandzrali e
Ő egy unalmas regényt olvas. Ն---ի---ն----ի-վեպ է--ար--ւ-: Ն_ մ_ ձ_______ վ__ է կ_______ Ն- մ- ձ-ն-ր-լ- վ-պ է կ-ր-ո-մ- ----------------------------- Նա մի ձանձրալի վեպ է կարդում: 0
N--mi -z----ra-i ve--e-ka-dum N_ m_ d_________ v__ e k_____ N- m- d-a-d-r-l- v-p e k-r-u- ----------------------------- Na mi dzandzrali vep e kardum
Ő egy filmet néz. Ն--ֆիլ-------ո-մ: Ն_ ֆ___ է ն______ Ն- ֆ-լ- է ն-յ-ւ-: ----------------- Նա ֆիլմ է նայում: 0
Na--ilm-e -ay-m N_ f___ e n____ N- f-l- e n-y-m --------------- Na film e nayum
A film izgalmas. Ֆիլ---հետ--րքիր--: Ֆ____ հ________ է_ Ֆ-լ-ը հ-տ-ք-ք-ր է- ------------------ Ֆիլմը հետաքրքիր է: 0
F---- het--’-k----e F____ h__________ e F-l-y h-t-k-r-’-r e ------------------- Filmy hetak’rk’ir e
Ő egy izgalmas filmet néz. Նա -ի հե-----իր-ֆիլմ է նա---մ: Ն_ մ_ հ________ ֆ___ է ն______ Ն- մ- հ-տ-ք-ք-ր ֆ-լ- է ն-յ-ւ-: ------------------------------ Նա մի հետաքրքիր ֆիլմ է նայում: 0
Na ---h-t-k-----r -ilm --na--m N_ m_ h__________ f___ e n____ N- m- h-t-k-r-’-r f-l- e n-y-m ------------------------------ Na mi hetak’rk’ir film e nayum

A tudomány nyelve

A tudománnyal folalkozó nyelv önmagában is egy nyelv. Szakmai vitákra használják. Tudományos publikációkban is használják. Régebben egységes tudományos nyelv létezett. Az európai térségben a tudomány nyelvét sokáig a latin határozta meg. Mára az angol lett a legjelentősebb nyelv a tudományban. A tudományos nyelvek szaknyelvek. Nagyon sok szakkifejezést tartalmaznak. A legfontosabb tulajdonságaik a szabványosítás és az egységesítés. Néhányan azt mondják a tudósok direkt érthetetlenül beszélnek. Ha valami bonyolultan hangzik, intelligensebbnek tűnik. A tudomány azonban az valósághoz igazodik. Ezért egy semleges nyelvet kell használnia. Retorikus elemek és homályos megfogalmazások számára nincs hely. Ennek ellenére létezik példa túlzottan bonyolult nyelvre. És úgy néz ki hogy a bonyolult nyelvek elbűvölik az embereket. Kutatások kimutatták, hogy a bonyolultabb nyelvekben jobban bízunk. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. Ehhez több lehetséges válasz közül kellett választaniuk. Némely válasz nagyon egyszerű volt, mások nagyon bonyolultan voltak megfogalmazva. A legtöbb tesztalany a bonyolult válaszok mellett döntött. Ezeknek azonban semmi értelme nem volt! A tesztalanyokat elvakította a nyelv. Annak ellenére, hogy a tartalom nevetséges volt, hatással volt rájuk a forma. A bonyolult írás azonban nem mindig művészet. Megtanulható az egyszerű tartalmak bonyolultan való kifejezése. A bonyolultakat viszont egyszerűen kifejezni már nem annyira egyszerű. Néha tehát az egyszerű az igazán bonyolult…