Kifejezéstár

hu Számok   »   hy Numbers

7 [hét]

Számok

Számok

7 [յոթ]

7 [yot’]

Numbers

[t’ver]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Számolok: Ե--հ-շ-ո-մ-եմ: Ես հաշվում եմ: Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Yes-h---v---y-m Yes hashvum yem Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
egy, kettő, három մե-- --կ--, -րեք մեկ, երկու, երեք մ-կ- ե-կ-ւ- ե-ե- ---------------- մեկ, երկու, երեք 0
m--,--e-ku- y--e-’ mek, yerku, yerek’ m-k- y-r-u- y-r-k- ------------------ mek, yerku, yerek’
Én háromig számolok. Ե----շ-ում -- մինչ- ե-եքը: Ես հաշվում եմ մինչև երեքը: Ե- հ-շ-ո-մ ե- մ-ն-և ե-ե-ը- -------------------------- Ես հաշվում եմ մինչև երեքը: 0
Yes-----vum-ye---in-----v ----k’y Yes hashvum yem minch’yev yerek’y Y-s h-s-v-m y-m m-n-h-y-v y-r-k-y --------------------------------- Yes hashvum yem minch’yev yerek’y
Én tovább számolok: Ես շ---ւն-կ-ւմ-եմ--ա-վե-: Ես շարունակում եմ հաշվել: Ե- շ-ր-ւ-ա-ո-մ ե- հ-շ-ե-: ------------------------- Ես շարունակում եմ հաշվել: 0
Y---sh--u--kum --------v-l Yes sharunakum yem hashvel Y-s s-a-u-a-u- y-m h-s-v-l -------------------------- Yes sharunakum yem hashvel
négy, öt, hat, չ-ր-,-հ--գ,--եց չորս, հինգ, վեց չ-ր-, հ-ն-, վ-ց --------------- չորս, հինգ, վեց 0
c-’v--s,-hi--------’ ch’vors, hing, vets’ c-’-o-s- h-n-, v-t-’ -------------------- ch’vors, hing, vets’
hét, nyolc, kilenc յո-, --թ--ինը յոթ, ութ, ինը յ-թ- ո-թ- ի-ը ------------- յոթ, ութ, ինը 0
yo-’, ut-, -ny yot’, ut’, iny y-t-, u-’- i-y -------------- yot’, ut’, iny
Én számolok. Ե---աշ-ում-ե-: Ես հաշվում եմ: Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Yes--as-vum y-m Yes hashvum yem Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
Te számolsz. Դ----ա----մ--ս: Դու հաշվում ես: Դ-ւ հ-շ-ո-մ ե-: --------------- Դու հաշվում ես: 0
Du-hashvu- yes Du hashvum yes D- h-s-v-m y-s -------------- Du hashvum yes
Ő számol. Նա -աշ-ում--: Նա հաշվում է: Ն- հ-շ-ո-մ է- ------------- Նա հաշվում է: 0
Na h-----m-e Na hashvum e N- h-s-v-m e ------------ Na hashvum e
Egy. Az első. մե---առ--ինը մեկ- առաջինը մ-կ- ա-ա-ի-ը ------------ մեկ- առաջինը 0
mek- a--a---y mek- arrajiny m-k- a-r-j-n- ------------- mek- arrajiny
Kettő. A második. եր--ւ---ե-կրո--ը երկու - երկրորդը ե-կ-ւ - ե-կ-ո-դ- ---------------- երկու - երկրորդը 0
ye------y---r---y yerku - yerkrordy y-r-u - y-r-r-r-y ----------------- yerku - yerkrordy
Három. A harmadik. եր---- -ր----ը երեք - երրորդը ե-ե- - ե-ր-ր-ը -------------- երեք - երրորդը 0
ye-ek--- --r-ordy yerek’ - yerrordy y-r-k- - y-r-o-d- ----------------- yerek’ - yerrordy
Négy. A negyedik. չ--ս-- -ո-----ը չորս - չորրորդը չ-ր- - չ-ր-ո-դ- --------------- չորս - չորրորդը 0
c-’v--s-- c--vor-ordy ch’vors - ch’vorrordy c-’-o-s - c-’-o-r-r-y --------------------- ch’vors - ch’vorrordy
Öt. Az ötödik. հ-նգ---հի-գ-ր-ր-ը հինգ - հինգերորդը հ-ն- - հ-ն-ե-ո-դ- ----------------- հինգ - հինգերորդը 0
h--- -------ror-y hing - hingerordy h-n- - h-n-e-o-d- ----------------- hing - hingerordy
Hat. A hatodik. վ-ց-- վեցե----ը վեց - վեցերորդը վ-ց - վ-ց-ր-ր-ը --------------- վեց - վեցերորդը 0
v---’---v-t-’y-----y vets’ - vets’yerordy v-t-’ - v-t-’-e-o-d- -------------------- vets’ - vets’yerordy
Hét. A hetedik. յ------ո--րո--ը յոթ - յոթերորդը յ-թ - յ-թ-ր-ր-ը --------------- յոթ - յոթերորդը 0
yo-- - --t---ror-y yot’ - yot’yerordy y-t- - y-t-y-r-r-y ------------------ yot’ - yot’yerordy
Nyolc. A nyolcadik. ո---- ութ-ր--դը ութ - ութերորդը ո-թ - ո-թ-ր-ր-ը --------------- ութ - ութերորդը 0
ut------’--r-r-y ut’ - ut’yerordy u-’ - u-’-e-o-d- ---------------- ut’ - ut’yerordy
Kilenc. A kilencedik. ի-------րո--ը ինը- իներորդը ի-ը- ի-ե-ո-դ- ------------- ինը- իներորդը 0
i-y----e-o-dy iny- inerordy i-y- i-e-o-d- ------------- iny- inerordy

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!