Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 2   »   uk Коротка розмова 2

21 [huszonegy]

Rövid párbeszédek 2

Rövid párbeszédek 2

21 [двадцять один]

21 [dvadtsyatʹ odyn]

Коротка розмова 2

[Korotka rozmova 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Hova valósi? / Honnan származik? З-і-ки-Ви? З----- В-- З-і-к- В-? ---------- Звідки Ви? 0
Z-idk- Vy? Z----- V-- Z-i-k- V-? ---------- Zvidky Vy?
Bázeli. З---з-л-. З Б------ З Б-з-л-. --------- З Базелю. 0
Z Ba-el-u. Z B------- Z B-z-l-u- ---------- Z Bazelyu.
Bázel Svájcban van. Б-зе-- --зташо--ни--у Ш-е-ца--ї. Б----- р----------- у Ш--------- Б-з-л- р-з-а-о-а-и- у Ш-е-ц-р-ї- -------------------------------- Базель розташований у Швейцарії. 0
B-z--- r-zt--h---nyy̆ u-S--e----ariï. B----- r------------- u S------------- B-z-l- r-z-a-h-v-n-y- u S-v-y-t-a-i-̈- -------------------------------------- Bazelʹ roztashovanyy̆ u Shvey̆tsariï.
Bemutathatom önnek Müller urat? Д--в---те----р---ме-д----и------ан- Мюл----. Д-------- в--------------- В-- п--- М------- Д-з-о-ь-е в-д-е-о-е-д-в-т- В-м п-н- М-л-е-а- -------------------------------------------- Дозвольте відрекомендувати Вам пана Мюллера. 0
Doz-olʹt----d-ek-men-uva-y-Va- --na-My---e-a. D-------- v--------------- V-- p--- M-------- D-z-o-ʹ-e v-d-e-o-e-d-v-t- V-m p-n- M-u-l-r-. --------------------------------------------- Dozvolʹte vidrekomenduvaty Vam pana Myullera.
Ő külföldi. В-н --іно-е----. В-- – і--------- В-н – і-о-е-е-ь- ---------------- Він – іноземець. 0
V-- – -noz-m--sʹ. V-- – i---------- V-n – i-o-e-e-s-. ----------------- Vin – inozemetsʹ.
Több nyelvet beszél. Він ----о-л---кіл----- ---ам-. В-- р-------- к------- м------ В-н р-з-о-л-є к-л-к-м- м-в-м-. ------------------------------ Він розмовляє кількома мовами. 0
Vin r----vly-----i---o-a -ova--. V-- r---------- k------- m------ V-n r-z-o-l-a-e k-l-k-m- m-v-m-. -------------------------------- Vin rozmovlyaye kilʹkoma movamy.
Először van itt? Чи -- -п-рш----т? Ч- В- в----- т--- Ч- В- в-е-ш- т-т- ----------------- Чи Ви вперше тут? 0
C-y Vy-vp--s---tut? C-- V- v------ t--- C-y V- v-e-s-e t-t- ------------------- Chy Vy vpershe tut?
Nem, tavaly már voltam itt. Н---- б------ул- --------л--о р--у. Н-- я б-- / б--- т-- м------- р---- Н-, я б-в / б-л- т-т м-н-л-г- р-к-. ----------------------------------- Ні, я був / була тут минулого року. 0
N----- b-v --bula-tut-----lo-o-rok-. N-- y- b-- / b--- t-- m------- r---- N-, y- b-v / b-l- t-t m-n-l-h- r-k-. ------------------------------------ Ni, ya buv / bula tut mynuloho roku.
De csak egy hétig. Але -ільки тиж--нь. А-- т----- т------- А-е т-л-к- т-ж-е-ь- ------------------- Але тільки тиждень. 0
Ale-t-lʹky -yz-de--. A-- t----- t-------- A-e t-l-k- t-z-d-n-. -------------------- Ale tilʹky tyzhdenʹ.
Hogy tetszik Önnek nálunk? Чи ---о---т-----ам у-нас? Ч- п---------- в-- у н--- Ч- п-д-б-є-ь-я в-м у н-с- ------------------------- Чи подобається вам у нас? 0
Ch----dob-yet--y---a- u n-s? C-- p------------ v-- u n--- C-y p-d-b-y-t-s-a v-m u n-s- ---------------------------- Chy podobayetʹsya vam u nas?
Nagyon. Az emberek kedvesek. Д--е--об----Люд--п--є-н-. Д--- д----- Л--- п------- Д-ж- д-б-е- Л-д- п-и-м-і- ------------------------- Дуже добре. Люди приємні. 0
Du--e dob-e.--y-dy -r-y--ni. D---- d----- L---- p-------- D-z-e d-b-e- L-u-y p-y-e-n-. ---------------------------- Duzhe dobre. Lyudy pryyemni.
És a táj is tetszik nekem. І місц-ві--ь по-о----ь-я м----та--ж. І м--------- п---------- м--- т----- І м-с-е-і-т- п-д-б-є-ь-я м-н- т-к-ж- ------------------------------------ І місцевість подобається мені також. 0
I-m-stse-i-----o------tʹs---m----tak--h. I m---------- p------------ m--- t------ I m-s-s-v-s-ʹ p-d-b-y-t-s-a m-n- t-k-z-. ---------------------------------------- I mistsevistʹ podobayetʹsya meni takozh.
Mi a foglalkozása? Хт---- -а -р---сією? Х-- В- з- п--------- Х-о В- з- п-о-е-і-ю- -------------------- Хто Ви за професією? 0
K--- ----a prof----eyu? K--- V- z- p----------- K-t- V- z- p-o-e-i-e-u- ----------------------- Khto Vy za profesiyeyu?
Fordító vagyok. Я п---кл---ч. Я п---------- Я п-р-к-а-а-. ------------- Я перекладач. 0
YA --r-kla----. Y- p----------- Y- p-r-k-a-a-h- --------------- YA perekladach.
Könyveket fordítok. Я п---к-ада--книги. Я п--------- к----- Я п-р-к-а-а- к-и-и- ------------------- Я перекладаю книги. 0
Y---e-e--a-ayu k-yhy. Y- p---------- k----- Y- p-r-k-a-a-u k-y-y- --------------------- YA perekladayu knyhy.
Egyedül van itt? Ви тут с-м-? В- т-- с---- В- т-т с-м-? ------------ Ви тут самі? 0
Vy-t---sa--? V- t-- s---- V- t-t s-m-? ------------ Vy tut sami?
Nem, a feleségem / a férjem is itt van. Ні--м---ж-нк-------------ік-та--- ту-. Н-- м-- ж---- / м-- ч------ т---- т--- Н-, м-я ж-н-а / м-й ч-л-в-к т-к-ж т-т- -------------------------------------- Ні, моя жінка / мій чоловік також тут. 0
Ni---oya--h--ka-- m-y- ------i- takoz- tut. N-- m--- z----- / m--- c------- t----- t--- N-, m-y- z-i-k- / m-y- c-o-o-i- t-k-z- t-t- ------------------------------------------- Ni, moya zhinka / miy̆ cholovik takozh tut.
És ott van a két gyermekem. Там -а-о- двоє м-їх -і---. Т-- т---- д--- м--- д----- Т-м т-к-ж д-о- м-ї- д-т-й- -------------------------- Там також двоє моїх дітей. 0
T-m -----h d-oy- mo-̈---di----. T-- t----- d---- m----- d------ T-m t-k-z- d-o-e m-i-k- d-t-y-. ------------------------------- Tam takozh dvoye moïkh ditey̆.

Újlatin nyelvek

Körülbelül 700 millió ember anyanyelve valamely újlatin nyelv. Ezzel az újlatin az egyik legfontosabb nyelvcsoport a világon. Az újlatin nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Minden újlatin nyelv a latinra vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy a Róma nyelvének utódai. Minden újlatin nyelv alapja a konyhai latin volt. Ezalatt a késői ókorban beszélt latin nyelvet értjük. A konyhai latin a Római Birodalom hódításaival terjedt el Európában. Belőle alakultak ki később az újlatin nyelvek és dialektusok. A latin ezzel szemben egy ősitáliai nyelv. Összesen körülbelül 15 újlatin nyelv létezik. A pontos számot nehéz meghatározni. Sokszor nem egyértelmű, hogy önálló nyelvről vagy csak dialektusról van szó. Néhány újlatin nyelv mára már kihalt. De ki is alakultak új nyelvek az újlatin alapjaira. Ezek a kreol nyelvek. Manapság a spanyol a legnagyobb újlatin nyelv a világon. 380 millió anyanyelvűvel a világnyelvek közé tartozik. Tudósok számára az újlatin nyelvek nagyon érdekesek. Ugyanis ennek a nyelvcsoportnak a történelme nagyon jól dokumentált. 2500 éve léteznek latin és újlatin írások. Rajtuk keresztül kutatják a nyelvészek az egyes nyelvek kialakulását. Így lehetséges megvizsgálni, hogy milyen szabályok szerint alakul ki egy nyelv. Az eredmények számos más nyelvre is alkalmazhatóak. Az újlatin nyelvek nyelvtanának felépítése hasonló. De legfőképpen a nyelvek szókincse hasonló. Amennyiben beszél az ember egy újlatin nyelvet, könnyebben tanul meg egy másikat. Köszönjük, Latin!