magyar » horvát   Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval


93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

+ 93 [devedeset i tri]

+ Zavisne rečenice sa da li

93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [devedeset i tri]

Zavisne rečenice sa da li

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyarhrvatski
Nem tudom, vajon szeret-e. Ne z--- d- l- o- m--- v---. +
Nem tudom, vajon visszajön-e. Ne z--- d- l- ć- s- o- v------. +
Nem tudom, vajon felhív-e. Ne z--- d- l- ć- m- n------. +
   
Vajon szeret-e engem? Da l- o- m--- i--- v---? +
Vajon visszajön-e? Da l- ć- s- o- i--- v------? +
Vajon felhív-e engem? Da l- ć- m- o- i--- n------? +
   
Azon tűnődöm, vajon gondol-e rám? Pi--- s- d- l- o- m---- n- m---. +
Azon tűnődöm, vajon van-e valakije? Pi--- s- d- l- o- i-- d----. +
Azon tűnődöm, vajon hazudik-e? Pi--- s- d- l- o- l---. +
   
Vajon gondol-e rám? Mi--- l- o- i--- n- m---? +
Vajon van-e valakije? Im- l- o- i--- n--- d----? +
Vajon az igazságot mondja-e? Go---- l- o- i--- i-----? +
   
Kételkedem, vajon valóban kedvel-e engem. Ni--- s------ v--- l- o- m--- z-----. +
Kételkedem, vajon ír-e nekem. Ni--- s------ h--- l- m- o- p-----. +
Kételkedem, vajon elvesz-e feleségül. Ni--- s------ h- ć- l- m- o- o------. +
   
Vajon tényleg kedvel-e? Da l- o- m--- s------ v---? +
Vajon ír-e nekem? Da l- ć- m- i--- p-----? +
Vajon elvesz-e feleségül? Da l- ć- m- i--- o------? +
   

Hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant?

Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni. Ez automatikusan történik. Nem is vesszük észre. Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen. Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga. Minden nap új dolgokat hall. Folyamatosan új impulzusok érik. Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni. Gazdaságosan kell cselekednie. Ezért keresi a hasonlóságokat. Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall. Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő. Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.

A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen. Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így. Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat. A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket. Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését. Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait. A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük. Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ. Ez például a főneveknél és az igéknél látszik. Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra. Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak. Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat. Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik. Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki. Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…