Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   lt Praeitis 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [aštuoniasdešimt du]

Praeitis 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? A--------ėja---š--ie----gr-itą---pa-----? A- t- t------ i-------- g------- p------- A- t- t-r-j-i i-k-i-s-i g-e-t-j- p-g-l-ą- ----------------------------------------- Ar tu turėjai iškviesti greitąją pagalbą? 0
Muszáj volt az orvost hívnod? Ar t- tu-ėj---iškv-est- gyd----ą? A- t- t------ i-------- g-------- A- t- t-r-j-i i-k-i-s-i g-d-t-j-? --------------------------------- Ar tu turėjai iškviesti gydytoją? 0
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? Ar tu t-r---- ---v---t- p-----ją? A- t- t------ i-------- p-------- A- t- t-r-j-i i-k-i-s-i p-l-c-j-? --------------------------------- Ar tu turėjai iškviesti policiją? 0
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. Ar -jū-- t-ri-- --l-fo---n-m--į? Ką t-k (a-)-jį t----a-. A- (---- t----- t------- n------ K- t-- (--- j- t------- A- (-ū-) t-r-t- t-l-f-n- n-m-r-? K- t-k (-š- j- t-r-j-u- -------------------------------------------------------- Ar (jūs) turite telefono numerį? Ką tik (aš) jį turėjau. 0
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. Ar (j-s)--u--------es---K---i--(--) -- t-----u. A- (---- t----- a------ K- t-- (--- j- t------- A- (-ū-) t-r-t- a-r-s-? K- t-k (-š- j- t-r-j-u- ----------------------------------------------- Ar (jūs) turite adresą? Ką tik (aš) jį turėjau. 0
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. A- (-ū-)-tu-i-e mi-s-- --an-- ---tik (a-)----t--ė---. A- (---- t----- m----- p----- K- t-- (--- j- t------- A- (-ū-) t-r-t- m-e-t- p-a-ą- K- t-k (-š- j- t-r-j-u- ----------------------------------------------------- Ar (jūs) turite miesto planą? Ką tik (aš) jį turėjau. 0
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. A- ji- -t---o-/ -tė-o la---? J-s neg---j--a-v-k-- --ate--i l--k-. A- j-- a----- / a---- l----- J-- n------- a------ / a----- l----- A- j-s a-v-k- / a-ė-o l-i-u- J-s n-g-l-j- a-v-k-i / a-e-t- l-i-u- ----------------------------------------------------------------- Ar jis atvyko / atėjo laiku? Jis negalėjo atvykti / ateiti laiku. 0
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. A----s--a-o ---i---Jis --g---jo--asti---l--. A- j-- r--- k----- J-- n------- r---- k----- A- j-s r-d- k-l-ą- J-s n-g-l-j- r-s-i k-l-o- -------------------------------------------- Ar jis rado kelią? Jis negalėjo rasti kelio. 0
Megértett téged? Nem tudott megérteni. Ar-j-- ---e--u-----?-Ji--n-gal-j- m-nę- --pr-s--. A- j-- t--- s------- J-- n------- m---- s-------- A- j-s t-v- s-p-a-o- J-s n-g-l-j- m-n-s s-p-a-t-. ------------------------------------------------- Ar jis tave suprato? Jis negalėjo manęs suprasti. 0
Miért nem tudtál pontosan jönni? Kodė---t-) -eg----ai -tv-k---/ -t-it- -ai-u? K---- (--- n-------- a------ / a----- l----- K-d-l (-u- n-g-l-j-i a-v-k-i / a-e-t- l-i-u- -------------------------------------------- Kodėl (tu) negalėjai atvykti / ateiti laiku? 0
Miért nem tudtad megtalálni az utat? Kodėl-(--) ne--l-jai r---i -el--? K---- (--- n-------- r---- k----- K-d-l (-u- n-g-l-j-i r-s-i k-l-o- --------------------------------- Kodėl (tu) negalėjai rasti kelio? 0
Miért nem tudtad őt megérteni? Ko-------)--eg---j-i-j--s--r--ti? K---- (--- n-------- j- s-------- K-d-l (-u- n-g-l-j-i j- s-p-a-t-? --------------------------------- Kodėl (tu) negalėjai jo suprasti? 0
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. (--)--eg-lėj----tv--t- -----,-nes-----ž-avo-aut-bu---. (--- n-------- a------ l----- n-- n-------- a--------- (-š- n-g-l-j-u a-v-k-i l-i-u- n-s n-v-ž-a-o a-t-b-s-s- ------------------------------------------------------ (Aš) negalėjau atvykti laiku, nes nevažiavo autobusas. 0
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. (Aš) negalėjau---s-i -eli-,-nes-------ja- -ie--- ---no. (--- n-------- r---- k----- n-- n-------- m----- p----- (-š- n-g-l-j-u r-s-i k-l-o- n-s n-t-r-j-u m-e-t- p-a-o- ------------------------------------------------------- (Aš) negalėjau rasti kelio, nes neturėjau miesto plano. 0
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. (A-) -eg----a--j- -u---st-, ne--m-z-k- -uv------a ga--- /-t--ukš---g-. (--- n-------- j- s-------- n-- m----- b--- t---- g---- / t----------- (-š- n-g-l-j-u j- s-p-a-t-, n-s m-z-k- b-v- t-k-a g-r-i / t-i-k-m-n-a- ---------------------------------------------------------------------- (Aš) negalėjau jo suprasti, nes muzika buvo tokia garsi / triukšminga. 0
Muszáj volt egy taxit hívnom. (A-) -u----u-v-ž-u--i t----. (--- t------ v------- t----- (-š- t-r-j-u v-ž-u-t- t-k-i- ---------------------------- (Aš) turėjau važiuoti taksi. 0
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. (Aš) t-rėja- --s---rkt---i--t- pla--. (--- t------ n--------- m----- p----- (-š- t-r-j-u n-s-p-r-t- m-e-t- p-a-ą- ------------------------------------- (Aš) turėjau nusipirkti miesto planą. 0
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. (--) t--ėja- --ju--ti--a-i-ą. (--- t------ i------- r------ (-š- t-r-j-u i-j-n-t- r-d-j-. ----------------------------- (Aš) turėjau išjungti radiją. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!