Kifejezéstár

hu Számok   »   hy թվեր

7 [hét]

Számok

Számok

7 [յոթ]

7 [yot’]

թվեր

t’ver

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Számolok: Ես---շ-ում-ե-: Ե_ հ______ ե__ Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Y-- --sh-um-y-m Y__ h______ y__ Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
egy, kettő, három մե---երկու---րեք մ___ ե_____ ե___ մ-կ- ե-կ-ւ- ե-ե- ---------------- մեկ, երկու, երեք 0
m-k,-y----, -erek’ m___ y_____ y_____ m-k- y-r-u- y-r-k- ------------------ mek, yerku, yerek’
Én háromig számolok. Ե--հա--ո-- ե---ի-չ- ---քը: Ե_ հ______ ե_ մ____ ե_____ Ե- հ-շ-ո-մ ե- մ-ն-և ե-ե-ը- -------------------------- Ես հաշվում եմ մինչև երեքը: 0
Yes --s--u---e- -inch’ye- y--e-’y Y__ h______ y__ m________ y______ Y-s h-s-v-m y-m m-n-h-y-v y-r-k-y --------------------------------- Yes hashvum yem minch’yev yerek’y
Én tovább számolok: Ե- շ--------ւմ -մ հ-շվել: Ե_ շ__________ ե_ հ______ Ե- շ-ր-ւ-ա-ո-մ ե- հ-շ-ե-: ------------------------- Ես շարունակում եմ հաշվել: 0
Y-s----r--a-um -em h-sh-el Y__ s_________ y__ h______ Y-s s-a-u-a-u- y-m h-s-v-l -------------------------- Yes sharunakum yem hashvel
négy, öt, hat, չ---,---նգ- վ-ց չ____ հ____ վ__ չ-ր-, հ-ն-, վ-ց --------------- չորս, հինգ, վեց 0
ch-vo-s,-hi-g--vet-’ c_______ h____ v____ c-’-o-s- h-n-, v-t-’ -------------------- ch’vors, hing, vets’
hét, nyolc, kilenc յ--- ո--, --ը յ___ ո___ ի__ յ-թ- ո-թ- ի-ը ------------- յոթ, ութ, ինը 0
y-t-, -t’- -ny y____ u___ i__ y-t-, u-’- i-y -------------- yot’, ut’, iny
Én számolok. Ե--հա-վ-----մ: Ե_ հ______ ե__ Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Ye- ha--vum y-m Y__ h______ y__ Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
Te számolsz. Դո---ա---ւ--ե-: Դ__ հ______ ե__ Դ-ւ հ-շ-ո-մ ե-: --------------- Դու հաշվում ես: 0
D- hashvu- -es D_ h______ y__ D- h-s-v-m y-s -------------- Du hashvum yes
Ő számol. Ն- հաշ--ւ- -: Ն_ հ______ է_ Ն- հ-շ-ո-մ է- ------------- Նա հաշվում է: 0
N- h---v-m-e N_ h______ e N- h-s-v-m e ------------ Na hashvum e
Egy. Az első. մ--- -ռա-ինը մ___ ա______ մ-կ- ա-ա-ի-ը ------------ մեկ- առաջինը 0
me-- arr-jiny m___ a_______ m-k- a-r-j-n- ------------- mek- arrajiny
Kettő. A második. երկ-ւ - եր---րդը ե____ - ե_______ ե-կ-ւ - ե-կ-ո-դ- ---------------- երկու - երկրորդը 0
y---u-- ----r---y y____ - y________ y-r-u - y-r-r-r-y ----------------- yerku - yerkrordy
Három. A harmadik. եր---- երր-րդը ե___ - ե______ ե-ե- - ե-ր-ր-ը -------------- երեք - երրորդը 0
yer--’----e---r-y y_____ - y_______ y-r-k- - y-r-o-d- ----------------- yerek’ - yerrordy
Négy. A negyedik. չորս---չո-ր--դը չ___ - չ_______ չ-ր- - չ-ր-ո-դ- --------------- չորս - չորրորդը 0
ch’vo-s----h’-o----dy c______ - c__________ c-’-o-s - c-’-o-r-r-y --------------------- ch’vors - ch’vorrordy
Öt. Az ötödik. հի-----հ--գերոր-ը հ___ - հ_________ հ-ն- - հ-ն-ե-ո-դ- ----------------- հինգ - հինգերորդը 0
h--- --hi----o--y h___ - h_________ h-n- - h-n-e-o-d- ----------------- hing - hingerordy
Hat. A hatodik. վե- - վ-ց-ր--դը վ__ - վ________ վ-ց - վ-ց-ր-ր-ը --------------- վեց - վեցերորդը 0
vet---- ve---y-r--dy v____ - v___________ v-t-’ - v-t-’-e-o-d- -------------------- vets’ - vets’yerordy
Hét. A hetedik. յ-թ --յ--ե-որդը յ__ - յ________ յ-թ - յ-թ-ր-ր-ը --------------- յոթ - յոթերորդը 0
yot’ - --t’-e---dy y___ - y__________ y-t- - y-t-y-r-r-y ------------------ yot’ - yot’yerordy
Nyolc. A nyolcadik. ո-թ ---ւ--րոր-ը ո__ - ո________ ո-թ - ո-թ-ր-ր-ը --------------- ութ - ութերորդը 0
u-’---u---e---dy u__ - u_________ u-’ - u-’-e-o-d- ---------------- ut’ - ut’yerordy
Kilenc. A kilencedik. ի-ը- --ե----ը ի___ ի_______ ի-ը- ի-ե-ո-դ- ------------- ինը- իներորդը 0
i-y- --ero--y i___ i_______ i-y- i-e-o-d- ------------- iny- inerordy

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!