Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   uk Коротка розмова 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [двадцять два]

22 [dvadtsyatʹ dva]

Коротка розмова 3

[Korotka rozmova 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Dohányzik? Ви-п----е? В- п------ В- п-л-т-? ---------- Ви палите? 0
V- paly--? V- p------ V- p-l-t-? ---------- Vy palyte?
Régebben igen. Ра--ше --к. Р----- т--- Р-н-ш- т-к- ----------- Раніше так. 0
Ra-is---t--. R------ t--- R-n-s-e t-k- ------------ Ranishe tak.
De most már nem dohányzom. А-- --п---я бі--ш---е ----. А-- т---- я б----- н- п---- А-е т-п-р я б-л-ш- н- п-л-. --------------------------- Але тепер я більше не палю. 0
A-e-te----ya -i-ʹshe--e -alyu. A-- t---- y- b------ n- p----- A-e t-p-r y- b-l-s-e n- p-l-u- ------------------------------ Ale teper ya bilʹshe ne palyu.
Zavarja, ha dohányzom? Чи-за--ж-- Ва-----л- - -а-ю? Ч- з------ В--- к--- я п---- Ч- з-в-ж-є В-м- к-л- я п-л-? ---------------------------- Чи заважає Вам, коли я палю? 0
C----ava-h--e--am- k--- -a -aly-? C-- z-------- V--- k--- y- p----- C-y z-v-z-a-e V-m- k-l- y- p-l-u- --------------------------------- Chy zavazhaye Vam, koly ya palyu?
Nem, egyáltalán nem. Ні,--ов-ім---. Н-- з----- н-- Н-, з-в-і- н-. -------------- Ні, зовсім ні. 0
N-,------- --. N-- z----- n-- N-, z-v-i- n-. -------------- Ni, zovsim ni.
Nem zavar. Ц- ---і н--за--жає. Ц- м--- н- з------- Ц- м-н- н- з-в-ж-є- ------------------- Це мені не заважає. 0
Ts--meni n--z--a--ay-. T-- m--- n- z--------- T-e m-n- n- z-v-z-a-e- ---------------------- Tse meni ne zavazhaye.
Iszik valamit? В- --с------е? В- щ--- п----- В- щ-с- п-є-е- -------------- Ви щось п’єте? 0
Vy-sh-ho---p---t-? V- s------ p------ V- s-c-o-ʹ p-y-t-? ------------------ Vy shchosʹ pʺyete?
Egy konyakot? Кон---? К------ К-н-я-? ------- Коньяк? 0
K-n--a-? K------- K-n-y-k- -------- Konʹyak?
Nem, szívesebben egy sört. Н-,-кр--е пи-о. Н-- к---- п---- Н-, к-а-е п-в-. --------------- Ні, краще пиво. 0
N-, ------he -y--. N-- k------- p---- N-, k-a-h-h- p-v-. ------------------ Ni, krashche pyvo.
Sokat utazik? В--ба-а-- -од-р-жу--е? В- б----- п----------- В- б-г-т- п-д-р-ж-є-е- ---------------------- Ви багато подорожуєте? 0
Vy b-ha-o-p-do----u--t-? V- b----- p------------- V- b-h-t- p-d-r-z-u-e-e- ------------------------ Vy bahato podorozhuyete?
Igen, ezek többnyire üzleti utak. Т-к,-пер-------це-д-л--і-п-їз---. Т--- п-------- ц- д----- п------- Т-к- п-р-в-ж-о ц- д-л-в- п-ї-д-и- --------------------------------- Так, переважно це ділові поїздки. 0
Tak, -erev-z-no t-- dilov--po-̈zdky. T--- p--------- t-- d----- p-------- T-k- p-r-v-z-n- t-e d-l-v- p-i-z-k-. ------------------------------------ Tak, perevazhno tse dilovi poïzdky.
De most itt üdülünk. А-- -е--------ут у ві-пу--ці А-- т---- м- т-- у в-------- А-е т-п-р м- т-т у в-д-у-т-і ---------------------------- Але тепер ми тут у відпустці 0
Ale-t-per-m--tut-----dpus-tsi A-- t---- m- t-- u v--------- A-e t-p-r m- t-t u v-d-u-t-s- ----------------------------- Ale teper my tut u vidpusttsi
Milyen hőség! Як- -----! Я-- с----- Я-а с-е-а- ---------- Яка спека! 0
Y--a ---k-! Y--- s----- Y-k- s-e-a- ----------- Yaka speka!
Igen, ma tényleg meleg van. Так, сь--о-н---і---- -пекот--. Т--- с------- д----- с-------- Т-к- с-о-о-н- д-й-н- с-е-о-н-. ------------------------------ Так, сьогодні дійсно спекотно. 0
T-k,-s-oh---i-----s-o --e-ot-o. T--- s------- d------ s-------- T-k- s-o-o-n- d-y-s-o s-e-o-n-. ------------------------------- Tak, sʹohodni diy̆sno spekotno.
Kimegyünk az erkélyre? Хо--м---- -а-кон. Х----- н- б------ Х-д-м- н- б-л-о-. ----------------- Ходімо на балкон. 0
Kh-di----a-ba--o-. K------ n- b------ K-o-i-o n- b-l-o-. ------------------ Khodimo na balkon.
Holnap lesz itt egy buli. З------т-т---д- -ечі--а. З----- т-- б--- в------- З-в-р- т-т б-д- в-ч-р-а- ------------------------ Завтра тут буде вечірка. 0
Z-vtra-t-t-bud- --ch-rk-. Z----- t-- b--- v-------- Z-v-r- t-t b-d- v-c-i-k-. ------------------------- Zavtra tut bude vechirka.
Önök is jönnek? Ви----о- пр--д-т-? В- т---- п-------- В- т-к-ж п-и-д-т-? ------------------ Ви також прийдете? 0
Vy t--oz--pr---d---? V- t----- p--------- V- t-k-z- p-y-̆-e-e- -------------------- Vy takozh pryy̆dete?
Igen, minket is meghívtak. Т-к, ми-----ж -апро---і. Т--- м- т---- з--------- Т-к- м- т-к-ж з-п-о-е-і- ------------------------ Так, ми також запрошені. 0
T-----y-ta-oz--za-ro-h---. T--- m- t----- z---------- T-k- m- t-k-z- z-p-o-h-n-. -------------------------- Tak, my takozh zaprosheni.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!