Knjiga fraza

bs Raditi   »   hu Munka

55 [pedeset i pet]

Raditi

Raditi

55 [ötvenöt]

Munka

Odaberite kako želite vidjeti prijevod:   
bosanski mađarski Igra Više
Šta ste po zanimanju? Mi a -o-lal--z-sa? Mi a foglalkozása? M- a f-g-a-k-z-s-? ------------------ Mi a foglalkozása? 0
Moj muž je po zanimanju doktor. A f-r-e- -o--al-oz-s- orvo-. A férjem foglalkozása orvos. A f-r-e- f-g-a-k-z-s- o-v-s- ---------------------------- A férjem foglalkozása orvos. 0
Ja radim pola radnog vremena kao medicinska sestra. Én ----ap-t -o-g-z-m-----t-ápol--ő. Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. É- f-l-a-o- d-l-o-o-, m-n- á-o-ó-ő- ----------------------------------- Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. 0
Uskoro ćemo dobiti penziju. N-ms---ra---p----nyu----at. Nemsokára kapunk nyugdíjat. N-m-o-á-a k-p-n- n-u-d-j-t- --------------------------- Nemsokára kapunk nyugdíjat. 0
Ali su porezi visoki. D--az a-ó- mag-sa-. De az adók magasak. D- a- a-ó- m-g-s-k- ------------------- De az adók magasak. 0
I zdravstveno osiguranje je visoko. É- - -et----z--s-----d----. És a betegbiztosítás drága. É- a b-t-g-i-t-s-t-s d-á-a- --------------------------- És a betegbiztosítás drága. 0
Šta želiš jednom postati? M- -k--sz------er-le-ni? --M----er---él-lenni? Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? M- a-a-s- e-y-z-r l-n-i- / M- s-e-e-n-l l-n-i- ---------------------------------------------- Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? 0
Ja želim postati inženjer. M---ö----ere-----l--ni. Mérnök szeretnék lenni. M-r-ö- s-e-e-n-k l-n-i- ----------------------- Mérnök szeretnék lenni. 0
Želim studirati na univerzitetu. A--egy------------- t-nul--. Az egyetemen akarok tanulni. A- e-y-t-m-n a-a-o- t-n-l-i- ---------------------------- Az egyetemen akarok tanulni. 0
Ja sam pripravnik. G------ok vag-ok. Gyakornok vagyok. G-a-o-n-k v-g-o-. ----------------- Gyakornok vagyok. 0
Ja ne zarađujem mnogo. Nem --------sok--. Nem keresek sokat. N-m k-r-s-k s-k-t- ------------------ Nem keresek sokat. 0
Odrađujem pripravnički staž u inostranstvu. Kü-föl-ön---in--o---g- sz---a- gy-k-rl--ot. Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. K-l-ö-d-n c-i-á-o- e-y s-a-m-i g-a-o-l-t-t- ------------------------------------------- Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. 0
Ovo je moj šef. Ő a -ő-----. Ő a főnököm. Ő a f-n-k-m- ------------ Ő a főnököm. 0
Imam drage kolege. K-d-es k----gá---vann-k. Kedves kollégáim vannak. K-d-e- k-l-é-á-m v-n-a-. ------------------------ Kedves kollégáim vannak. 0
U podne idemo uvijek u kantinu. D-l-e- --ndig--z ---m---o-y---a-m-g-ünk. Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. D-l-e- m-n-i- a- ü-e-i k-n-h-b- m-g-ü-k- ---------------------------------------- Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. 0
Ja tražim radno mjesto. Ál---t ke-e--k. Állást keresek. Á-l-s- k-r-s-k- --------------- Állást keresek. 0
Ja sam već godinu dana nezaposlen / -a. Má--e-- --e-m----né-k-li--ag-o-. Már egy éve munkanélküli vagyok. M-r e-y é-e m-n-a-é-k-l- v-g-o-. -------------------------------- Már egy éve munkanélküli vagyok. 0
U ovoj zemlji ima puno nezaposlenih. Eb--- ---ors-ágb-n -ú----k--u--a-él---i----. Ebben az országban túl sok munkanélküli van. E-b-n a- o-s-á-b-n t-l s-k m-n-a-é-k-l- v-n- -------------------------------------------- Ebben az országban túl sok munkanélküli van. 0

Skinuti MP3 (.zip datoteke)

Nije pronađen nijedan video!

Pamćenju je potreban jezik

Većina ljudi se sjeća svog prvog dana u školi. Međutim, ne sjećaju se više onog što se desilo prije. Svoje prve godine života se gotovo uopće ne sjećamo. Zašto je to tako? Zašto se ne možemo sjetiti onog što smo proživjeli kao bebe? Razlog za to leži u našem razvoju. Jezik i pamćenje razvijaju se otprilike u isto vrijeme. Kako bismo se nečega mogli sjetiti potreban nam je jezik. Odnosno, potrebne su nam riječi za ono što smo proživjeli. Naučnici su proveli različita ispitivanja s djecom. Pritom su došli do zanimljivog otkrića. Čim djeca nauče govoriti, zaborave sve što se desilo prije toga. Početak jezika je ujedno i početak pamćenja. Djeca nauče jako puno u svoje prve tri godine. Svakoga dana doživljavaju nove stvari. U tim godinama dolaze također do mnogo važnih otkrića. Pa ipak sve to nestane. Psiholozi taj fenomen nazivaju infantilnom amnezijom. Ostaju samo one stvari za koje djeca imaju naziv. Autobiografsko pamćenje pohranjuje lična iskustva. Ono funkcionira kao dnevnik. U njemu se sprema sve što je važno za naš život. Na taj način autobiografsko pamćenje oblikuje naš identitet. No njegov razvitak zavisio od usvajanja maternjeg jezika. Svoje pamćenje možemo jedino aktivirati svojim jezikom. Naravno da stvari koje smo doživjeli kao dijete nikad potpuno ne nestanu. One su pohranjene negdje u našem mozgu. Samo ih se više ne možemo sjetiti... - Zaista šteta, zar ne?