Kifejezéstár

hu Sport   »   ti ስፖርት

49 [negyvenkilenc]

Sport

Sport

49 [ኣርብዓንትሽዓተን]

49 [aribi‘anitishi‘ateni]

ስፖርት

[siporiti]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Sportolsz? ስፖር- ት-ብ----? ስ--- ት--- ዲ-- ስ-ር- ት-ብ- ዲ-? ------------- ስፖርት ትገብር ዲኻ? 0
si-oriti ti---iri-dīẖa? s------- t------- d----- s-p-r-t- t-g-b-r- d-h-a- ------------------------ siporiti tigebiri dīẖa?
Igen, mozognom kell. እወ -ንቓ-ቐ---ለ-። እ- ክ----- ኣ--- እ- ክ-ቓ-ቐ- ኣ-ኒ- -------------- እወ ክንቓሳቐስ ኣለኒ። 0
i-- --n-ḵ’-sa--’e-i al-nī። i-- k--------------- a----- i-e k-n-k-’-s-k-’-s- a-e-ī- --------------------------- iwe kiniḵ’asaḵ’esi alenī።
Egy sportegyesületbe járok. ኣነ -ብ-------ት -ለብ -የ-ዝጻ--። ኣ- ኣ- ና- ስ--- ክ-- ኢ- ዝ---- ኣ- ኣ- ና- ስ-ር- ክ-ብ ኢ- ዝ-ወ-። -------------------------- ኣነ ኣብ ናይ ስፖርት ክለብ ኢየ ዝጻወት። 0
an- ----n--i-sipo--ti-kile-------z-ts’----i። a-- a-- n--- s------- k----- ī-- z---------- a-e a-i n-y- s-p-r-t- k-l-b- ī-e z-t-’-w-t-። -------------------------------------------- ane abi nayi siporiti kilebi īye zits’aweti።
Focizunk. ን-ና-----እ----ና-ን--ት። ን-- ክ-- እ-- ኢ- ን---- ን-ና ክ-ሾ እ-ሪ ኢ- ን-ወ-። -------------------- ንሕና ክዑሾ እግሪ ኢና ንጻወት። 0
n-h---a-ki‘usho i--rī---a--its’a-e--። n------ k------ i---- ī-- n---------- n-h-i-a k-‘-s-o i-i-ī ī-a n-t-’-w-t-። ------------------------------------- niḥina ki‘usho igirī īna nits’aweti።
Olykor úszunk. ሓ- ሓደ-ግዜ-ን-ም--። ሓ- ሓ- ግ- ን----- ሓ- ሓ- ግ- ን-ም-ስ- --------------- ሓደ ሓደ ግዜ ንሕምብስ። 0
ḥ--e -̣a-- gi-ē--iḥi--b--i። h---- h---- g--- n----------- h-a-e h-a-e g-z- n-h-i-i-i-i- ----------------------------- ḥade ḥade gizē niḥimibisi።
Vagy biciklizünk. ወ--ብሽ-ለ- -ዝ--። ወ- ብ---- ን---- ወ- ብ-ግ-ታ ን-ው-። -------------- ወይ ብሽግለታ ንዝውር። 0
we-- b--higi-eta----i----። w--- b---------- n-------- w-y- b-s-i-i-e-a n-z-w-r-። -------------------------- weyi bishigileta niziwiri።
A városunkban van egy futballstadion. ኣብ-ከ--ና -ቴድዮን-ኩ-ሶ-ኣ-። ኣ- ከ--- ስ---- ኩ-- ኣ-- ኣ- ከ-ማ- ስ-ድ-ን ኩ-ሶ ኣ-። --------------------- ኣብ ከተማና ስቴድዮን ኩዑሶ ኣሎ። 0
ab- k-tem-n- s-tē--yo-i----u-----o። a-- k------- s--------- k----- a--- a-i k-t-m-n- s-t-d-y-n- k-‘-s- a-o- ----------------------------------- abi ketemana sitēdiyoni ku‘uso alo።
Van egy uszoda is szaunával. መሕ-በሲ------ን-ኣሎ መ---- ቦ- እ-- ኣ- መ-ም-ሲ ቦ- እ-ን ኣ- --------------- መሕምበሲ ቦታ እውን ኣሎ 0
m-ḥ-mi---ī-bota --ini--lo m---------- b--- i---- a-- m-h-i-i-e-ī b-t- i-i-i a-o -------------------------- meḥimibesī bota iwini alo
És van egy golfpálya. ከ-ኡ--- ም--- -ል---። ከ-- ድ- ም--- ጎ-- ኣ- ከ-ኡ ድ- ም-ዋ- ጎ-ፍ ኣ- ------------------ ከምኡ ድማ ምጽዋቲ ጎልፍ ኣ። 0
k-m--u d-m- m-ts-----ī -o-i---a። k----- d--- m--------- g----- a- k-m-’- d-m- m-t-’-w-t- g-l-f- a- -------------------------------- kemi’u dima mits’iwatī golifi a።
Mi van a televízióban? ኣ- ተለቪዦን--ንታይ--ደ- ኣሎ? ኣ- ተ---- እ--- ም-- ኣ-- ኣ- ተ-ቪ-ን እ-ታ- ም-ብ ኣ-? --------------------- ኣብ ተለቪዦን እንታይ ምደብ ኣሎ? 0
abi--el-v-------in-tayi m--ebi-alo? a-- t---------- i------ m----- a--- a-i t-l-v-z-o-i i-i-a-i m-d-b- a-o- ----------------------------------- abi televīzhoni initayi midebi alo?
Egy focimeccs van éppen. ሕ-ጸወ- --- --- --ይ--ኣ-። ሕ---- ኩ-- እ-- ይ--- ኣ-- ሕ-ጸ-ታ ኩ-ሶ እ-ሪ ይ-ይ- ኣ-። ---------------------- ሕጂጸወታ ኩዑሶ እግሪ ይኸይድ ኣሎ። 0
h-ij-ts’ewe--------o----rī---h--y--- -lo። h------------ k----- i---- y-------- a--- h-i-ī-s-e-e-a k-‘-s- i-i-ī y-h-e-i-i a-o- ----------------------------------------- ḥijīts’eweta ku‘uso igirī yiẖeyidi alo።
A német csapat az angol ellen játszik. እ---ርመ--ት ጋ-ታ ኣን-ር እታ -ን------ጋ---ይ-ወቱ----። እ- ጀ----- ጋ-- ኣ--- እ- እ------ ጋ-- ይ--- ኣ--- እ- ጀ-መ-ዊ- ጋ-ታ ኣ-ጻ- እ- እ-ግ-ዛ-ት ጋ-ታ ይ-ወ- ኣ-ው- ------------------------------------------- እታ ጀርመናዊት ጋንታ ኣንጻር እታ እንግሊዛዊት ጋንታ ይጻወቱ ኣሎው። 0
i-a-je--m-na---i ganita-a-----a-i-it- i-i-il-za---i -a-ita y----awet- alow-። i-- j----------- g----- a-------- i-- i------------ g----- y--------- a----- i-a j-r-m-n-w-t- g-n-t- a-i-s-a-i i-a i-i-i-ī-a-ī-i g-n-t- y-t-’-w-t- a-o-i- ---------------------------------------------------------------------------- ita jerimenawīti ganita anits’ari ita inigilīzawīti ganita yits’awetu alowi።
Ki nyer? መን ትስዕር? መ- ት---- መ- ት-ዕ-? -------- መን ትስዕር? 0
men- tis-‘i-i? m--- t-------- m-n- t-s-‘-r-? -------------- meni tisi‘iri?
Sejtésem sincs. ኣ-ፈ-ጥ---የ። ኣ----- እ-- ኣ-ፈ-ጥ- እ-። ---------- ኣይፈልጥን እየ። 0
ay-f-lit’i------። a----------- i--- a-i-e-i-’-n- i-e- ----------------- ayifelit’ini iye።
Pillanatnyilag döntetlen az állás. ክ---ሕ----- ኢ-ን--ለ-። ክ-- ሕ- ማ-- ኢ-- ዘ--- ክ-ብ ሕ- ማ-ረ ኢ-ን ዘ-ዋ- ------------------- ክሳብ ሕጂ ማዕረ ኢየን ዘለዋ። 0
kisabi ḥ--- m-‘--e--y--i ze-e--። k----- h---- m----- ī---- z------ k-s-b- h-i-ī m-‘-r- ī-e-i z-l-w-። --------------------------------- kisabi ḥijī ma‘ire īyeni zelewa።
A bíró belga. እቲ -ራ--ካ- -ለጂማዊ -ዩ-። እ- ፈ-- ካ- ብ---- ኢ- ። እ- ፈ-ዲ ካ- ብ-ጂ-ዊ ኢ- ። -------------------- እቲ ፈራዲ ካብ ብለጂማዊ ኢዩ ። 0
itī -e---ī-k-b- bi-e----wī ----። i-- f----- k--- b--------- ī-- ። i-ī f-r-d- k-b- b-l-j-m-w- ī-u ። -------------------------------- itī feradī kabi bilejīmawī īyu ።
Most tizenegyes van. ሕ- -- --ለ--ለ--። ሕ- ኣ- ሪ-- ኣ-- ። ሕ- ኣ- ሪ-ለ ኣ-ዋ ። --------------- ሕጂ ኣብ ሪጎለ ኣለዋ ። 0
h--j- a-- -----e --e-- ። h---- a-- r----- a---- ። h-i-ī a-i r-g-l- a-e-a ። ------------------------ ḥijī abi rīgole alewa ።
Gól! Egy-null! ጎ----ደ-ብ-ሮ! ጎ-- ሓ- ብ--- ጎ-! ሓ- ብ-ሮ- ----------- ጎል! ሓደ ብዜሮ! 0
g--i--ḥade -i--r-! g---- h---- b------ g-l-! h-a-e b-z-r-! ------------------- goli! ḥade bizēro!

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Csak az erős szavak maradnak fenn!

A ritkábban használt szavak többször változnak, mint a sűrűn használtak. Ez az evolúció törvényei miatt lehet így. A gyakori gének az idő elteltével csak keveset változnak. Formájukban stabilabbak. És úgy néz ki, ugyanez igaz a szavakra is. Egy kutatás keretén belül angol igéket vizsgáltak meg. Ezen belül összehasonlították az igék mai formáját a régi formájukkal. Az angolban a tíz leggyakoribb ige rendhagyó. A legtöbb egyéb ige szabályos. A középkorban viszont a legtöbb ige rendhagyó volt. A ritkán használt rendhagyó igék tehát szabályos igékké fognak alakulni. 300 év múlva az angol nyelv alig fog rendhagyó igéket tartalmazni. Egyéb kutatások is kimutatták, hogy a nyelvek a génekhez hasonlóan szelektálódnak. Kutatók összehasonlították különböző nyelvek leggyakoribb szavait. Ehhez olyan szavakat választottak, melyek hasonlítanak egymásra és ugyanazt jelentik. Egy példa erre a water, Wasser, vatten . Ezeknek a szavaknak ugyanaz az eredetük, ezért hasonlítanak egymásra. Mivel fontos szavak, minden nyelvben sokszor előfordulnak. Így meg tudták tartani formájukat - és máig hasonlítanak egymásra. Kevésbé fontos szavak sokkal gyorsabban változnak. Inkább más szavakkal helyettesítik őket. Emiatt ezek a szavak a különböző nyelveken eltérnek egymástól. Az, hogy miért változnak meg a ritkán használt szavak, még nem teljesen világos. Lehetséges, hogy sokszor rosszul használják vagy ejtik ki őket. Ez amiatt van, mert kevésbé jól ismerjük őket. Előfordulhat azonban, hogy fontos szavaknak ugyanolyanoknak kell lenniük. Mert csak így lehet őket mindig ugyanúgy megérteni. És a szavak azért vannak, hogy megértsük őket.