Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   mk Минато време 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [осумдесет и два]

82 [osoomdyesyet i dva]

Минато време 2

[Minato vryemye 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? М-р-ш--л- да-п-викаш -дно --л-ичко -о---о? М----- л- д- п------ е--- б------- в------ М-р-ш- л- д- п-в-к-ш е-н- б-л-и-к- в-з-л-? ------------------------------------------ Мораше ли да повикаш едно болничко возило? 0
Moras-y- -- -a -ovik-s- --dn--bo-n---k- vo--l-? M------- l- d- p------- y---- b-------- v------ M-r-s-y- l- d- p-v-k-s- y-d-o b-l-i-h-o v-z-l-? ----------------------------------------------- Morashye li da povikash yedno bolnichko vozilo?
Muszáj volt az orvost hívnod? Мор-ш- ли да -- -о--к-ш-лек--о-? М----- л- д- г- п------ л------- М-р-ш- л- д- г- п-в-к-ш л-к-р-т- -------------------------------- Мораше ли да го повикаш лекарот? 0
Moras-----i-d----o p---k----l-e-a--t? M------- l- d- g-- p------- l-------- M-r-s-y- l- d- g-o p-v-k-s- l-e-a-o-? ------------------------------------- Morashye li da guo povikash lyekarot?
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? М--а-е--и-да -а--о--к-ш -олиц--а--? М----- л- д- ј- п------ п---------- М-р-ш- л- д- ј- п-в-к-ш п-л-ц-ј-т-? ----------------------------------- Мораше ли да ја повикаш полицијата? 0
M-r-sh-- ------ј--p--i-a-- -o-itziј-t-? M------- l- d- ј- p------- p----------- M-r-s-y- l- d- ј- p-v-k-s- p-l-t-i-a-a- --------------------------------------- Morashye li da јa povikash politziјata?
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. Г---мате-ли тел---н-к-о----ој? С--- -- им--. Г- и---- л- т----------- б---- С--- г- и---- Г- и-а-е л- т-л-ф-н-к-о- б-о-? С-г- г- и-а-. -------------------------------------------- Го имате ли телефонскиот број? Сега го имав. 0
G----ma-----i t-e----on--io---roј? -ye-ua-g---imav. G-- i----- l- t------------- b---- S----- g-- i---- G-o i-a-y- l- t-e-y-f-n-k-o- b-o-? S-e-u- g-o i-a-. --------------------------------------------------- Guo imatye li tyelyefonskiot broј? Syegua guo imav.
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. Ја---ат- ли-адр--а-а?---га ---имав. Ј- и---- л- а-------- С--- ј- и---- Ј- и-а-е л- а-р-с-т-? С-г- ј- и-а-. ----------------------------------- Ја имате ли адресата? Сега ја имав. 0
Јa i--t-- -i a-ry-s-t-- -y-gua--a---av. Ј- i----- l- a--------- S----- ј- i---- Ј- i-a-y- l- a-r-e-a-a- S-e-u- ј- i-a-. --------------------------------------- Јa imatye li adryesata? Syegua јa imav.
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. И-ате-ли-кар-------р--о-? -е-а-ј- -м--. И---- л- к---- о- г------ С--- ј- и---- И-а-е л- к-р-а о- г-а-о-? С-г- ј- и-а-. --------------------------------------- Имате ли карта од градот? Сега ја имав. 0
Imaty- li-k---a o- gu--dot?-Sy-gua јa ----. I----- l- k---- o- g------- S----- ј- i---- I-a-y- l- k-r-a o- g-r-d-t- S-e-u- ј- i-a-. ------------------------------------------- Imatye li karta od guradot? Syegua јa imav.
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. Д--д--л---ој-то--- -а -----? Т------м-ж--е -а--о-д--то-н- на----м-. Д---- л- т-- т---- н- в----- Т-- н- м----- д- д---- т---- н- в----- Д-ј-е л- т-ј т-ч-о н- в-е-е- Т-ј н- м-ж-ш- д- д-ј-е т-ч-о н- в-е-е- ------------------------------------------------------------------- Дојде ли тој точно на време? Тој не можеше да дојде точно на време. 0
D-јdy- -i-----t-c-no n--v---mye? T-ј-n-e --ʐ--s-ye da --ј-y--tochn---- -ry--ye. D----- l- t-- t----- n- v------- T-- n-- m-------- d- d----- t----- n- v------- D-ј-y- l- t-ј t-c-n- n- v-y-m-e- T-ј n-e m-ʐ-e-h-e d- d-ј-y- t-c-n- n- v-y-m-e- ------------------------------------------------------------------------------- Doјdye li toј tochno na vryemye? Toј nye moʐyeshye da doјdye tochno na vryemye.
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. Г- --ј---ли то--п--о---Т-- н--мо-е-е -- го -а--е па-от. Г- н---- л- т-- п----- Т-- н- м----- д- г- н---- п----- Г- н-ј-е л- т-ј п-т-т- Т-ј н- м-ж-ш- д- г- н-ј-е п-т-т- ------------------------------------------------------- Го најде ли тој патот? Тој не можеше да го најде патот. 0
G-o n----e ---to- ---o-?-T-- n-e mo-y----- -a --- --ј-y- -atot. G-- n----- l- t-- p----- T-- n-- m-------- d- g-- n----- p----- G-o n-ј-y- l- t-ј p-t-t- T-ј n-e m-ʐ-e-h-e d- g-o n-ј-y- p-t-t- --------------------------------------------------------------- Guo naјdye li toј patot? Toј nye moʐyeshye da guo naјdye patot.
Megértett téged? Nem tudott megérteni. Т- ра-бира -и-тој?--о- ----о-еш- ----------ер-. Т- р------ л- т--- Т-- н- м----- д- м- р------- Т- р-з-и-а л- т-ј- Т-ј н- м-ж-ш- д- м- р-з-е-е- ----------------------------------------------- Те разбира ли тој? Тој не можеше да ме разбере. 0
Tye-razbi-- -i----?-T-ј --e mo--es-y- d--m---------rye. T-- r------ l- t--- T-- n-- m-------- d- m-- r--------- T-e r-z-i-a l- t-ј- T-ј n-e m-ʐ-e-h-e d- m-e r-z-y-r-e- ------------------------------------------------------- Tye razbira li toј? Toј nye moʐyeshye da mye razbyerye.
Miért nem tudtál pontosan jönni? З---о--- ----ше да-д-јдеш то-н- на -----? З---- н- м----- д- д----- т---- н- в----- З-ш-о н- м-ж-ш- д- д-ј-е- т-ч-о н- в-е-е- ----------------------------------------- Зошто не можеше да дојдеш точно на време? 0
Z--hto --e---ʐ-e-h-e d- -oј-y-s- -oc--- na vr-emye? Z----- n-- m-------- d- d------- t----- n- v------- Z-s-t- n-e m-ʐ-e-h-e d- d-ј-y-s- t-c-n- n- v-y-m-e- --------------------------------------------------- Zoshto nye moʐyeshye da doјdyesh tochno na vryemye?
Miért nem tudtad megtalálni az utat? З-----не-мо-еше-да--- -ај-еш п--от? З---- н- м----- д- г- н----- п----- З-ш-о н- м-ж-ш- д- г- н-ј-е- п-т-т- ----------------------------------- Зошто не можеше да го најдеш патот? 0
Z-sh-o---e-m--y----e d- g-- na----sh --t--? Z----- n-- m-------- d- g-- n------- p----- Z-s-t- n-e m-ʐ-e-h-e d- g-o n-ј-y-s- p-t-t- ------------------------------------------- Zoshto nye moʐyeshye da guo naјdyesh patot?
Miért nem tudtad őt megérteni? З--то-н---о---- д-----ра--ер--? З---- н- м----- д- г- р-------- З-ш-о н- м-ж-ш- д- г- р-з-е-е-? ------------------------------- Зошто не можеше да го разбереш? 0
Z-shto-ny-----y-shye d- -u- -azbyer---h? Z----- n-- m-------- d- g-- r----------- Z-s-t- n-e m-ʐ-e-h-e d- g-o r-z-y-r-e-h- ---------------------------------------- Zoshto nye moʐyeshye da guo razbyeryesh?
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. Н--м--ев да до-да- то--о--- в-е-е,--и-е--и -е-а-е -в-обу-. Н- м---- д- д----- т---- н- в----- б------ н----- а------- Н- м-ж-в д- д-ј-а- т-ч-о н- в-е-е- б-д-ј-и н-м-ш- а-т-б-с- ---------------------------------------------------------- Не можев да дојдам точно на време, бидејки немаше автобус. 0
Nye-moʐy-v-da--o-dam---chn- n-----------bi-ye-k-------s-y- --toboo-. N-- m----- d- d----- t----- n- v------- b------- n-------- a-------- N-e m-ʐ-e- d- d-ј-a- t-c-n- n- v-y-m-e- b-d-e-k- n-e-a-h-e a-t-b-o-. -------------------------------------------------------------------- Nye moʐyev da doјdam tochno na vryemye, bidyeјki nyemashye avtoboos.
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. Не -о-е- да го--------п-то-- б------ нем-в--арта -а г-а-о-. Н- м---- д- г- н----- п----- б------ н---- к---- н- г------ Н- м-ж-в д- г- н-ј-а- п-т-т- б-д-ј-и н-м-в к-р-а н- г-а-о-. ----------------------------------------------------------- Не можев да го најдам патот, бидејки немав карта на градот. 0
Nye m-ʐyev-d- g-o --ј-a--p----,-----e--- n-em-------a na -urad-t. N-- m----- d- g-- n----- p----- b------- n----- k---- n- g------- N-e m-ʐ-e- d- g-o n-ј-a- p-t-t- b-d-e-k- n-e-a- k-r-a n- g-r-d-t- ----------------------------------------------------------------- Nye moʐyev da guo naјdam patot, bidyeјki nyemav karta na guradot.
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. Н- -о--в -а--о -а--е---- ---е--и-му---ат------ ---ку --а-н-. Н- м---- д- г- р-------- б------ м------- б--- т---- г------ Н- м-ж-в д- г- р-з-е-а-, б-д-ј-и м-з-к-т- б-ш- т-л-у г-а-н-. ------------------------------------------------------------ Не можев да го разберам, бидејки музиката беше толку гласна. 0
N-- -oʐye---a--u---a--ye--m- ---ye-ki----zi-a-a-----hy- t--ko- g--asn-. N-- m----- d- g-- r--------- b------- m-------- b------ t----- g------- N-e m-ʐ-e- d- g-o r-z-y-r-m- b-d-e-k- m-o-i-a-a b-e-h-e t-l-o- g-l-s-a- ----------------------------------------------------------------------- Nye moʐyev da guo razbyeram, bidyeјki moozikata byeshye tolkoo gulasna.
Muszáj volt egy taxit hívnom. Мо-а--да з-ма- едн- та--и. М---- д- з---- е--- т----- М-р-в д- з-м-м е-н- т-к-и- -------------------------- Морав да земам едно такси. 0
Mora--d--zy---m-ye-no--a-si. M---- d- z----- y---- t----- M-r-v d- z-e-a- y-d-o t-k-i- ---------------------------- Morav da zyemam yedno taksi.
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. М-рав ----уп-м ----а -а -ра-от. М---- д- к---- к---- н- г------ М-р-в д- к-п-м к-р-а н- г-а-о-. ------------------------------- Морав да купам карта на градот. 0
M-----da k-opa----r-a na------o-. M---- d- k----- k---- n- g------- M-r-v d- k-o-a- k-r-a n- g-r-d-t- --------------------------------- Morav da koopam karta na guradot.
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. Ј---мо--- д---о ---лу-а- --ди-то. Ј-- м---- д- г- и------- р------- Ј-с м-р-в д- г- и-к-у-а- р-д-о-о- --------------------------------- Јас морав да го исклучам радиото. 0
Ј---m---v-d- --o is-l--c--m rad-ot-. Ј-- m---- d- g-- i--------- r------- Ј-s m-r-v d- g-o i-k-o-c-a- r-d-o-o- ------------------------------------ Јas morav da guo iskloocham radioto.

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!