Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   hr Prilozi

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sto]

Prilozi

Az egyes üres helyekre kattintva megtekintheted a szöveget, vagy:   
magyar horvát Lejátszás Több
már egyszer – még soha ve- j----- – j-- n----a već jednom – još nikada 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Je--- l- v-- j----- b--- u B------? Jeste li već jednom bili u Berlinu? 0
Nem, még soha. Ne- j-- n-----. Ne, još nikada. 0
valaki – senki ne--- – n---o netko – nitko 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Po------- l- n----- o----? Poznajete li nekoga ovdje? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Ne- n- p------- n----- o----. Ne, ne poznajem nikoga ovdje. 0
még – már nem jo- – n- v--e još – ne više 0
Sokáig marad még itt? Os------ l- j-- d--- o----? Ostajete li još dugo ovdje? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Ne- n- o------ v--- d--- o----. Ne, ne ostajem više dugo ovdje. 0
még valami – semmi jo- n---- – n---- v--e još nešto – ništa više 0
Szeretne még valamit inni? Že---- l- j-- n---- p-----? Želite li još nešto popiti? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ne- n- ž---- v--- n----. Ne, ne želim više ništa. 0
már valamit – még semmit ve- n---- – j-- n---a već nešto – još ništa 0
Evett már valamit? Je--- l- v-- n---- j---? Jeste li već nešto jeli? 0
Nem, még nem ettem semmit. Ne- j-- n---- n---- j-- / j---. Ne, još ništa nisam jeo / jela. 0
még valaki – már senki jo- n---- – v--- n---o još netko – više nitko 0
Szeretne még valaki kávét? Že-- l- j-- n---- k---? Želi li još netko kavu? 0
Nem, már senki. Ne- n---- v---. Ne, nitko više. 0

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…