Ե՞-բ-- ---ն-ւմ----ո-դ --ա-ք- դ-պի-Բ---ին:
Ե--- է մ------ հ----- գ----- դ--- Բ------
Ե-ր- է մ-կ-ո-մ հ-ջ-ր- գ-ա-ք- դ-պ- Բ-ռ-ի-:
-----------------------------------------
Ե՞րբ է մեկնում հաջորդ գնացքը դեպի Բեռլին: 0 Y---- e -e--u---a---d-gn-t--k’- d--i-Be-r-inY---- e m----- h----- g-------- d--- B------Y-՞-b e m-k-u- h-j-r- g-a-s-k-y d-p- B-r-l-n--------------------------------------------Ye՞rb e meknum hajord gnats’k’y depi Berrlin
Ե-ր--է-մ----ւմ-հ----դ -նա--- --պ----նդ--:
Ե--- է մ------ հ----- գ----- դ--- Լ------
Ե-ր- է մ-կ-ո-մ հ-ջ-ր- գ-ա-ք- դ-պ- Լ-ն-ո-:
-----------------------------------------
Ե՞րբ է մեկնում հաջորդ գնացքը դեպի Լոնդոն: 0 Ye-r- e -ekn-m----o-d g-a-s--’- d-p- Lo---nY---- e m----- h----- g-------- d--- L-----Y-՞-b e m-k-u- h-j-r- g-a-s-k-y d-p- L-n-o--------------------------------------------Ye՞rb e meknum hajord gnats’k’y depi London
Ե--- է-մ---ում-հ---րդ գ--ցք- --պի Մ--ր--:
Ե--- է մ------ հ----- գ----- դ--- Մ------
Ե-ր- է մ-կ-ո-մ հ-ջ-ր- գ-ա-ք- դ-պ- Մ-դ-ի-:
-----------------------------------------
Ե՞րբ է մեկնում հաջորդ գնացքը դեպի Մադրիդ: 0 Y-՞-b-e m----m--a-or----at--k’y -epi -adridY---- e m----- h----- g-------- d--- M-----Y-՞-b e m-k-u- h-j-r- g-a-s-k-y d-p- M-d-i--------------------------------------------Ye՞rb e meknum hajord gnats’k’y depi Madrid
Ե՞-- ---ա-ա-ո-մ---ացքը-Մ-ս-վ-:
Ե--- է ժ------- գ----- Մ------
Ե-ր- է ժ-մ-ն-ւ- գ-ա-ք- Մ-ս-վ-:
------------------------------
Ե՞րբ է ժամանում գնացքը Մոսկվա: 0 Ye՞rb-e----manum-gn--s-k---M-sk-aY---- e z------- g-------- M-----Y-՞-b e z-a-a-u- g-a-s-k-y M-s-v----------------------------------Ye՞rb e zhamanum gnats’k’y Moskva
Պ--ք է-փոխ-՞մ-գնացք-:
Պ--- է փ----- գ------
Պ-տ- է փ-խ-՞- գ-ա-ք-:
---------------------
Պետք է փոխե՞մ գնացքը: 0 Pet-----p-v-khe-- g--ts’--yP---- e p-------- g--------P-t-’ e p-v-k-e-m g-a-s-k-y---------------------------Petk’ e p’vokhe՞m gnats’k’y
Ո՞ր-շա-ի--ց-է-մ---ո-մ --աց--:
Ո-- շ------ է մ------ գ------
Ո-ր շ-վ-ղ-ց է մ-կ-ո-մ գ-ա-ք-:
-----------------------------
Ո՞ր շավիղից է մեկնում գնացքը: 0 VO՞--sh-vigh--s- e ---nu- gna---k’yV--- s---------- e m----- g--------V-՞- s-a-i-h-t-’ e m-k-u- g-a-s-k-y-----------------------------------VO՞r shavighits’ e meknum gnats’k’y
A világ melyben élünk, naponta változik.
Ezért a nyelvünk sem stagnálhat.
Velünk együtt fejlődik, tehát dinamikus.
Ez a változás a nyelv minden részét érintheti.
Tehát, különböző aspektusokra vonatkozhat.
A fonológiában történő változás a beszédhangok nyelvi rendszerére van hatással.
A jelentéstani változáskor a szavak jelentése változik.
A lexikális változás a nyelv szókincsben történő változását jelent.
A nyelvtani változás a nyelvtani szerkezetben történő változást jelenti.
A nyelvben történő változásnak sok oka lehet.
Sokszor gazdaságossági okai vannak.
A nyelvet beszélők vagy írók időt és fáradozást akarnak megspórolni.
Ezért leegyszerűsítik a nyelvet.
Újítások is elősegíthetik a nyelvben történő változást.
Ez például új dolgok feltalálásánál fordul elő.
Ezeknek a találmányoknak nevekre van szükségük, tehát új szavak keletkeznek.
A nyelvben történő változások legtöbbször nem tervezettek.
Ez egy természetes folyamat és legtöbbször automatikusan történik.
A nyelvet használók ugyanakkor a nyelvűket tudatosan is tudják variálni.
Ezt akkor teszik, ha egy bizonyos hatást kívánnak elérni.
Az idegen nyelvek befolyása is elősegíti a nyelvi változásokat.
Ez a globalizáció idejében különösen igaz.
Leginkább az angol nyelv befolyásolja a többi nyelvet.
Majdnem minden nyelvben találunk ma angol kifejezéseket.
Ezeket anglicizmusnak hívjuk.
A nyelvek változását az ókor óta kritizálják vagy akár félnek is tőle.
Ugyanakkor a nyelvben történő változás pozitív dolog.
Ugyanis bizonyítja: A nyelvünk él - ugyanúgy mint mi!