Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   uk Прислівники

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [сто]

100 [sto]

Прислівники

[Pryslivnyky]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
már egyszer – még soha вже-о-----а- - -е--іко-и в-- о--- р-- – щ- н----- в-е о-и- р-з – щ- н-к-л- ------------------------ вже один раз – ще ніколи 0
vz-- o-yn ----- s---e -----y v--- o--- r-- – s---- n----- v-h- o-y- r-z – s-c-e n-k-l- ---------------------------- vzhe odyn raz – shche nikoly
Volt már ön egyszer Berlinben? В- -же----- - Б-----і? В- в-- б--- в Б------- В- в-е б-л- в Б-р-і-і- ---------------------- Ви вже були в Берліні? 0
V--v--e--uly v-B-rlin-? V- v--- b--- v B------- V- v-h- b-l- v B-r-i-i- ----------------------- Vy vzhe buly v Berlini?
Nem, még soha. Ні- -е-н--о--. Н-- щ- н------ Н-, щ- н-к-л-. -------------- Ні, ще ніколи. 0
Ni- ---he n-ko--. N-- s---- n------ N-, s-c-e n-k-l-. ----------------- Ni, shche nikoly.
valaki – senki Х-о-неб--ь ---і--о Х--------- – н---- Х-о-н-б-д- – н-х-о ------------------ Хто-небудь – ніхто 0
Kh---neb-d--– nik--o K---------- – n----- K-t---e-u-ʹ – n-k-t- -------------------- Khto-nebudʹ – nikhto
Ismer ön itt valakit (valakiket)? В---на--- ту- ко----е-удь? В- з----- т-- к----------- В- з-а-т- т-т к-г---е-у-ь- -------------------------- Ви знаєте тут кого-небудь? 0
Vy--nay-t---ut-koh--nebu-ʹ? V- z------ t-- k----------- V- z-a-e-e t-t k-h---e-u-ʹ- --------------------------- Vy znayete tut koho-nebudʹ?
Nem, nem ismerek itt senkit. Ні,-я -е-з-аю ту- ні---о. Н-- я н- з--- т-- н------ Н-, я н- з-а- т-т н-к-г-. ------------------------- Ні, я не знаю тут нікого. 0
N-- -------n-y--tut-nik-ho. N-- y- n- z---- t-- n------ N-, y- n- z-a-u t-t n-k-h-. --------------------------- Ni, ya ne znayu tut nikoho.
még – már nem щ- –--ільше ні щ- – б----- н- щ- – б-л-ш- н- -------------- ще – більше ні 0
sh-he-----l-she ni s---- – b------ n- s-c-e – b-l-s-e n- ------------------ shche – bilʹshe ni
Sokáig marad még itt? Ви---т ще ----в-о ----ша-т--я? В- т-- щ- н------ з----------- В- т-т щ- н-д-в-о з-л-ш-є-е-я- ------------------------------ Ви тут ще надовго залишаєтеся? 0
Vy---t-shc-- ---ovho z-l-sha----s--? V- t-- s---- n------ z-------------- V- t-t s-c-e n-d-v-o z-l-s-a-e-e-y-? ------------------------------------ Vy tut shche nadovho zalyshayetesya?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Ні--- -а-иша-с- ---ад-в--. Н-- я з-------- н--------- Н-, я з-л-ш-ю-я н-н-д-в-о- -------------------------- Ні, я залишаюся ненадовго. 0
Ni, -- z--y-hay-sy- nena-o-h-. N-- y- z----------- n--------- N-, y- z-l-s-a-u-y- n-n-d-v-o- ------------------------------ Ni, ya zalyshayusya nenadovho.
még valami – semmi щ- -о-ь --біль-е--ічого щ- щ--- – б----- н----- щ- щ-с- – б-л-ш- н-ч-г- ----------------------- ще щось – більше нічого 0
s--he--hc---ʹ –------he---ch-ho s---- s------ – b------ n------ s-c-e s-c-o-ʹ – b-l-s-e n-c-o-o ------------------------------- shche shchosʹ – bilʹshe nichoho
Szeretne még valamit inni? Х-чете-ще ---ь в---ти? Х----- щ- щ--- в------ Х-ч-т- щ- щ-с- в-п-т-? ---------------------- Хочете ще щось випити? 0
Khoche----h--- s-c-osʹ ----t-? K------- s---- s------ v------ K-o-h-t- s-c-e s-c-o-ʹ v-p-t-? ------------------------------ Khochete shche shchosʹ vypyty?
Nem, már nem kérek semmit. Н---я н- --чу-----ше н-чог-. Н-- я н- х--- б----- н------ Н-, я н- х-ч- б-л-ш- н-ч-г-. ---------------------------- Ні, я не хочу більше нічого. 0
N-,--- -e-kh-ch- b-lʹ-he -ich-ho. N-- y- n- k----- b------ n------- N-, y- n- k-o-h- b-l-s-e n-c-o-o- --------------------------------- Ni, ya ne khochu bilʹshe nichoho.
már valamit – még semmit в-- щ-сь-–-ще нічо-о в-- щ--- – щ- н----- в-е щ-с- – щ- н-ч-г- -------------------- вже щось – ще нічого 0
v--e--hc-osʹ-– s---- --ch-ho v--- s------ – s---- n------ v-h- s-c-o-ʹ – s-c-e n-c-o-o ---------------------------- vzhe shchosʹ – shche nichoho
Evett már valamit? Ви-вже щос- -’їл-? В- в-- щ--- з----- В- в-е щ-с- з-ї-и- ------------------ Ви вже щось з’їли? 0
V--v-he -hc-----z-i-l-? V- v--- s------ z------ V- v-h- s-c-o-ʹ z-i-l-? ----------------------- Vy vzhe shchosʹ zʺïly?
Nem, még nem ettem semmit. Ні- --ще нічо---не -в-- ---. Н-- я щ- н----- н- ї- / ї--- Н-, я щ- н-ч-г- н- ї- / ї-а- ---------------------------- Ні, я ще нічого не їв / їла. 0
N---y- s-c-- n--hoh- n--i---/-i-l-. N-- y- s---- n------ n- i-- / i---- N-, y- s-c-e n-c-o-o n- i-v / i-l-. ----------------------------------- Ni, ya shche nichoho ne ïv / ïla.
még valaki – már senki ще--то-не---- – -ільше--і--о щ- х--------- – б----- н---- щ- х-о-н-б-д- – б-л-ш- н-х-о ---------------------------- ще хто-небудь – більше ніхто 0
s--h- khto-n-bud--–-bi----e-n--hto s---- k---------- – b------ n----- s-c-e k-t---e-u-ʹ – b-l-s-e n-k-t- ---------------------------------- shche khto-nebudʹ – bilʹshe nikhto
Szeretne még valaki kávét? Б-жає ще-х-о-----д- -а--? Б---- щ- х--------- к---- Б-ж-є щ- х-о-н-б-д- к-в-? ------------------------- Бажає ще хто-небудь кави? 0
B-z-ay- --ch--k-t---ebudʹ-kav-? B------ s---- k---------- k---- B-z-a-e s-c-e k-t---e-u-ʹ k-v-? ------------------------------- Bazhaye shche khto-nebudʹ kavy?
Nem, már senki. Н-,---ль-е-ні--о. Н-- б----- н----- Н-, б-л-ш- н-х-о- ----------------- Ні, більше ніхто. 0
Ni--b--ʹs-e -ik-t-. N-- b------ n------ N-, b-l-s-e n-k-t-. ------------------- Ni, bilʹshe nikhto.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…