Я -о-у --и--к-д-----г-.
Я х--- к----- д- П-----
Я х-ч- к-и-о- д- П-а-и-
-----------------------
Я хочу квиток до Праги. 0 YA-k--ch- kvyto- -o---a--.Y- k----- k----- d- P-----Y- k-o-h- k-y-o- d- P-a-y---------------------------YA khochu kvytok do Prahy.
Коли-потя--п----ва- у --д---?
К--- п---- п------- у В------
К-л- п-т-г п-и-у-а- у В-д-н-?
-----------------------------
Коли потяг прибуває у Відень? 0 K-l--potyah -r-----y--u-Vi-e-ʹ?K--- p----- p-------- u V------K-l- p-t-a- p-y-u-a-e u V-d-n-?-------------------------------Koly potyah prybuvaye u Videnʹ?
Коли---т---п--б-в-є - М-ск-у?
К--- п---- п------- в М------
К-л- п-т-г п-и-у-а- в М-с-в-?
-----------------------------
Коли потяг прибуває в Москву? 0 K--y-p-t-a---ry--vaye - M-s---?K--- p----- p-------- v M------K-l- p-t-a- p-y-u-a-e v M-s-v-?-------------------------------Koly potyah prybuvaye v Moskvu?
Чи - с-а-ь-ий--а-он-- -о----?
Ч- є с------- в---- у п------
Ч- є с-а-ь-и- в-г-н у п-т-з-?
-----------------------------
Чи є спальний вагон у потязі? 0 C---ye sp----y---v--on -----y-zi?C-- y- s-------- v---- u p-------C-y y- s-a-ʹ-y-̆ v-h-n u p-t-a-i----------------------------------Chy ye spalʹnyy̆ vahon u potyazi?
Я-хочу к--т-к-в -д-н бік до -рю-----.
Я х--- к----- в о--- б-- д- Б--------
Я х-ч- к-и-о- в о-и- б-к д- Б-ю-с-л-.
-------------------------------------
Я хочу квиток в один бік до Брюсселя. 0 YA ----hu-k---ok v-od-n -ik--o ----s-e--a.Y- k----- k----- v o--- b-- d- B----------Y- k-o-h- k-y-o- v o-y- b-k d- B-y-s-e-y-.------------------------------------------YA khochu kvytok v odyn bik do Bryusselya.
Я хотел бы / хотела бы обратный билет из Копенгагена.
Mennyibe kerül egy hely a hálókocsiban?
Скільки --ш-у- м--це --с-------у-в--он-?
С------ к----- м---- в с-------- в------
С-і-ь-и к-ш-у- м-с-е в с-а-ь-о-у в-г-н-?
----------------------------------------
Скільки коштує місце в спальному вагоні? 0 Ski---- ---htuye --stse-- s----n-m- ------?S------ k------- m----- v s-------- v------S-i-ʹ-y k-s-t-y- m-s-s- v s-a-ʹ-o-u v-h-n-?-------------------------------------------Skilʹky koshtuye mistse v spalʹnomu vahoni?
A világ melyben élünk, naponta változik.
Ezért a nyelvünk sem stagnálhat.
Velünk együtt fejlődik, tehát dinamikus.
Ez a változás a nyelv minden részét érintheti.
Tehát, különböző aspektusokra vonatkozhat.
A fonológiában történő változás a beszédhangok nyelvi rendszerére van hatással.
A jelentéstani változáskor a szavak jelentése változik.
A lexikális változás a nyelv szókincsben történő változását jelent.
A nyelvtani változás a nyelvtani szerkezetben történő változást jelenti.
A nyelvben történő változásnak sok oka lehet.
Sokszor gazdaságossági okai vannak.
A nyelvet beszélők vagy írók időt és fáradozást akarnak megspórolni.
Ezért leegyszerűsítik a nyelvet.
Újítások is elősegíthetik a nyelvben történő változást.
Ez például új dolgok feltalálásánál fordul elő.
Ezeknek a találmányoknak nevekre van szükségük, tehát új szavak keletkeznek.
A nyelvben történő változások legtöbbször nem tervezettek.
Ez egy természetes folyamat és legtöbbször automatikusan történik.
A nyelvet használók ugyanakkor a nyelvűket tudatosan is tudják variálni.
Ezt akkor teszik, ha egy bizonyos hatást kívánnak elérni.
Az idegen nyelvek befolyása is elősegíti a nyelvi változásokat.
Ez a globalizáció idejében különösen igaz.
Leginkább az angol nyelv befolyásolja a többi nyelvet.
Majdnem minden nyelvben találunk ma angol kifejezéseket.
Ezeket anglicizmusnak hívjuk.
A nyelvek változását az ókor óta kritizálják vagy akár félnek is tőle.
Ugyanakkor a nyelvben történő változás pozitív dolog.
Ugyanis bizonyítja: A nyelvünk él - ugyanúgy mint mi!