Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   am ያለፈው ውጥረት 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [ሰማንያ ሁለት]

82 [semaniya huleti]

ያለፈው ውጥረት 2

[halafī gīzē 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? ለ-ንቡላንስ መደ-- ነ-ረ-ህ/-? ለ------ መ--- ነ------- ለ-ን-ላ-ስ መ-ወ- ነ-ረ-ህ-ሽ- --------------------- ለአንቡላንስ መደወል ነበረብህ/ሽ? 0
l--------an--i-m-dewe-i n--er-bih-----? l------------- m------- n-------------- l-’-n-b-l-n-s- m-d-w-l- n-b-r-b-h-/-h-? --------------------------------------- le’ānibulanisi medeweli neberebihi/shi?
Muszáj volt az orvost hívnod? ለዶክተ--መ--ል ነበ-----? ለ---- መ--- ነ------- ለ-ክ-ር መ-ወ- ነ-ረ-ህ-ሽ- ------------------- ለዶክተር መደወል ነበረብህ/ሽ? 0
le-okite-- med-w--i ------b-hi/--i? l--------- m------- n-------------- l-d-k-t-r- m-d-w-l- n-b-r-b-h-/-h-? ----------------------------------- ledokiteri medeweli neberebihi/shi?
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? ለ-ሊስ--ደ---ነበ--ህ-ሽ? ለ--- መ--- ነ------- ለ-ሊ- መ-ወ- ነ-ረ-ህ-ሽ- ------------------ ለፖሊስ መደወል ነበረብህ/ሽ? 0
l-pol-s----d-w--i -eber-b--i/-hi? l------- m------- n-------------- l-p-l-s- m-d-w-l- n-b-r-b-h-/-h-? --------------------------------- lepolīsi medeweli neberebihi/shi?
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. ስልክ-ቁ-- አ--ት- --ን ነበረኝ። ስ-- ቁ-- አ---- አ-- ነ---- ስ-ክ ቁ-ሩ አ-ዎ-? አ-ን ነ-ረ-። ----------------------- ስልክ ቁጥሩ አለዎት? አሁን ነበረኝ። 0
s-l-k--k-ut--r---l--o-i? ā-u-i -e---e---. s----- k------- ā------- ā---- n--------- s-l-k- k-u-’-r- ā-e-o-i- ā-u-i n-b-r-n-i- ----------------------------------------- siliki k’ut’iru ālewoti? āhuni neberenyi.
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. አ-ራ-ው አ---- አሁን---ረ-። አ---- አ---- አ-- ነ---- አ-ራ-ው አ-ዎ-? አ-ን ነ-ረ-። --------------------- አድራሻው አለዎት? አሁን ነበረኝ። 0
ā-ir--h-----l-w-ti? ā-uni n----eny-. ā--------- ā------- ā---- n--------- ā-i-a-h-w- ā-e-o-i- ā-u-i n-b-r-n-i- ------------------------------------ ādirashawi ālewoti? āhuni neberenyi.
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. የከ-ማ--ካርታ አለ-ት?-አ-ን---ረኝ። የ---- ካ-- አ---- አ-- ነ---- የ-ተ-ው ካ-ታ አ-ዎ-? አ-ን ነ-ረ-። ------------------------- የከተማው ካርታ አለዎት? አሁን ነበረኝ። 0
yek-te-awi k-r-t--ā-e--t-- āh-n- --bere-yi. y--------- k----- ā------- ā---- n--------- y-k-t-m-w- k-r-t- ā-e-o-i- ā-u-i n-b-r-n-i- ------------------------------------------- yeketemawi karita ālewoti? āhuni neberenyi.
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. እሱ-በሰኣቱ መ-- እሱ--ሰኣ- መ-ጣት አ--ለ-። እ- በ--- መ-- እ- በ--- መ--- አ----- እ- በ-ኣ- መ-? እ- በ-ኣ- መ-ጣ- አ-ቻ-ም- ------------------------------- እሱ በሰኣቱ መጣ? እሱ በሰኣቱ መምጣት አልቻለም። 0
isu--es-’a---met’a- -s- --s-’-------i--a-i āli-h-l---. i-- b------- m----- i-- b------- m-------- ā---------- i-u b-s-’-t- m-t-a- i-u b-s-’-t- m-m-t-a-i ā-i-h-l-m-. ------------------------------------------------------ isu bese’atu met’a? isu bese’atu memit’ati ālichalemi.
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. እሱ መንገ-- ---ው?-እሱ መን--- ማግኘ- አ-ቻለ-። እ- መ---- አ---- እ- መ---- ማ--- አ----- እ- መ-ገ-ን አ-ኘ-? እ- መ-ገ-ን ማ-ኘ- አ-ቻ-ም- ----------------------------------- እሱ መንገዱን አገኘው? እሱ መንገዱን ማግኘት አልቻለም። 0
isu me--gedu---ā-enye-i--i-- ----ge-u-i-magi-y--- ā---hal-m-. i-- m--------- ā-------- i-- m--------- m-------- ā---------- i-u m-n-g-d-n- ā-e-y-w-? i-u m-n-g-d-n- m-g-n-e-i ā-i-h-l-m-. ------------------------------------------------------------- isu menigeduni āgenyewi? isu menigeduni maginyeti ālichalemi.
Megértett téged? Nem tudott megérteni. እ--ይረ--ል?-እ- ሊረዳ- አ----። እ- ይ----- እ- ሊ--- አ----- እ- ይ-ዳ-ል- እ- ሊ-ዳ- አ-ቻ-ም- ------------------------ እሱ ይረዳካል? እሱ ሊረዳኝ አልቻለም። 0
isu---re---ali- -su lī-ed--y- --i--a-emi. i-- y---------- i-- l-------- ā---------- i-u y-r-d-k-l-? i-u l-r-d-n-i ā-i-h-l-m-. ----------------------------------------- isu yiredakali? isu līredanyi ālichalemi.
Miért nem tudtál pontosan jönni? ለምንድን ነው--ሰ-- --መ-/ጪ --ቻል-ው/--? ለ---- ነ- በ--- ል----- ያ--------- ለ-ን-ን ነ- በ-ኣ- ል-መ-/- ያ-ቻ-ከ-/-ው- ------------------------------- ለምንድን ነው በሰኣቱ ልትመጣ/ጪ ያልቻልከው/ሽው? 0
lem--i---i----------’-----it-me-’--c-’- ----ch-l-ke----h-wi? l--------- n--- b------- l------------- y------------------- l-m-n-d-n- n-w- b-s-’-t- l-t-m-t-a-c-’- y-l-c-a-i-e-i-s-i-i- ------------------------------------------------------------ leminidini newi bese’atu litimet’a/ch’ī yalichalikewi/shiwi?
Miért nem tudtad megtalálni az utat? ለምንድን ነው--ን--- -ታገ--ኚ --ቻል-ው/-ው? ለ---- ነ- መ---- ል----- ያ--------- ለ-ን-ን ነ- መ-ገ-ን ል-ገ-/- ያ-ቻ-ከ-/-ው- -------------------------------- ለምንድን ነው መንገዱን ልታገኝ/ኚ ያልቻልከው/ሽው? 0
le-i----ni n--i-m--ig---n- -it-g-ny--n-- y-l-c-alik-w-/shiw-? l--------- n--- m--------- l------------ y------------------- l-m-n-d-n- n-w- m-n-g-d-n- l-t-g-n-i-n-ī y-l-c-a-i-e-i-s-i-i- ------------------------------------------------------------- leminidini newi menigeduni litagenyi/nyī yalichalikewi/shiwi?
Miért nem tudtad őt megérteni? ለ-ንድ---ው--ሱ- -ረዳ- -----ው/--? ለ---- ነ- እ-- መ--- ያ--------- ለ-ን-ን ነ- እ-ን መ-ዳ- ያ-ቻ-ከ-/-ው- ---------------------------- ለምንድን ነው እሱን መረዳት ያልቻልከው/ሽው? 0
l-mi--d--- -e-- ---ni m--e--ti ya----ali-ewi/s-i--? l--------- n--- i---- m------- y------------------- l-m-n-d-n- n-w- i-u-i m-r-d-t- y-l-c-a-i-e-i-s-i-i- --------------------------------------------------- leminidini newi isuni meredati yalichalikewi/shiwi?
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. በሰ-------------በት ምክንያ------- -ላ--በ--ነ-። በ--- መ--- ያ------ ም---- አ---- ስ----- ነ-- በ-ኣ- መ-ጣ- ያ-ቻ-ኩ-ት ም-ን-ት አ-ቶ-ስ ስ-ል-በ- ነ-። ---------------------------------------- በሰኣቱ መምጣት ያልቻልኩበት ምክንያት አውቶቢስ ስላልነበረ ነው። 0
be-e-----me----------lich--i--b--i miki------ -w--ob--- s-----n-be-e n-w-. b------- m-------- y-------------- m--------- ā-------- s----------- n---- b-s-’-t- m-m-t-a-i y-l-c-a-i-u-e-i m-k-n-y-t- ā-i-o-ī-i s-l-l-n-b-r- n-w-. -------------------------------------------------------------------------- bese’atu memit’ati yalichalikubeti mikiniyati āwitobīsi silalinebere newi.
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. መንገ-- -ግኘ--ያልቻል----የከተማ-ካር----ልነበ-ኝ --። መ---- ማ--- ያ------ የ--- ካ-- ስ------ ነ-- መ-ገ-ን ማ-ኘ- ያ-ቻ-ኩ-ት የ-ተ- ካ-ታ ስ-ል-በ-ኝ ነ-። --------------------------------------- መንገዱን ማግኘት ያልቻልኩበት የከተማ ካርታ ስላልነበረኝ ነው። 0
me----duni-----n--t---a-icha--ku---i yek-tema-kar--a -i-a-----ere--- --w-. m--------- m-------- y-------------- y------- k----- s-------------- n---- m-n-g-d-n- m-g-n-e-i y-l-c-a-i-u-e-i y-k-t-m- k-r-t- s-l-l-n-b-r-n-i n-w-. -------------------------------------------------------------------------- menigeduni maginyeti yalichalikubeti yeketema karita silalineberenyi newi.
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. እሱ--ያ-ተረ-ሁበ----ቃው በ-ም ይጮህ-ስ---- ---። እ-- ያ------- ሙ--- በ-- ይ-- ስ---- ነ- ። እ-ን ያ-ተ-ዳ-በ- ሙ-ቃ- በ-ም ይ-ህ ስ-ነ-ረ ነ- ። ------------------------------------ እሱን ያልተረዳሁበት ሙዚቃው በጣም ይጮህ ስለነበረ ነው ። 0
isu-i-ya-i-e---ahub-t--m-z--’-wi---t---i---ch-ohi -i-eneb--- n--- . i---- y--------------- m-------- b------ y------- s--------- n--- . i-u-i y-l-t-r-d-h-b-t- m-z-k-a-i b-t-a-i y-c-’-h- s-l-n-b-r- n-w- . ------------------------------------------------------------------- isuni yaliteredahubeti muzīk’awi bet’ami yich’ohi silenebere newi .
Muszáj volt egy taxit hívnom. ታ----ያዝ-ነበ-ብ-። ታ-- መ-- ነ----- ታ-ሲ መ-ዝ ነ-ረ-ኝ- -------------- ታክሲ መያዝ ነበረብኝ። 0
t---s- m--a-i----ereb-ny-. t----- m----- n----------- t-k-s- m-y-z- n-b-r-b-n-i- -------------------------- takisī meyazi neberebinyi.
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. የ--- ካ-- መ-----በ-ብኝ። የ--- ካ-- መ--- ነ----- የ-ተ- ካ-ታ መ-ዛ- ነ-ረ-ኝ- -------------------- የከተማ ካርታ መግዛት ነበረብኝ። 0
ye-e-em- ---it--me-iza-i n-be-eb-ny-. y------- k----- m------- n----------- y-k-t-m- k-r-t- m-g-z-t- n-b-r-b-n-i- ------------------------------------- yeketema karita megizati neberebinyi.
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. ራ---ን -ዝ-ት ነ---ኝ። ራ---- መ--- ነ----- ራ-ዮ-ን መ-ጋ- ነ-ረ-ኝ- ----------------- ራድዮውን መዝጋት ነበረብኝ። 0
r--iy-wi-- -e-i---- n---rebi---. r--------- m------- n----------- r-d-y-w-n- m-z-g-t- n-b-r-b-n-i- -------------------------------- radiyowini mezigati neberebinyi.

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!