magyar » horvát Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval
93 [kilencvenhárom]
Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval
93 [kilencvenhárom]
Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval
93 [devedeset i tri]
Zavisne rečenice sa li
| magyar | hrvatski | |
| Nem tudom, vajon szeret-e. | Ne z--- d- l- o- m--- v---. | |
| Nem tudom, vajon visszajön-e. | Ne z--- h--- l- s- o- v------. | |
| Nem tudom, vajon felhív-e. | Ne z--- h--- l- m- n------. | |
| Vajon szeret-e engem? | Vo-- l- o- m--- i--- ? | |
| Vajon visszajön-e? | Ho-- l- s- o- i--- v------? | |
| Vajon felhív-e engem? | Ho-- l- m- o- i--- n------? | |
| Azon tűnődöm, vajon gondol-e rám? | Pi--- s- m---- l- o- n- m---. | |
| Azon tűnődöm, vajon van-e valakije? | Pi--- s- i-- l- o- n--- d----. | |
| Azon tűnődöm, vajon hazudik-e? | Pi--- s- l--- l- o-. | |
| Vajon gondol-e rám? | Mi--- l- o- i--- n- m---? | |
| Vajon van-e valakije? | Im- l- o- i--- n--- d----? | |
| Vajon az igazságot mondja-e? | Go---- l- o- i--- i-----? | |
| Kételkedem, vajon valóban kedvel-e engem. | Ni--- s------ v--- l- o- m--- z-----. | |
| Kételkedem, vajon ír-e nekem. | Ni--- s------ h--- l- m- o- p-----. | |
| Kételkedem, vajon elvesz-e feleségül. | Ni--- s------ h- ć- l- m- o- o------. | |
| Vajon tényleg kedvel-e? | Vo-- l- o- m--- z----- ? | |
| Vajon ír-e nekem? | Ho-- l- m- i--- p-----? | |
| Vajon elvesz-e feleségül? | Ho-- l- m- i--- o------? | |
- « 92 - Hogy-kezdetű mellékmondatok 2
- 93 - Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval
- 94 - Kötőszavak 1 »
MP3 letöltése (.zip fájlban)
Hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant?
Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni. Ez automatikusan történik. Nem is vesszük észre. Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen. Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga. Minden nap új dolgokat hall. Folyamatosan új impulzusok érik. Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni. Gazdaságosan kell cselekednie. Ezért keresi a hasonlóságokat. Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall. Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő. Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen. Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így. Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat. A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket. Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését. Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait. A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük. Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ. Ez például a főneveknél és az igéknél látszik. Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra. Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak. Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat. Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik. Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki. Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…
