Kifejezéstár

hu Módbeli segédigék múlt ideje 2   »   uk Модальні дієслова у минулому 2

88 [nyolcvannyolc]

Módbeli segédigék múlt ideje 2

Módbeli segédigék múlt ideje 2

88 [вісімдесят вісім]

88 [visimdesyat visim]

Модальні дієслова у минулому 2

[Modalʹni diyeslova u mynulomu 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
A fiam nem akart a babával játszani. М-- си- не---тів---ви--ся-л-ль---. Мій син не хотів бавитися лялькою. М-й с-н н- х-т-в б-в-т-с- л-л-к-ю- ---------------------------------- Мій син не хотів бавитися лялькою. 0
M-y̆ --- ----h---v-bavy---ya --a-ʹ-o--. Miy- syn ne khotiv bavytysya lyalʹkoyu. M-y- s-n n- k-o-i- b-v-t-s-a l-a-ʹ-o-u- --------------------------------------- Miy̆ syn ne khotiv bavytysya lyalʹkoyu.
A lányom nem akart futballozni. Моя -оч-а н---о-і-- грат--у-фут-о-. Моя дочка не хотіла грати у футбол. М-я д-ч-а н- х-т-л- г-а-и у ф-т-о-. ----------------------------------- Моя дочка не хотіла грати у футбол. 0
M-y---och-a--- kh-til- -r-ty-u-f--bol. Moya dochka ne khotila hraty u futbol. M-y- d-c-k- n- k-o-i-a h-a-y u f-t-o-. -------------------------------------- Moya dochka ne khotila hraty u futbol.
A feleségem nem akart velem sakkozni. Мо- жі--а----х---ла----т- в -ах- з- м--ю. Моя жінка не хотіла грати в шахи зі мною. М-я ж-н-а н- х-т-л- г-а-и в ш-х- з- м-о-. ----------------------------------------- Моя жінка не хотіла грати в шахи зі мною. 0
Mo-- zhin----e -hot-la-hrat----shakhy -- ---yu. Moya zhinka ne khotila hraty v shakhy zi mnoyu. M-y- z-i-k- n- k-o-i-a h-a-y v s-a-h- z- m-o-u- ----------------------------------------------- Moya zhinka ne khotila hraty v shakhy zi mnoyu.
A gyerekeim nem akartak sétálni. М-- ------- -отіли-г---т-. Мої діти не хотіли гуляти. М-ї д-т- н- х-т-л- г-л-т-. -------------------------- Мої діти не хотіли гуляти. 0
Moï--i-y ---k---ily hulyat-. Moi- dity ne khotily hulyaty. M-i- d-t- n- k-o-i-y h-l-a-y- ----------------------------- Moï dity ne khotily hulyaty.
Nem akarták a szobát rendberakni. Во-- -е-хотіл- при-ра-- -----т-. Вони не хотіли прибрати кімнату. В-н- н- х-т-л- п-и-р-т- к-м-а-у- -------------------------------- Вони не хотіли прибрати кімнату. 0
Vo----e-k-oti---p--braty--i--a-u. Vony ne khotily prybraty kimnatu. V-n- n- k-o-i-y p-y-r-t- k-m-a-u- --------------------------------- Vony ne khotily prybraty kimnatu.
Nem akartak ágyba menni. Во-- ----о-і-и -ти сп--и. Вони не хотіли йти спати. В-н- н- х-т-л- й-и с-а-и- ------------------------- Вони не хотіли йти спати. 0
V-ny-ne --ot-ly---------t-. Vony ne khotily y-ty spaty. V-n- n- k-o-i-y y-t- s-a-y- --------------------------- Vony ne khotily y̆ty spaty.
Neki nem volt szabad fagylaltot enni. Й-м--не м-ж-- бу-о-їс-- -о----ва. Йому не можна було їсти морозива. Й-м- н- м-ж-а б-л- ї-т- м-р-з-в-. --------------------------------- Йому не можна було їсти морозива. 0
Y--m--ne--o-h----ulo i-s-- m-r--yv-. Y-omu ne mozhna bulo i-sty morozyva. Y-o-u n- m-z-n- b-l- i-s-y m-r-z-v-. ------------------------------------ Y̆omu ne mozhna bulo ïsty morozyva.
Neki nem volt szabad csokoládét enni. Й-му -е ---н-----о --т--шо---а-. Йому не можна було їсти шоколад. Й-м- н- м-ж-а б-л- ї-т- ш-к-л-д- -------------------------------- Йому не можна було їсти шоколад. 0
Y̆-mu-n----zh-a-b-lo i--t--s-ok-lad. Y-omu ne mozhna bulo i-sty shokolad. Y-o-u n- m-z-n- b-l- i-s-y s-o-o-a-. ------------------------------------ Y̆omu ne mozhna bulo ïsty shokolad.
Neki nem volt szabad cukorkákat enni. Й-му ---можн--було-ї-ти-ц-к--ок. Йому не можна було їсти цукерок. Й-м- н- м-ж-а б-л- ї-т- ц-к-р-к- -------------------------------- Йому не можна було їсти цукерок. 0
Y-o-u-n------na-b-l- -̈s-- ts--e-ok. Y-omu ne mozhna bulo i-sty tsukerok. Y-o-u n- m-z-n- b-l- i-s-y t-u-e-o-. ------------------------------------ Y̆omu ne mozhna bulo ïsty tsukerok.
Kívánhattam magamnak valamit. Я-----/--огла -ось-за-а-а-и. Я міг / могла щось забажати. Я м-г / м-г-а щ-с- з-б-ж-т-. ---------------------------- Я міг / могла щось забажати. 0
YA m-- - -oh-a -----sʹ-zab--h-t-. YA mih / mohla shchosʹ zabazhaty. Y- m-h / m-h-a s-c-o-ʹ z-b-z-a-y- --------------------------------- YA mih / mohla shchosʹ zabazhaty.
Vehettem magamnak egy ruhát. Я мі- / -о--- --пити ---- од--. Я міг / могла купити собі одяг. Я м-г / м-г-а к-п-т- с-б- о-я-. ------------------------------- Я міг / могла купити собі одяг. 0
Y------/ mo-la --p--- so-- o-yah. YA mih / mohla kupyty sobi odyah. Y- m-h / m-h-a k-p-t- s-b- o-y-h- --------------------------------- YA mih / mohla kupyty sobi odyah.
Elvehettem egy pralinét. Я-----/ мо-л------и--об---у-е---. Я міг / могла узяти собі цукерку. Я м-г / м-г-а у-я-и с-б- ц-к-р-у- --------------------------------- Я міг / могла узяти собі цукерку. 0
Y- m---/-m-hl--u--a-y-sobi t-uke-ku. YA mih / mohla uzyaty sobi tsukerku. Y- m-h / m-h-a u-y-t- s-b- t-u-e-k-. ------------------------------------ YA mih / mohla uzyaty sobi tsukerku.
Dohányozhattál a repülőben? Т--і-мо-на --ло---ри-и - лі-аку? Тобі можна було курити в літаку? Т-б- м-ж-а б-л- к-р-т- в л-т-к-? -------------------------------- Тобі можна було курити в літаку? 0
Tobi -------b--- kur-t- v-li--ku? Tobi mozhna bulo kuryty v litaku? T-b- m-z-n- b-l- k-r-t- v l-t-k-? --------------------------------- Tobi mozhna bulo kuryty v litaku?
Ihattál sört a kórházban? Т-б----ж-- б--о-п--и-в л-к-рні-пив-? Тобі можна було пити в лікарні пиво? Т-б- м-ж-а б-л- п-т- в л-к-р-і п-в-? ------------------------------------ Тобі можна було пити в лікарні пиво? 0
Tobi----hna b--o p-ty ---ik--n- p--o? Tobi mozhna bulo pyty v likarni pyvo? T-b- m-z-n- b-l- p-t- v l-k-r-i p-v-? ------------------------------------- Tobi mozhna bulo pyty v likarni pyvo?
Magaddal vihetted a kutyát a szállodába? Т--і-можна-б-л--в--ти --ба---в г----ь? Тобі можна було взяти собаку в готель? Т-б- м-ж-а б-л- в-я-и с-б-к- в г-т-л-? -------------------------------------- Тобі можна було взяти собаку в готель? 0
T-bi---z----bul- v--a-y s--ak--v ---el-? Tobi mozhna bulo vzyaty sobaku v hotelʹ? T-b- m-z-n- b-l- v-y-t- s-b-k- v h-t-l-? ---------------------------------------- Tobi mozhna bulo vzyaty sobaku v hotelʹ?
A vakáció alatt a gyerekeknek sokáig volt szabad kint maradni. На-к-ні-ул-х-діти мо--и--овг- з--ишат--- н--в---. На канікулах діти могли довго залишатися надворі. Н- к-н-к-л-х д-т- м-г-и д-в-о з-л-ш-т-с- н-д-о-і- ------------------------------------------------- На канікулах діти могли довго залишатися надворі. 0
Na----iku-akh-d--y--o-l- d-v-o -a-ys---ysya--a-v---. Na kanikulakh dity mohly dovho zalyshatysya nadvori. N- k-n-k-l-k- d-t- m-h-y d-v-o z-l-s-a-y-y- n-d-o-i- ---------------------------------------------------- Na kanikulakh dity mohly dovho zalyshatysya nadvori.
Sokáig játszhattak az udvaron. В------г-- д-------ат--у-д-о--. Вони могли довго грати у дворі. В-н- м-г-и д-в-о г-а-и у д-о-і- ------------------------------- Вони могли довго грати у дворі. 0
Von--m-h-y-do-ho h---- ---v---. Vony mohly dovho hraty u dvori. V-n- m-h-y d-v-o h-a-y u d-o-i- ------------------------------- Vony mohly dovho hraty u dvori.
Sokáig fennmaradhattak. В-н- м-гли---вго -е---ат-. Вони могли довго не спати. В-н- м-г-и д-в-о н- с-а-и- -------------------------- Вони могли довго не спати. 0
V--- m--l--d--ho----sp---. Vony mohly dovho ne spaty. V-n- m-h-y d-v-o n- s-a-y- -------------------------- Vony mohly dovho ne spaty.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Felejtés elleni tanácsok

A tanulás nem mindig egyszerű feladat. Akkor is lehet fárasztó, ha élvezi az ember. De ha valamit megtanulunk, akkor örülünk. Büszkék vagyunk magunkra és eredményeinkre. Sajnos azt amit egyszer megtanultunk, el is tudjuk felejteni. Különösen a nyelveknél jelent ez problémát. A legtöbben közülünk egy vagy több nyelvet tanulnak az iskolában. Az iskola befejeztével ez a tudás feledésbe merül. Alig beszéljük a nyelvet. A hétköznapok folyamán az anyanyelvünk dominál. Sok idegen nyelvet csak szabadság alatt használunk. De ha a tudást nem hívjuk le rendszeresen, feledésbe merül. Agyunknak edzésre van szüksége. Azt lehet mondani, úgy működik mint egy izom. Ezt az izmot mozgatni kell, különben elgyengül. Léteznek azonban módszerek a felejtés megakadályozására. A legfontosabb a megtanult anyag állandó ismétlése. Ezalatt állandó szokások alakulhatnak ki. Tervezhet az ember különböző kis feladatokat a hétköznapokra. Hétfőn például olvassunk egy könyvet az idegen nyelven. Szerdán hallgassunk meg egy külföldi rádióadást. Pénteken pedig írjunk a naplónkba az idegen nyelven. Ezzel a módszerrel váltunk az olvasás, a hallás és az írás között. Így a tudásunkat különböző módon aktiváljuk. Mindezen gyakorlatoknak nem kell sokáig tartaniuk, elég egy fél óra is. Fontosabb, hogy rendszeresen gyakoroljunk. Kutatások kimutatták, hogy az amit már egyszer megtanultunk, évtizedekig megmarad agyunkban. Tehát csak elő kell venni a megfelelő fiókból…