Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   ku Past tense 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [heştê û du]

Past tense 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? Divê--- -ang- amb-------kiriba? D--- t- b---- a-------- k------ D-v- t- b-n-î a-b-l-n-ê k-r-b-? ------------------------------- Divê te bangî ambûlansê kiriba? 0
Muszáj volt az orvost hívnod? Di-- -e --zî b--îş- k--i-a? D--- t- g--- b----- k------ D-v- t- g-z- b-j-ş- k-r-b-? --------------------------- Divê te gazî bijîşk kiriba? 0
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? D----t--b-n-î-p-l-s -irib-? D--- t- b---- p---- k------ D-v- t- b-n-î p-l-s k-r-b-? --------------------------- Divê te bangî polîs kiriba? 0
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. L---e- w- he-m--- -e--f-n----ye?-Ni-a-mi- ----d. L- g-- w- h------ t------- h---- N--- m-- s----- L- g-l w- h-j-a-a t-l-f-n- h-y-? N-h- m-n s-a-d- ------------------------------------------------ Li gel we hejmara telefunê heye? Niha min stand. 0
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. Li ----w------îşan-h-y----i---m-n s-a--. L- g-- w- n------- h---- N--- m-- s----- L- g-l w- n-v-î-a- h-y-? N-h- m-n s-a-d- ---------------------------------------- Li gel we navnîşan heye? Niha min stand. 0
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. Li -e---e --an--ba--r-h-y-----h- m-- s----. L- g-- w- p---- b---- h---- N--- m-- s----- L- g-l w- p-a-a b-j-r h-y-? N-h- m-n s-a-d- ------------------------------------------- Li gel we plana bajêr heye? Niha min stand. 0
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. Ew di -ema--w- d---a-?-Wî--ik---b--d- dem--x----e --r-. E- d- d--- x-- d- h--- W- n------- d- d--- x-- d- w---- E- d- d-m- x-e d- h-t- W- n-k-r-b- d- d-m- x-e d- w-r-. ------------------------------------------------------- Ew di dema xwe de hat? Wî nikarîbû di dema xwe de were. 0
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. Wî r- -----W--nik----- rê---dî--. W- r- d--- W- n------- r- b------ W- r- d-t- W- n-k-r-b- r- b-d-t-. --------------------------------- Wî rê dît? Wî nikarîbû rê bidîta. 0
Megértett téged? Nem tudott megérteni. Wî-te --m -ir-----nika---û-min------ik-. W- t- f-- k--- W- n------- m-- f-- b---- W- t- f-m k-r- W- n-k-r-b- m-n f-m b-k-. ---------------------------------------- Wî te fêm kir? Wî nikarîbû min fêm bike. 0
Miért nem tudtál pontosan jönni? T- j------- di-dema xwe d--------? T- j- b- ç- d- d--- x-- d- n------ T- j- b- ç- d- d-m- x-e d- n-h-t-? ---------------------------------- Tu ji bo çi di dema xwe de nehatî? 0
Miért nem tudtad megtalálni az utat? T--ji-bo-çi r--ned-t? T- j- b- ç- r- n----- T- j- b- ç- r- n-d-t- --------------------- Te ji bo çi rê nedît? 0
Miért nem tudtad őt megérteni? Te -- b- ç- -w---hm-n-kir? T- j- b- ç- e- f--- n----- T- j- b- ç- e- f-h- n-k-r- -------------------------- Te ji bo çi ew fehm nekir? 0
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. Mi---i--r-bû ----e-- --e-----e-----i-be--ku otobu- ---e-bû. M-- n------- d- d--- x-- d- w---- j- b-- k- o----- t--- b-- M-n n-k-r-b- d- d-m- x-e d- w-r-m j- b-r k- o-o-u- t-n- b-. ----------------------------------------------------------- Min nikarîbû di dema xwe de werim ji ber ku otobus tine bû. 0
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. Min ni-a-îb- rê -i-î--m -- be- ku----na-m---- ba-êr ti-- b-. M-- n------- r- b------ j- b-- k- p---- m-- e b---- t--- b-- M-n n-k-r-b- r- b-b-n-m j- b-r k- p-a-a m-n e b-j-r t-n- b-. ------------------------------------------------------------ Min nikarîbû rê bibînim ji ber ku plana min e bajêr tine bû. 0
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. Min ni--rîb- wî-----b--i--j- -e------en-- ------ ---ind -û. M-- n------- w- f-- b---- j- b-- k- d---- m----- b----- b-- M-n n-k-r-b- w- f-m b-k-m j- b-r k- d-n-ê m-z-k- b-l-n- b-. ----------------------------------------------------------- Min nikarîbû wî fêm bikim ji ber ku dengê muzîkê bilind bû. 0
Muszáj volt egy taxit hívnom. D-v- -i----x----k---gi-ta. D--- m-- t------- b------- D-v- m-n t-x-i-e- b-g-r-a- -------------------------- Divê min texsiyek bigirta. 0
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. D--- -in p-ana bajêr b-kiriya. D--- m-- p---- b---- b-------- D-v- m-n p-a-a b-j-r b-k-r-y-. ------------------------------ Divê min plana bajêr bikiriya. 0
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. Di-iy--------dy- b-gi---. D----- m-- r---- b------- D-v-y- m-n r-d-o b-g-r-a- ------------------------- Diviya min radyo bigirta. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!