Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 2   »   ti ገለ ምኽንያት ምሃብ 2

76 [hetvenhat]

valamit megmagyarázni 2

valamit megmagyarázni 2

76 [ሰብዓንሽዱሽተን]

76 [sebi‘anishidushiteni]

ገለ ምኽንያት ምሃብ 2

[gele miẖiniyati mihabi 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Miért nem jöttél? ስለምን-ይ-ኢ- -ይመጻእካ? ስ----- ኢ- ዘ------ ስ-ም-ታ- ኢ- ዘ-መ-እ-? ----------------- ስለምንታይ ኢኻ ዘይመጻእካ? 0
sil-m-n-tayi ī--- -----ets’a’ika? s----------- ī--- z-------------- s-l-m-n-t-y- ī-̱- z-y-m-t-’-’-k-? --------------------------------- sileminitayi īẖa zeyimets’a’ika?
Beteg voltam. ሓ-- -ረ። ሓ-- ኔ-- ሓ-መ ኔ-። ------- ሓሚመ ኔረ። 0
ḥa-īm- --r-። h------ n---- h-a-ī-e n-r-። ------------- ḥamīme nēre።
Nem jöttem, mert beteg voltam. ሓሚ- -ለ---ርኩ-እ--ዘይ-ጻ--። ሓ-- ስ------ እ- ዘ------ ሓ-መ ስ-ዝ-በ-ኩ እ- ዘ-መ-እ-። ---------------------- ሓሚመ ስለዝነበርኩ እየ ዘይመጻእኩ። 0
ḥ-m-me-s-l-zi-e-er--u-iy- ----me-s’a’i-u። h------ s------------- i-- z-------------- h-a-ī-e s-l-z-n-b-r-k- i-e z-y-m-t-’-’-k-። ------------------------------------------ ḥamīme silezineberiku iye zeyimets’a’iku።
Ő miért nem jött? ስለ---ይ -ያ-ን- -----? ስ----- ኢ- ን- ዘ----- ስ-ም-ታ- ኢ- ን- ዘ-መ-ት- ------------------- ስለምንታይ ኢያ ንሳ ዘይመጸት? 0
sil-m-n--ayi --- n-s- zey-m-t--et-? s----------- ī-- n--- z------------ s-l-m-n-t-y- ī-a n-s- z-y-m-t-’-t-? ----------------------------------- sileminitayi īya nisa zeyimets’eti?
Fáradt volt. ደ-ማ --። ደ-- ኔ-- ደ-ማ ኔ-። ------- ደኺማ ኔራ። 0
de--ī-a -ē--። d------ n---- d-h-ī-a n-r-። ------------- deẖīma nēra።
Nem jött, mert fáradt volt. ደኺ- ስለ-ነበ-- --መጸትን-። ደ-- ስ------ ኣ----- ። ደ-ማ ስ-ዝ-በ-ት ኣ-መ-ት- ። -------------------- ደኺማ ስለዝነበረት ኣይመጸትን ። 0
d-ẖī-a ---ezineber----ayi-e---et--- ። d------ s------------- a------------ ። d-h-ī-a s-l-z-n-b-r-t- a-i-e-s-e-i-i ። -------------------------------------- deẖīma silezinebereti ayimets’etini ።
Ő miért nem jött? ንሱ-ስ---ታ- ኣ-መጸን። ን- ስ----- ኣ----- ን- ስ-ም-ታ- ኣ-መ-ን- ---------------- ንሱ ስለምንታይ ኣይመጸን። 0
nisu-s-le-i-it--i ----e-s--ni። n--- s----------- a----------- n-s- s-l-m-n-t-y- a-i-e-s-e-i- ------------------------------ nisu sileminitayi ayimets’eni።
Nem volt kedve. ድ--ት -----ን። ድ--- ኣ------ ድ-የ- ኣ-ነ-ሮ-። ------------ ድልየት ኣይነበሮን። 0
d-liye-i ayi---e----። d------- a----------- d-l-y-t- a-i-e-e-o-i- --------------------- diliyeti ayineberoni።
Nem jött, mert nem volt kedve. ንሱ-ኣ-------ን-ቱ ድ-የ---ለዘ---ሮ። ን- ኣ---- መ---- ድ--- ስ------- ን- ኣ-መ-ን መ-ን-ቱ ድ-የ- ስ-ዘ-ነ-ሮ- ---------------------------- ንሱ ኣይመጸን መኽንያቱ ድልየት ስለዘይነበሮ። 0
nisu-a---ets’en- meh-------u-d---ye-i-s----e-i---e-o። n--- a---------- m---------- d------- s-------------- n-s- a-i-e-s-e-i m-h-i-i-a-u d-l-y-t- s-l-z-y-n-b-r-። ----------------------------------------------------- nisu ayimets’eni meẖiniyatu diliyeti silezeyinebero።
Miért nem jöttetek? ንስኻት------ንታ--ዘይመ---? ን----- ስ----- ዘ------ ን-ኻ-ኩ- ስ-ም-ታ- ዘ-መ-ኹ-? --------------------- ንስኻትኩም ስለምንታይ ዘይመጻኹም? 0
n---ẖat-kum----l--init-yi zey-m-t-’-ẖu-i? n------------ s----------- z--------------- n-s-h-a-i-u-i s-l-m-n-t-y- z-y-m-t-’-h-u-i- ------------------------------------------- nisiẖatikumi sileminitayi zeyimets’aẖumi?
Az autónk tönkrement. መኪና---ላ-ያትና ። መ-- ተ------ ። መ-ና ተ-ላ-ያ-ና ። ------------- መኪና ተባላሽያትና ። 0
mekīna---b-l-----a--na-። m----- t-------------- ። m-k-n- t-b-l-s-i-a-i-a ። ------------------------ mekīna tebalashiyatina ።
Nem jöttünk el, mert az autónk tönkrement. መኪና--ስለዝተበላሸወ---ና-ዝ---እ- ። መ--- ስ-------- ኢ- ዝ----- ። መ-ና- ስ-ዝ-በ-ሸ-ት ኢ- ዝ-መ-እ- ። -------------------------- መኪናና ስለዝተበላሸወት ኢና ዝይመጻእና ። 0
me---a---sil------ela------i--na--iy-me-s’-’in--። m------- s------------------ ī-- z------------- ። m-k-n-n- s-l-z-t-b-l-s-e-e-i ī-a z-y-m-t-’-’-n- ። ------------------------------------------------- mekīnana silezitebelasheweti īna ziyimets’a’ina ።
Miért nem jöttek el az emberek? እ-ም ሰባት ስ-ም--ይ -ዮም-ዘ---ኡ? እ-- ሰ-- ስ----- ኢ-- ዘ----- እ-ም ሰ-ት ስ-ም-ታ- ኢ-ም ዘ-መ-ኡ- ------------------------- እቶም ሰባት ስለምንታይ ኢዮም ዘይመጽኡ? 0
i-o-i--e-at---i--m-n-tay- -y-m- ---im-t-----? i---- s----- s----------- ī---- z------------ i-o-i s-b-t- s-l-m-n-t-y- ī-o-i z-y-m-t-’-’-? --------------------------------------------- itomi sebati sileminitayi īyomi zeyimets’i’u?
Lekésték a vonatot. ባ-- ገ---- ---። ባ-- ገ---- ከ--- ባ-ር ገ-ፋ-ም ከ-ዳ- -------------- ባቡር ገዲፋቶም ከይዳ። 0
baburi -edī-a--mi -e-i-a። b----- g--------- k------ b-b-r- g-d-f-t-m- k-y-d-። ------------------------- baburi gedīfatomi keyida።
Nem jöttek el, mert lekésték a vonatot. ባ-ር ገ--ቶ---ለ--ኸደ--እ-- --መጹ ። ባ-- ገ---- ሰ- ዝ--- እ-- ዘ--- ። ባ-ር ገ-ፋ-ም ሰ- ዝ-ደ- እ-ም ዘ-መ- ። ---------------------------- ባቡር ገዲፋቶም ሰለ ዝኸደት እዮም ዘይመጹ ። 0
b----i --dīf----i---le----̱----i iy-mi--ey--e--’u ። b----- g--------- s--- z-------- i---- z--------- ። b-b-r- g-d-f-t-m- s-l- z-h-e-e-i i-o-i z-y-m-t-’- ። --------------------------------------------------- baburi gedīfatomi sele ziẖedeti iyomi zeyimets’u ።
Miért nem jöttél el? ስ-ምን----ኻ----ጻ--? ስ----- ኢ- ዘ------ ስ-ም-ታ- ኢ- ዘ-መ-እ-? ----------------- ስለምንታይ ኢኻ ዘይመጻእካ? 0
sile--ni---- īẖ--z----e-s----ka? s----------- ī--- z-------------- s-l-m-n-t-y- ī-̱- z-y-m-t-’-’-k-? --------------------------------- sileminitayi īẖa zeyimets’a’ika?
Nem volt szabad. ኣ--ፍ--ለ---ኔሩ። ኣ-------- ኔ-- ኣ-ተ-ቐ-ለ-ን ኔ-። ------------- ኣይተፍቐደለይን ኔሩ። 0
ay-te-iḵ--dele-i-i nēru። a------------------ n---- a-i-e-i-̱-e-e-e-i-i n-r-። ------------------------- ayitefiḵ’edeleyini nēru።
Nem jöttem el, mert nem volt szabad. ፍ-ድ ስለዘይነበ-ኒ--የ -ይመ---፣። ፍ-- ስ------- ኢ- ዘ------- ፍ-ድ ስ-ዘ-ነ-ረ- ኢ- ዘ-መ-እ-፣- ------------------------ ፍቓድ ስለዘይነበረኒ ኢየ ዘይመጻእኩ፣። 0
fi-̱’--- s---z-yi--b-r--ī--ye---y---t-----ku-። f------- s--------------- ī-- z--------------- f-k-’-d- s-l-z-y-n-b-r-n- ī-e z-y-m-t-’-’-k-፣- ---------------------------------------------- fiḵ’adi silezeyineberenī īye zeyimets’a’iku፣።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az amerikai őshonos nyelvek

Amerikában sok különböző nyelvet beszélnek. Az angol Észak-Amerika legfontosabb nyelve. Dél-Amerikában a spanyol és a portugál dominál. Mindezen nyelvek Európából származnak. A gyarmatosítás előtt más nyelven beszéltek ezeken a területeken. Ezeket amerikai őshonos nyelveknek nevezzük. Ezeket máig nem kutatták fel rendesen. Ezen nyelvek sokszínűsége óriási. Úgy gondolják, hogy Észak-Amerikában körülbelül 60 nyelvcsalád létezik. Dél-Amerikában ez a szám elérheti a 150-et. Ezekhez jön még számos elszigetelt nyelv. Mindezen nyelvek nagyon különbözőek. Csak nagyon kevés közös vonással rendelkeznek. Ezért nehéz a nyelveket besorolni. Az, hogy ennyire különböznek egymástól, Amerika történetével függ össze. Amerikát több lépcsőben népesítették be. Az első emberek 10000 évvel ezelőtt érkeztek Amerikába. Ez a populáció magával vitte a nyelvét a kontinensre. A legjobban azonban az ázsiai nyelvekre hasonlítanak az amerikai őshonos nyelvek. A régi amerikai nyelvek helyzete azonban nem mindenhol egyforma. Dél-Amerikában számos indián nyelv máig él. Olyan nyelveket mint a guarani vagy a kecsua milliók beszélik. Észak-Amerikában viszont sok nyelv majdnem teljesen kihalt. Az amerikai indiánok kultúráját sokáig elnyomták. Ezáltal a nyelvük is feledésbe merült. Néhány évtizede azonban ismét megnőtt az érdeklődés irántuk. Számos kezdeményezés létezik ezen nyelvek ápolására és megőrzésére. Tehát mégis lesz szamukra jövő…