Knjiga fraza

bs Prošlost 2   »   hu Múlt 2

82 [osamdeset i dva]

Prošlost 2

Prošlost 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Odaberite kako želite vidjeti prijevod:   
bosanski mađarski Igra Više
Jesi li morao / morala zvati hitnu pomoć? Mu-záj---l--me-tőt h-----? Muszáj volt mentőt hívnod? M-s-á- v-l- m-n-ő- h-v-o-? -------------------------- Muszáj volt mentőt hívnod? 0
Jesi li morao / morala zvati doktora? Mus-áj v--- -z ----s-----no-? Muszáj volt az orvost hívnod? M-s-á- v-l- a- o-v-s- h-v-o-? ----------------------------- Muszáj volt az orvost hívnod? 0
Jesi li morao / morala zvati policiju? M-s-á----lt a-rendőr-ég---hí-nod? Muszáj volt a rendőrséget hívnod? M-s-á- v-l- a r-n-ő-s-g-t h-v-o-? --------------------------------- Muszáj volt a rendőrséget hívnod? 0
Imate li broj telefona? Upravo sam ga imao / imala. Meg--- --tele-o-s-á-?--- el-b----g---g--lt. Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. M-g-a- a t-l-f-n-z-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. 0
Imate li adresu? Upravo sam je imao / imala. Meg--n a--ím- Az-e-ő-b m-g me-v-l-. Megvan a cím? Az előbb még megvolt. M-g-a- a c-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ----------------------------------- Megvan a cím? Az előbb még megvolt. 0
Imate li plan grada? Upravo sam ga imao / imala. M-g----a-vár-sté----- -z-elő-b--ég-m--v-lt. Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. M-g-a- a v-r-s-é-k-p- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. 0
Da li je došao na vrijeme? On nije mogao doći na vrijeme. Po--o-an-j--t? N-m ---ott --nto--n----n-. Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. P-n-o-a- j-t-? N-m t-d-t- p-n-o-a- j-n-i- ----------------------------------------- Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. 0
Je li pronašao put? On nije mogao pronaći put. M-gt-lálta------a-- N-m-------megta--l---az u---. Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. M-g-a-á-t- a- u-a-? N-m t-d-a m-g-a-á-n- a- u-a-. ------------------------------------------------- Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. 0
Da li te je on razumio? On me nije mogao razumjeti. Megért--- t-g-d--Nem-t-dott ---é-te--. Megértett téged? Nem tudott megérteni. M-g-r-e-t t-g-d- N-m t-d-t- m-g-r-e-i- -------------------------------------- Megértett téged? Nem tudott megérteni. 0
Zašto nisi mogao / mogla doći na vrijeme? M---- ne- t--tál p-n----n--ön-i? Miért nem tudtál pontosan jönni? M-é-t n-m t-d-á- p-n-o-a- j-n-i- -------------------------------- Miért nem tudtál pontosan jönni? 0
Zašto nisi mogao / mogla pronaći put? Mi--t-n-- --d-a---eg-alá--i-a--utat? Miért nem tudtad megtalálni az utat? M-é-t n-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-? ------------------------------------ Miért nem tudtad megtalálni az utat? 0
Zašto ga nisi mogao / mogla razumjeti? Mi-r- n---t---a- ő- ------eni? Miért nem tudtad őt megérteni? M-é-t n-m t-d-a- ő- m-g-r-e-i- ------------------------------ Miért nem tudtad őt megérteni? 0
Ja nisam mogao / mogla doći na vrijeme, jer nije bilo autobusa. Nem----tam p-nt-s-n -önni---ert --m jö-- bus-. Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. N-m t-d-a- p-n-o-a- j-n-i- m-r- n-m j-t- b-s-. ---------------------------------------------- Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. 0
Ja nisam mogao / mogla pronaći put, jer nisam imao plan grada. Nem-tu------e-talá--- -- ut-t- mert nem-vo-t-v-r-----képem. Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. N-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-, m-r- n-m v-l- v-r-s-é-k-p-m- ----------------------------------------------------------- Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. 0
Ja ga nisam mogao / mogla razumjeti, jer je muzika bila preglasna. Ne- ---tam meg----n-- m--t -l--n h----s v--- a -e-e. Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. N-m t-d-a- m-g-r-e-i- m-r- o-y-n h-n-o- v-l- a z-n-. ---------------------------------------------------- Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. 0
Ja sam morao / morala uzeti taksi. M--zá- v--t-----ta-i--------. Muszáj volt egy taxit hívnom. M-s-á- v-l- e-y t-x-t h-v-o-. ----------------------------- Muszáj volt egy taxit hívnom. 0
Ja sam morao / morala kupiti plan grada. M-s--j -ol- -----á-os--rk--e- -ásá--ln-m. Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. M-s-á- v-l- e-y v-r-s-é-k-p-t v-s-r-l-o-. ----------------------------------------- Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. 0
Ja sam morao / morala isključiti radio. Ki-kelle-t--ap-solnom---r---ó-. Ki kellett kapcsolnom a rádiót. K- k-l-e-t k-p-s-l-o- a r-d-ó-. ------------------------------- Ki kellett kapcsolnom a rádiót. 0

Skinuti MP3 (.zip datoteke)

Nije pronađen nijedan video!

Strane jezike je bolje učiti u inostranstvu!

Odrasli jezike više ne uče tako lako kao djeca. Njihov mozak je potpuno razvijen. Stoga više ne može tako lako uspostavljati nove mreže. No svejedno odrasli mogu jako dobro naučiti jezik! Stoga treba otići u zemlju u kojoj se taj jezik govori. Strani jezik se posebno učinkovito uči u inostranstvu. To zna svako tko je već bio na jezičkom putovanju. U prirodnom se okruženju strani jezik uči puno brže. Novo istraživanje je nedavno došlo do zanimljivog rezultata. Ono pokazuje da se strani jezik u inostranstvu takođe uči drugačije! Mozak može strani jezik obrađivati kao maternji. Istraživači su dugo vjerovali da postoje različiti procesi učenja. Sada je eksperiment to i dokazao. Grupa ispitanika morala je naučiti izmišljeni jezik. Jedan dio ispitanika pohađao je nastavu. Drugi dio ispitanika učio je jezik u simuliranoj situaciji u inostranstvu. Ti ispitanici su se morali orijentirati u stranom okruženju. Svi ljudi s kojima su stupali u kontakt govorili su novi jezik. Ispitanici te grupe, dakle, nisu pripadali standardnim učenicima jezika. Pripadali su stranoj zajednici govornika. Tako su bili prisiljeni da se koriste novim jezikom. Nakon nekog vremena ispitanike se testiralo. Obje grupe su odmah pokazale dobro znanje novog jezika. Njihov mozak je obradio strani jezik, ali na različit način! Oni koji su jezik učili u “inostranstvu” pokazali su upadljivu aktivnost mozga. Njihov mozak je obrađivao stranu gramatiku kao gramatiku maternjeg jezika. Identificirani su isti mehanizmi kao i kod izvornih govornika. Jezičko putovanje je najljepši i najučinkovitiji oblik učenja!