Kifejezéstár

hu Számok   »   hy թվեր

7 [hét]

Számok

Számok

7 [յոթ]

7 [yot’]

թվեր

t’ver

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Számolok: Ես հ-շվ-ւմ---: Ե_ հ______ ե__ Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Yes-----------m Y__ h______ y__ Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
egy, kettő, három մե---երկ-ւ- եր-ք մ___ ե_____ ե___ մ-կ- ե-կ-ւ- ե-ե- ---------------- մեկ, երկու, երեք 0
me---y-r-u--yerek’ m___ y_____ y_____ m-k- y-r-u- y-r-k- ------------------ mek, yerku, yerek’
Én háromig számolok. Ես հ-շվ--մ----մինչ---րե--: Ե_ հ______ ե_ մ____ ե_____ Ե- հ-շ-ո-մ ե- մ-ն-և ե-ե-ը- -------------------------- Ես հաշվում եմ մինչև երեքը: 0
Ye--ha--v-- yem mi-ch’-e- y-----y Y__ h______ y__ m________ y______ Y-s h-s-v-m y-m m-n-h-y-v y-r-k-y --------------------------------- Yes hashvum yem minch’yev yerek’y
Én tovább számolok: Ե----ր-ւ-ակ-ւ- -մ հ-շ-ե-: Ե_ շ__________ ե_ հ______ Ե- շ-ր-ւ-ա-ո-մ ե- հ-շ-ե-: ------------------------- Ես շարունակում եմ հաշվել: 0
Ye- s--r---ku- --- ha----l Y__ s_________ y__ h______ Y-s s-a-u-a-u- y-m h-s-v-l -------------------------- Yes sharunakum yem hashvel
négy, öt, hat, չո-ս- հինգ,-վեց չ____ հ____ վ__ չ-ր-, հ-ն-, վ-ց --------------- չորս, հինգ, վեց 0
c-’v-------n-- --ts’ c_______ h____ v____ c-’-o-s- h-n-, v-t-’ -------------------- ch’vors, hing, vets’
hét, nyolc, kilenc յ-----ւթ, -նը յ___ ո___ ի__ յ-թ- ո-թ- ի-ը ------------- յոթ, ութ, ինը 0
yo-’, u-’- -ny y____ u___ i__ y-t-, u-’- i-y -------------- yot’, ut’, iny
Én számolok. Ես-հ-------եմ: Ե_ հ______ ե__ Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Y----ashvum -em Y__ h______ y__ Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
Te számolsz. Դ---հ--վո-- ե-: Դ__ հ______ ե__ Դ-ւ հ-շ-ո-մ ե-: --------------- Դու հաշվում ես: 0
Du-h--hv-m y-s D_ h______ y__ D- h-s-v-m y-s -------------- Du hashvum yes
Ő számol. Նա-հ-շվ-ւ--է: Ն_ հ______ է_ Ն- հ-շ-ո-մ է- ------------- Նա հաշվում է: 0
Na--as--u- e N_ h______ e N- h-s-v-m e ------------ Na hashvum e
Egy. Az első. մե----ռ-ջ--ը մ___ ա______ մ-կ- ա-ա-ի-ը ------------ մեկ- առաջինը 0
me-- ------ny m___ a_______ m-k- a-r-j-n- ------------- mek- arrajiny
Kettő. A második. ե-կ-------կ-ո--ը ե____ - ե_______ ե-կ-ւ - ե-կ-ո-դ- ---------------- երկու - երկրորդը 0
y---- - y--kro--y y____ - y________ y-r-u - y-r-r-r-y ----------------- yerku - yerkrordy
Három. A harmadik. երե- - --ր-ր-ը ե___ - ե______ ե-ե- - ե-ր-ր-ը -------------- երեք - երրորդը 0
yer--- ----rr-r-y y_____ - y_______ y-r-k- - y-r-o-d- ----------------- yerek’ - yerrordy
Négy. A negyedik. չ--- --չո--որ-ը չ___ - չ_______ չ-ր- - չ-ր-ո-դ- --------------- չորս - չորրորդը 0
c---o-s --c-----r-rdy c______ - c__________ c-’-o-s - c-’-o-r-r-y --------------------- ch’vors - ch’vorrordy
Öt. Az ötödik. հ--գ-- --ն-ե-որ-ը հ___ - հ_________ հ-ն- - հ-ն-ե-ո-դ- ----------------- հինգ - հինգերորդը 0
h--g------g---rdy h___ - h_________ h-n- - h-n-e-o-d- ----------------- hing - hingerordy
Hat. A hatodik. վեց-- վե--ր-ր-ը վ__ - վ________ վ-ց - վ-ց-ր-ր-ը --------------- վեց - վեցերորդը 0
ve--’ --v--s----o--y v____ - v___________ v-t-’ - v-t-’-e-o-d- -------------------- vets’ - vets’yerordy
Hét. A hetedik. յո--- յոթե----ը յ__ - յ________ յ-թ - յ-թ-ր-ր-ը --------------- յոթ - յոթերորդը 0
yot’-- --t---r---y y___ - y__________ y-t- - y-t-y-r-r-y ------------------ yot’ - yot’yerordy
Nyolc. A nyolcadik. ութ --ու-ե----ը ո__ - ո________ ո-թ - ո-թ-ր-ր-ը --------------- ութ - ութերորդը 0
u-’---ut’-e-or-y u__ - u_________ u-’ - u-’-e-o-d- ---------------- ut’ - ut’yerordy
Kilenc. A kilencedik. ի-ը-------րդը ի___ ի_______ ի-ը- ի-ե-ո-դ- ------------- ինը- իներորդը 0
in-- -n--or-y i___ i_______ i-y- i-e-o-d- ------------- iny- inerordy

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!